logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A szakértő elmagyarázza, miről szól az EP LMBTQ-javaslata

| Szerző: hirado.hu
Magyarországot és Lengyelországot is bírálja az Európai Parlament friss állásfoglalása, amely az európai LMBTQ-közösség jogainak védelmében íródott. Az Európai Parlament nagy többséggel fogadta el a határozatot, miszerint pénzügyi szankciókkal kötnék össze a szexuális kisebbségek lehetséges diszkriminációját. Szerdán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tart évértékelőt Strasbourgban: borítékolható, hogy az LMBTQ-vita visszaköszön majd.

Tavaly szeptemberben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben tartott évértékelő beszédében már felvetette az LMBTQ-kérdést. Ezt követően megújult erővel kezdtek az európai uniós intézmények ezzel a kérdéskörrel foglalkozni – mondta Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője az M1 Ma reggel című műsorában.

Hozzátette, tavaly novemberben elfogadta a bizottság az öt évre szóló LMBTQ-stratégiát. Idén tavasszal pedig az Európai Parlament is beszállt ebbe a politikai-ideológiai küzdelembe, amikor az egész unió területét LMBTQ-zónává nyilvánította. Majd júniusban következett egy olyan európai parlamenti határozat, amely többek között azt is kijelentette, hogy bizonyos körülmények között férfiak is vállalhatnak gyerekeket. Ebbe az ívbe illeszkedik a mostani állásfoglalás, amelynek célja a politikai nyomásgyakorlás az Európai Bizottságra, annak elnökére és a tagállamokra is, legfőképp Magyarországra, Lengyelországra és Romániára.

A most nyilvánosságra hozott állásfoglalás azt is tartalmazza, hogy az Európai Bizottság a rendelkezésér álló eszköztár lehető legszélesebb körével lépjen fel azon tagállamokkal szemben, amelyek nem fogadják el az LMBTQ-közösség jogait. Ebbe a széles eszköztárba pedig beletartozik a pénzügyi források megvonása is – hívta fel a figyelmet Kovács Attila. Hozzátette, meglátása szerint azonban az ideológiai kérdéseket pénzügyi kérdésekkel nem lehet összekapcsolni, így valószínűleg nem fogják megvonni Magyarországtól az uniós forrásokat.

Az állásfoglalás egy másik fontos eleme, hogy az Európai Parlament úgy véli, már az felhatalmazza őket arra, hogy beleszóljanak a tagállamok családpolitikájába – hogy az LMBTQ-csoportok az egyes tagállamokban milyen státuszt kapjanak – hogy a személyek szabadon áramolhatnak az Európai Unióban. Azonban a probléma ezzel az, hogy a családpolitika teljes mértékben tagállami hatáskör. Ebbe az európai uniós intézményeknek beleszólási joga nincs. Most mégis ilyen hatáskör területén akar jogot vindikálni magának az Európai Parlament és az Európai Bizottság. Ez pedig hosszútávon a tagállamok megosztottsághoz fog vezetni – mondta.

A címlapfotó illusztráció. 

Érdekes lehet számodra:

Ajánljuk még