A kormányfő első helyettesének tisztségét Abdul Gáni Baradar molla, a tálibok politikai bizottságának vezetője veszi át, míg a második helyettes posztjára Abdul Szalam Hanafi került.
Amír Hán Muttaki lesz az új afgán kormány külügyminisztere, Sír Mohammad Abbász Sztanikzai pedig a helyettese.
A védelmi tárca élére Mahammad Jakub molla, a tálibok elhunyt társalapítója, Omár molla fia került.
Sziradzsuddin Hakkáni pedig a belügyminiszteri posztot kapta.
Ő vezeti a terrorszervezetként nyilvántartott Hakkáni-hálózat nevű csoportot, amely a tálibok pénzügyeit és katonai eszközeit igazgatja, és diverzánsakciókat hajtott végre nemcsak Afganisztánban, hanem Pakisztánban is.
Zabihullah Mudzsáhid, a tálib radikálisok eddigi szóvivője a kulturális és tájékoztatási tárcát kapta.
Hírportálokon megjelent információk szerint Hasszán Ahund molla a radikálisok egyik kevésbé ismert vezetője, aki vélhetően a rivális tálib frakciók közötti kompromisszumos megoldásként került a kormányfői tisztségbe.
A kandahári születésű Ahund a tálib mozgalom alapító tagjainak egyike, és úgy tudni, hogy a tálibok elhunyt társalapítójának, Omár mollának volt az egyik közeli szövetségese.
Úgy tartják róla, hogy inkább vallási, mintsem katonai vezető, aki közel áll a tálibokat 2016 óta vezető Hibatullah Ahundzadához.
Ahundzadáról egyébként nem tudni, hogy milyen kormányzati tisztséget fog a jövőben betölteni.
Ahund húsz éven át a tálibok vezetőségi tanácsának, a rehbari súrának volt a vezetője. A tálibok legutóbbi uralma idején – 1996 és 2001 között – külügyminiszter és kormányfőhelyettes volt Mohammad Rabbáni Ahund molla kormányában, 2001-ben pedig a minisztertanács alelnöke lett.
Hasszán Ahund molla az ENSZ terroristákat számontartó listáján is szerepel.
A kormányfő első helyettesének tisztségét Abdul Gáni Baradar molla, a tálibok politikai bizottságának vezetője veszi át, míg a második helyettes posztjára Abdul Szalam Hanafi, a mozgalom katari politikai irodájának egyik tagja került.
Amír Hán Muttaki lesz az új afgán kormány külügyminisztere, Sír Mohammad Abbász Sztanikzai pedig a helyettese. Muttaki egykor a tálibok dohai tárgyalódelegációjának tagja volt. Sztanikzai 2001-ig a tálib kormány egyik miniszterhelyetteseként szolgált, majd csaknem tíz évig Dohában élt, és 2015-ben a csoport ottani politikai irodájának vezetője lett.
A védelmi tárca élére a tálibok katonai műveleti parancsnoka, Mahammad Jakub molla, Omár molla fia került.
Sziradzsuddin Hakkáni pedig a belügyminiszteri posztot kapta. Ő vezeti a terrorszervezetként nyilvántartott Hakkáni-hálózat nevű csoportot, amely a tálibok pénzügyeit és katonai eszközeit igazgatja, és diverzánsakciókat hajtott végre nemcsak Afganisztánban, hanem Pakisztánban is.
Zabihullah Mudzsáhid, a tálib radikálisok eddigi szóvivője a kulturális és tájékoztatási tárcát kapta.
Hírügynökségek megjegyzik, hogy a kulcsfontosságú kormányzati tisztségeket olyan tálib vezetők kapták, akik kitüntették magukat az utóbbi húsz év nyugati beavatkozása alatt.
Mindemellett nem volt arra utaló jel, hogy a kormányba bekerültek volna a mozgalomhoz nem köthető személyek is, ami a nemzetközi közösség egyik fontos követelése volt.
Mudzsáhid hangsúlyozta, hogy ügyvivő kormányról van szó. Azt azonban nem közölte, hogy a kabinetnek meddig szól a megbízatása. A tálibok eddig nem adták jelét annak, hogy választásokat tartanának majd Afganisztánban.
Összeomlás szélén az ország
Afganisztánban az összeomlás szélére kerültek az alapvető szolgáltatások, és fogyóban vannak a segélyek – figyelmeztetett az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló hivatala (OCHA) kedden.
Az OCHA szóvivője, Jens Laerke sajtótájékoztatóján elmondta: afgánok milliói szorulnak élelemsegélyre és egészségügyi ellátásra. Laerke arra kérte a donorországokat, hogy adományozzanak gyorsan és bőkezűen.
Szeptember 13-án adományozó konferenciát tartanak Genfben annak érdekében, hogy gyorsan növelni lehessen az afganisztáni humanitárius műveletek folytatásához szükséges forrásokat.
A világszervezet tavaly év végén 1,3 milliárd dollárt kért az afganisztáni helyzet kezelésére, de ennek mindössze a töredékét kapta meg. Az ázsiai ország a tálibok hatalomátvételét megelőzően is erősen függött a külföldi segélyektől, amelyek költségvetésének 40 százalékát tették ki.
Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) pedig arról számolt be, hogy a külföldi országok a tálib hatalomátvétel utáni kaotikus helyzetben több száz afgán gyereket kísérő nélkül menekítettek ki az országból.
A címlapfotó illusztráció