logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Tengeralattjáró-válság: 90 milliárd ausztrál dollárt követelhetnek a „hátba szúrt” franciák

| Szerző: hirado.hu, Udvardy Zoltán
Benyújtja a számlát a Naval Group nevű francia cég Ausztráliának azután, hogy – az utóbbi évtizedekben példátlan méretű diplomáciai botrányt okozva – Canberra felmondta a Franciaországgal kötött, dízel- és elektromos meghajtású tengeralattjárók – sajtó értesülések szerint 12 darab – gyártásáról szóló, 56 milliárd eurós szerződését. Közben egyértelműen kiviláglik: a megalázó tengeralattjáró-ügylettel Washington az önállósodó és Vlagyimir Putyin Oroszországával komoly hadászati együttműködést kialakító Párizs, s egyben Európa szarvait igyekszik letörni.

 

Ausztrália a Franciaországgal kötött szerződés felbontásával egy időben bejelentette: úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól. Franciaország a szerződés felbontását követően visszahívta washingtoni és canberrai nagykövetét, s bár legutóbb jelezte: washingtoni nagykövete a jövő héten visszatér állomáshelyére, az Ausztráliával szemben beállt feszültség nem enyhült.

Az eddigi, jeges hallgatást megtörve a Le Figaro csütörtöki számában megszólalt a Naval Group vezérigazgatója, Pierre-Eric Pommellet. Kijelentette: a Naval Group számlát küld Ausztráliának. Ha Canberra felrúgta a francia tengeralattjáró-gyártóval kötött gigantikus szerződést, a mellőzött ipari cég minden jogát érvényesíteni kívánja. Hozzátette: sajnálja a „példátlan brutalitású” szerződésszegést – emeli ki a Le Parisien.

A Naval Groupot 2016-ban Ausztrália választotta ki tizenkét hagyományos (nem nukleáris) meghajtású tengeralattjáró szállítására. A francia állam által a Naval Grouptól korábban megrendelt Barracuda osztályú atom-tengeralattjáróktól eltérő módon az úgynevezett Shortfin Barracuda rendszerű tengeralattjárók hagyományos meghajtásúak.

Súlyos érvágás Párizsnak

Érzékeny problémára mutat rá a tengeralattjárók hajtóanyaga közötti különbség: a nukleáris energiában még mindig nagyhatalomnak számító Franciaország számára nyilván költséghatékonyabb az „atom-tengeralattjárók” működtetése: nem véletlen, hogy ebből a hadieszközből rendelt meg nemrég hatot a Naval Grouptól a francia állam. A „nyakukon maradt” eszközök működtetése, ha francia hadrendbe állítanák őket, ráfizetéses lenne Párizs számára.

Ez volt a legnagyobb védelmi szerződés, amely valaha létrejött francia gyártó cég és Ausztrália között.

Az elfogulatlan forrásnak nem nevezhető Meta-defense.fr francia védelmi szaklap rámutat: „Suffren osztályú tengeralattjáróit tekintve a Naval Group rendelkezik a ma elérhető legmodernebb nukleáris támadó tengeralattjáróval, Canberra mégis brit és amerikai partnereihez fordult.”

A legújabb Suffren osztályú tengeralattjáró ugyanis az elődeivel ellentétben nem 45, hanem 70 napig képes egyfolytában a tenger mélyén műveleteket végezni és 50 százalékkal több fegyvert is képes hordozni.

A szerződés – amelynek csak az első szakaszai készültek el – teljes értéke az aláíráskor 50 milliárd ausztrál dollár (31 milliárd euró) volt. Pommellet rámutatott: ha figyelembe vesszük a program élettartama alatt bekövetkező inflációt és a költségtúllépéseket, a francia cég követelése elérheti a 90 milliárd ausztrál dollárt is.

A Naval Group vezetője nem jelölte meg azt a pontos összeget, amelyet cége követelésként nyújt be Canberrának.

Le Drian: Hátba szúrtak minket!

Párizs emellett a diplomácia minden eszközével jelezte, hogy legalább ennyire neheztel Washingtonra. Jean-Yve Le Drian Európa-ügyi és külügyminiszter a France Info rádiónak adott nyilatkozatában súlyos csalódottságának adott hangot.

„Egyértemű, hogy hátba szúrtak minket!” – fogalmazott a tengeralattjáró-konfliktusra vonatkozó kérdésre válaszolva, az Egyesült Államokra utalva a külügyminiszter. Szerinte „ez az egyoldalú, brutális, előre nem látható lépés erősen Trumpra emlékeztet”.

Trumpnak mutattak hosszú orrot, Biden vágott oda

Különös fintor, s egyfajta késleltetett visszavágás ez a tengeralattjáró-ügylet a Biden-kabinet részéről egy olyan demonstratív kiállásért, amellyel Emmanuel Macron francia köztársasági elnök még Donald Trump Amerikájával szembeni, önállóságra törekvő védelmi politikájaként fogalmazott meg.

Emmanuel Macron 2019 szeptemberében bejelentette, hogy újra kell definiálni az európai kontinens biztonságát, méghozzá Moszkva részvételével. A francia elnök ezt azzal indokolta akkor, hogy szerinte Trump politikája nem fogja érdemben erősíteni Európa biztonságát.

Az Európa vezető erejének szerepében szívesen tetszelgő Párizs tehát beindította az European Intervention, EI 2 katonai kezdeményezést, melyhez Norvégia, Svédország és Olaszország is csatlakozott.

Ugyanebben az időszakban jelentette be Párizs, hogy létrehozza a francia űrhaderő parancsnokságát, és a jövőben olyan miniatűr kémműholdakat lőnének fel a világűrbe, amelyek fegyverrel is felszerelhetők, így hatékonyan tudnák megvédeni magukat támadás esetén.

Az európai–orosz közeledés szétverése

Ennek a koncepciónak a jegyében avatta fel Macron az első Suffren osztályú nukleáris tengeralattjárót, s a francia – s ezáltal az európai – „elszakadási kísérlet” sikerét támasztotta alá a 12 tengeralattjáró építésére vonatkozó ausztrál megatender.

Egy pillanatig sem kétséges, mely nagyhatalom nyomása állt Ausztrália példátlan döntése mögött, hiszen Canberra azonnal jelezte, hogy az Egyesült Államoktól szerzi be inkább az egyébként valóban kisebb harci értéket képviselő eszközöket, Párizs is ezért hívta vissza egyszerre amerikai és ausztrál nagykövetét.

A demonstratív, a francia védelmi iparra nehezen kiheverhető csapást jelentő szerződésfelbontás tehát nem az ausztrál tengeralattjáró-fejlesztésekről s nem is Ausztrália és Franciaország szinte minden harmadik fél számára érdektelen viszonyáról szól, hanem jóval többről: Franciaország és az európai államok önállósodási törekvéseiről és az Egyesült Államok újabb „közellenségéről”, Vlagyimir Putyinról.

Egy újabb, már többedszer meggátolt együttműködésről beszélhetünk, egyértelmű tehát, hogy Amerika eképpen igyekszik éket verni Oroszország és a többi európai állam közé.

A címlapfotó illusztráció.

Érdekes lehet számodra:

Ajánljuk még