×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Könyvégetés Ontarióban: az Asterix-képregény is tabu

 

Harminc iskolában több mint 4700 könyvet távolítottak el a könyvtárak polcairól, amelyeket azóta megsemmisítettek, illetve újrahasznosításuk folyamatban van.

Az őslakosokkal való megbékélés jegyében tartott könyvégetést egy ontariói frankofón iskolaszék, majd miután a tettet a kanadai politikai vezetők élesen elítélték, maga a testület is sajnálatát fejezte ki a történtek miatt.

A frankofónia kifejezést a 1880-ban alkotta meg Onésime Reclus francia geográfus a francia nyelvet használó emberek és országok csoportjának definiálására. Néhány évtizeddel később a francia nyelvet használó emberek ezt az úgynevezett közös nyelvi teret kölcsönös előnyök kihasználására elkezdték intézményesíteni. Léopold Sédar Senghor költő, Szenegál egykori elnöke úgy fogalmazott, „a gyarmatosítás romjain találtuk meg ezt a csodálatos eszközt, a francia nyelvet”. Az intézményes frankofónia alapítóinak filozófiája szerint a francia nyelv a szolidaritást, a fejlődést és a népek egymás felé történő közeledése szolgálja, a civilizációk közötti párbeszéd révén. Forrás: Francophonie.or

 

Ahogyan az iskolaszék fogalmazott, a „láng által tisztító szertartást”, amelyről először egyébként a Radio Canada számolt be, 2019-ben tartotta a Providence katolikus iskolatanács, amely Ontario délnyugati részén az általános és középiskolákat felügyeli. Az országos műsorszolgáltató jelentése szerint mintegy 30 könyvet égettek el úgymond oktatási céllal, majd a hamut trágyaként használták fel egy fa elültetéséhez.

„Eltemetjük a rasszizmus, a diszkrimináció és a sztereotípiák hamvait abban a reményben, hogy egy olyan befogadó országban fogunk felnőni, ahol mindenki jólétben és biztonságban élhet” – közölték abban a videóban, amelyik a diákok számára készült a könyvégetésről, jelentette a Radio Canada.

Az iskolaszék 30 iskolájában összesen több mint 4700 könyvet távolítottak el a könyvtárak polcairól. A könyveket azóta megsemmisítették, és, ahogyan fogalmaztak, „újrahasznosításuk folyamatban van”.

Lyne Cossette, a testület szóvivője a National Postnak elmondta, hogy a testület alakított egy bizottságot, amelyben „számos, az őslakosok tudását őrző idős ember vett részt, akikkel konzultáltak a különböző szakaszokban, az ötleteléstől a könyvek értékelésén át a faültetési kezdeményezésig. Szimbolikusan néhány könyvet trágyaként használtak” – írta Cossette egy e-mailben.

A projekt neve Redonnons à la terre volt, azaz adjuk vissza a földnek, céljaként pedig azt határozták meg, hogy „a nyitottság és a megbékélés gesztusaként kicseréljük a könyvtárainkban lévő, elavult tartalmú, és az első nemzetek, a métik és az inuitok népéről negatív sztereotípiákat hordozó könyveket”.

A szóvivő hozzátette, hogy az iskolai könyvtárat folyamatosan frissítik, ennek köszönhetően a polcokon lévő könyvek immár „pozitív és befogadó üzeneteket közvetítenek az iskoláinkban élő sokszínű közösségekről”.

A történtekkel kapcsolatban Cossette kiemelte: „Sajnáljuk, hogy nem léptünk közbe, hogy megfelelőbb tervet biztosítsunk a megemlékezéshez, és hogy az sértő volt a közösség egyes tagjai számára. Őszintén sajnáljuk a megbékélés gesztusának szánt kezdeményezés negatív hatását.”

A könyvégetéssel kapcsolatban Justin Trudeau, Kanada liberális miniszterelnöke azt mondta, hogy a nem őslakosok feladata nem az, hogy „megmondják az őslakosoknak, hogyan érezzék magukat, vagy épp milyen cselekedetekkel mozdítsák elő a megbékélés folyamatát”. Trudeau hangsúlyozta: „Személyes véleményem az, hogy soha nem értenék egyet könyvek elégetésével.”

Yves-François Blanchet, a Bloc Québécois vezetője egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy „mi nem égetünk könyveket”. Hozzátette: „a történelem részeseként elmagyarázzuk, bemutatjuk, hogyan fejlődött, vagy hogyan, hová kell fejlődnie a társadalomna.” A jelentéssel kapcsolatban Erin O’Toole konzervatív vezető azt mondta: „A megbékélés minden kanadai számára fontos, olyan rendszerre van szükségünk, amely nem diszkriminál.”

Később O’Toole tweetelt: „Egy konzervatív kormány elkötelezett lesz a megbékélés mellett. A megbékéléshez vezető út azonban nem Kanada lerombolását jelenti. Határozottan elítélem a könyvégetést.”

Jagmeet Singh, a baloldalinak számító Új Demokrata Párt (NDP) vezetője szerint a hír elgondolkodtató. „Láttam olyan negatív képeket, karikatúrákat és bemutatásokat, amelyek nem tisztelik az őslakos közösségek méltóságát. Úgy gondolom tehát, hogy valóban változtatnunk kell a gyermekeink tanításához való hozzáállásunkon” – hangsúlyozta Singh.

Az iskolaszék 165 oldalas dokumentumban elemezte az eltávolított könyveket – jelentette a Radio Canada. Ezek között olyan klasszikus címek is vannak, mint például a Tintin Amerikában, amelyet azért vontak vissza, mert „negatívan ábrázolta az őslakos népeket, valamint az illusztrációkban sértő módon ábrázolta az őslakosokat”.

De eltávolítottak olyan könyveket is, amelyek állítólag „kulturális kisajátítást tartalmaznak”, valamint elavultnak ítélt történelemkönyveket, például Jacques Cartier, a Szent Lőrinc-folyót feltérképező francia felfedező két életrajzát, valamint Étienne Brûlé felfedező egy másik életrajzát.

A franciák híres képregényhőse, Asterix is áldozatul esett a cenzúrának. Az Asterix Amerikában című képregényt ugyanis szintén eltávolította a bizottság a könyvtárak polcairól, mert szerintük a történetben szereplő indián lány mély dekoltázsa és miniszoknyája túlságosan szexuális tartalmú.

 

André Noël québeci újságíró a Twitteren megjegyezte, hogy a 2000-ben megjelent Trafic chez les hurons című könyve is azok között van, amelyeket levettek a polcokról. A Twitteren Noël franciául azt írta, hogy könyve eltávolítása meglepte, és a tettet erős túlzásnak tartja.

Mindemellett hozzátette: „attól tartok, hogy ez a vita elvonja a figyelmünket a valódi botrányról, amelyet még nem is mértünk fel teljesen, azaz az őslakosok földjeinek elpusztításáról, valamint az őslakosok elnyomásáról az európaiak és leszármazottaik által, többek között Kanadában és Québecben.”