×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Az RMDSZ mellett állt ki Semjén Marosszentgyörgyön

 

A magyar kormány 2010 óta bizalmi viszonyban van a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) - jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Marosszentgyörgyön, az RMDSZ 15. kongresszusán mondott köszöntőjében. A politikus hozzátette: Erdély, Románia vonatkozásában semmilyen lényegi döntés nem születhet Budapesten, amit előtte nem beszéltek meg Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével. Az RMDSZ a Szívügyünk a család jelszóval tartja 15. kongresszusát pénteken, amelyen a 2021-2024-es időszakra vonatkozó cselekvési tervet fogadtak el.

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a kongresszusi küldöttekhez, de a román pártelnökökhöz és miniszterelnökhöz is szólva kijelentette: Magyarországnak és Romániának az az érdeke, hogy minél jobbak legyenek a román-magyar kapcsolatok. Megjegyezte: Ukrajnával Magyarországnak is ugyanaz a gondja mint Romániának, az ott hozott törvények ugyanúgy sújtják a magyar nemzeti közösséget, mint a románt. A többi országgal viszont Magyarország ki tudott egyezni. Megemlítette: Szerbiában megvalósult a magyar közösség kulturális autonómiája.

„Teljes szerb-magyar történelmi kiegyezés történt. Ha a szerbekkel meg tudtuk ezt tenni, miért ne tudnánk megtenni a román barátainkkal is” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt ezúttal is elmondta: a KDNP mindig is azért volt RMDSZ-párti, mert ha az RMDSZ megroppanna, helyét nem egy másik magyar párt venné át a bukaresti parlamentben, hanem senki. A magyar politikusok és polgármesterek előbb-utóbb betagozódnának a román pártpolitikába.

Ami Erdélyben történik, az példa és hivatkozási alap

„Ezért minden elfogadhatatlan, ami az RMDSZ-t gyengíti” – jelentette ki a politikus. Megemlítette: az RMDSZ nemcsak az erdélyi magyarságért felelős, hanem a többi külhoni nemzetrészért is, hiszen ami Erdélyben történik, az példa és hivatkozási alap mások számára is.

Semjén Zsolt kitért arra is, hogy az erdélyi magyarság soha nem kért olyat, ami ne volna általánosan elfogadott az Európai Unióban.

„Ha elfogadnánk azt, hogy léteznek olyan jogok az EU-ban, amelyek más nemzetrészeknek járnak, nekünk pedig nem, azt fogadnánk el, hogy kevesebbek vagyunk a többi európai nemzetiségnél, nemzetrésznél. Ami pedig nem igaz. Senkinél nem vagyunk kevesebbek.  Ami másnak lehet, az nekünk is lehet, ami másnak szabad, az nekünk is szabad, ami másoknak jár, az nekünk is jár” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

Azt is megemlítette: mindenki, aki magyar állampolgár akart lenni, magyar állampolgár lehetett.

Orbán Viktor üdvözlő levele

A kongresszuson Novák Katalin, a Fidesz alelnöke, családokért felelős tárca nélküli miniszter olvasta fel Orbán Viktor üdvözlő levelét. A miniszterelnök Kós Károly száz éve megfogalmazott intését idézte: „csak az lehet a miénk, amit ki tudunk magunknak harcolni”. Hozzátette: Bukarestben éppúgy, mint Brüsszelben.

„Nyelvünk, keresztény kultúránk és identitásunk védelmében mi, magyarok még mindig csak magunkra számíthatunk. Mindez pedig arra kell ösztökéljen minket, hogy jövő tavasszal közös erővel védjük meg a magyar nemzetpolitika 2010 óta kiharcolt vívmányait” – fogalmazott levelében Orbán Viktor.

Novák Katalin a magyarországi családpolitika határon túlra is kiterjedő intézkedéseinek említésével egészítette ki az üzenetet. „Az a célunk, hogy jó legyen magyarként élni, magyar gyermeket nevelni, biztonságban békességben, szeretetben. Ez a garanciája annak, hogy végül a jövőt mi, magyarok nem mások ellenében, hanem másokkal együtt nyerjük meg” - fogalmazott.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke köszöntőjében megemlítette: a kisebbségi politikusoknak a közösség érdekéért és a szülőföldért is kell politizálniuk. „Jöjjön el az a pillanat, amikor a két érdek képviseletében ne legyen önökben belső konfliktus” - kívánta a kongresszusi résztvevőknek.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke arról beszélt: a Magyarország határain kívüli magyar szervezetek számára fontos, hogy bírhatják a többi szervezet szolidaritását.

Forró Krisztián, a Magyar Közösség Pártjának elnöke azt hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság egysége példa a felvidéki magyarság számára.

Mezei János, az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke ígérte, hogy pártja részt vesz az RMDSZ mellett a csapatmunkában.

 

Cselekvési tervet fogadott el az RMDSZ

Cselekvési tervet fogadott el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Marosszentgyörgyön ülésező kongresszusa a 2021-2024-es időszakra.

Amint Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta: a dokumentum a legfontosabb kormányzati feladatokat próbálja számba venni, és a következő évek irányát próbálja megszabni. A politikus a kongresszus idején tartott sajtótájékoztatóján elmondta: a család került dokumentum középpontjába.

Az MTI kérdésére részletezte: az RMDSZ tavasszal vállalta a koalíciós partnerei előtt, hogy az év végéig olyan törvénycsomagot dolgoz ki, amely új alapokra helyezi a romániai családpolitikát. A nyár eleje óta munkacsoport dolgozik az új családpolitikai rendszeren, és az ősz folyamán bemutatja a javaslatait a koalíciós partnereknek. Hozzátette: a szövetség a fejlesztési politikát is úgy alakítaná, hogy általa minden egyes család életminőségét lehessen javítani. Hozzátette: a céloknak erős nemzetpolitikai alapjuk van.

„A magyar közösség érdekében, de a teljes társadalom számára" fogalmazzák meg javaslataikat.
Megjegyezte: kevés gyermek születik Romániában, és a munkaerő elvándorlása is demográfiai deficitet idéz elő. "Bátorítani kell a fiatal családokat abban, hogy itthon maradjanak, és gyermekeket vállaljanak" - tette hozzá.

A koalíciós válságról az RMDSZ elnöke elmondta: abban bízik, hogy október 5. után, amikor a koalíciós partnerek tisztújító kongresszusai lejárnak, újraalakulhat a hárompárti koalíció. Hozzátette a kisebbségi kormányzás is lehetséges, de a kormányzati ciklusból hátralévő három év túl hosszú, ez idő alatt túl kiszolgáltatott lenne a kormány.

Kelemen Hunor szerint az RMDSZ egyforma mércével mérte a partnereket, amikor próbált békét teremteni a felek között, és nem a kormányfő érdekeit képviselte. Hozzátette azonban: "A kormánynak van egy miniszterelnöke, ez pedig Florin Citu. Amíg kormányon vagy, meg kell egyezni. Ha nem tudsz megegyezni, akkor elmész". Kérdésre arra is kitért, hogy az USR PLUS vezetőinek a távolmaradásából nem kell üzenetet kiolvasni, Dan Barna a párt társelnöke telefonon kívánt jó munkát a kongresszusnak.

Kelemen Hunor arra is kitért, hogy a következő egy-két hétben a kormánynak intézkednie kell, hogy az energiaárak emelkedése ne sújtsa a családokat, és a cégeket. Kijelentette: az árak ideiglenes befagyasztására is lehetőség nyílik, hiszen ezt tette Spanyolország és erre készül Olaszország is. Úgy vélte: az állami tulajdonban levő cégek profitjából lehet támogatást nyújtani a nehéz helyzetbe kerülő cégeknek, és a magáncégek extraprofitját megadóztatva újabb forrásokat lehet előteremteni egy esetleges segélyprogramra.

Az RMDSZ elnöke arra is kitért, hogy kötelezővé tenné a koronavírus elleni védőoltást az egészségügyi személyzet számára, ahogy ez több európai országban megtörtént.

Az MTI kérdésére elmondta: az RMDSZ a késő ősz folyamán kidolgozza az alkotmányban is előírt, de mindeddig el nem fogadott kisebbségi törvény tervezetét. Miután a belső vitákat lefolytatták, a tervezetről előbb a partnereivel, a 2018-ban hárompárti egyeztetést aláíró Magyar Polgári Párttal (MPP) és Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP), majd a parlament nemzeti kisebbségi frakciójával és a koalíciós partnerekkel is egyeztetéseket kezdeményez.

Az RMDSZ 15. kongresszusa az alapszabály módosításával zárult.