×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Húsz évvel a szeptember 11-i terrortámadás után: siker vagy kudarc a terrorizmus elleni küzdelem?

 

2001. szeptember 11-én, úgy emlékszem egy keddi nap volt, megdöbbenve és hitetlenkedve néztük az amerikai hírtelevízió képeit a leomló New York-i ikertornyokról. A Föld legerősebb és leggazdagabb államát támadták meg, méghozzá fájdalmas erővel. Oszáma bin Laden terroristavezér parancsára öngyilkos merénylők vezettek repülőgépeket az ikonikus hatalmas épületekbe. A rombolásban háromezer ember vesztette életét. Húsz év telt el, pénzt, időt, energiát nem kímélve küzd a világ a terrorizmus ellen – Horváth Zsolt, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője arról beszélt a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában, hogy hogyan emlékszik vissza a húsz évvel ezelőtt történtekre.


A teljes beszélgetést itt hallgathatja vissza.

 

„Amikor megláttuk a hírt, miszerint terrortámadás érte az Amerikai Egyesült Államokat, először mi sem akartunk hinni a szemünknek, hogy ez valóság lehet, hogy Amerikát amerikai földön megtámadják” – mondta Horváth Zsolt, aki azt is elmondta, hogy akkor ő a polgári elhárítás műveleti főigazgató-helyettese volt.

A hír hallatán azonnal tájékoztatták Demeter Ervint, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztert, majd riadókészültségbe helyezték a szolgálatokat és megkezdték műveleti védelmének a megszervezését, például az itteni amerikai nagykövetségnek, amerikai érdekeltségeknek – tette hozzá.

Ezt követően, aznap késő éjszaka külföldi útját megszakítva érkezett vissza Magyarországra a Orbán Viktor miniszterelnök, és egy kormányülés keretében tájékoztatták arról, milyen intézkedéseket tettek, milyen információkkal rendelkeznek, és ez milyen hatással van Magyarország biztonsági helyzetére.

Az első pillanatokban még nem tudtuk, ki az aki megtámadta, ki az, aki elkövette ezt az akciót. Az első berepülésnél még voltak olyan feltételezések, hogy ez pusztán egy véletlen, a második gép ikertoronyba való becsapódása tette egyértelművé, hogy ez már egy összehangolt támadás volt

– emlékezett vissza a biztonságpolitikai szakértő.

Ezután nyilvánvalóvá vált, hogy mint NATO-tagország, egyrészt a szövetségesek biztonságát itt Magyarországon garantálni kellett , másrészről meg kellett vizsgálni azt, hogy mi, mint NATO-tagország is potenciális célpont lehetünk-e.

„Az első hetek azzal teltek el, hogy erre a kérdésre egzakt és megfelelő választ tudjunk adni a magyar kormányzatnak” – tette hozzá.

A merényletek után hírek jelentek meg az egész világon arról, hogy megpróbáltak összefüggéseket keresni. Voltak olyan információk, hogy állítólag az ikertornyokban dolgozó bizonyos embereknek telefonáltak reggel, hogy ne menjenek be.

Ezzel kapcsolatban az internet a mai napig különböző összeesküvéselméletekkel van tele” – fogalmazott Horváth Zsolt, majd hozzátette: „ám az, hogy valójában emögött lett volna bármiféle ilyen tudatos, akár amerikai kormányzati szerveket érintő dolog, én ebben őszintén szólva nem hiszek”.

„Sokkal inkább hiszek abban, hogy hibák sorozata az, ami ehhez vezetett, és az olyan erőben való hit, hogy az Egyesült Államok nem hitte el azt, hogy őt a saját területén a legérzékenyebb pontjain – ne felejtsük el, hogy az ikertornyok mellet a Pentagont is támadás érte – meg tudják támadni” – hangsúlyozta.

Amikor ez 2001. szeptember 11-én megtörtént utána mi azonnal fölvettük a kapcsolatot a budapesti amerikai nagykövetséggel, és azon belül is a biztonsági terület szakembereivel. Ezek az emberek pedig sokkban voltak, nem hitték el azt, amit a saját szemükkel láttak, és egy személyes tragédiaként élték meg ezt.

Ez a támadás egy olyan külföldről irányított akció volt, amely abszolút váratlanul érte az Egyesült Államok vezetését

– fogalmazott.

Azóta eltelt húsz év, mi történt a terrorizmus elleni küzdelem során?

A biztonságpolitikai szakértő szerint, amit húsz év alatt láttunk, az sikerek és kudarcok folyamatos sorozata. Lassan, húsz év után tudomásul kell vennünk azt, hogy az iszlám radikalizmus velünk fog élni a következő évtizedekben is.

„Az iszlám radikalizmus veszélye nemhogy csökkent volna az elmúlt húsz évben áldozatai, pénz- és emberáldozatai kapcsán, hanem növekedett, és most már sajnos a saját bőrünkön is tapasztaljuk itt Európában” – mondta a szakértő.

„Amerika nem tanult a hibáiból, hiszen napjaink eseményei arra világítanak rá, hogy egy rossz vezetői döntés – ami most Joe Biden amerikai elnöknek Afganisztánból való amerikai csapatok kivonásával kapcsolatos döntése – egy dominósort dönthet el, és nem tudjuk, hogy ezek a dominók hol fognak megállni” – tette hozzá.

A címlapfotón: Sűrű füsttel égnek a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyai 2001. szeptember 11-én. (Fotó: MTI/EPA/DPA/Hubert Michael Bösl)