Újra üzentek a tálibok

 

Afganisztánban a totális hatalmat megszerző tálib lázadók bejelentették kedden, hogy büntetlenséget biztosítanak minden állami tisztviselőnek, és felszólították őket, hogy térjenek vissza munkahelyükre.

Általános amnesztiát hirdetünk mindenki számára, hogy teljes bizalommal élje tovább megszokott életét” – írták közleményükben.

Az AP hírügynökség úgy számolt be az amnesztia meghirdetéséről, hogy az mindenkinek szól az országban. Eszerint Enamullah Szamangani, az „Iszlám Emirátus kulturális bizottságának” egyik tagja az állami tévében tett bejelentést. Bátorította a nőket arra, hogy csatlakozzanak az „új kormányhoz”. „Az Iszlám Emirátus nem akarja, hogy a nők áldozattá váljanak. A kormány felépítése még nem teljesen egyértelmű, de tapasztalataink alapján a vezetésnek teljesen iszlámnak kell lennie, és mindenkinek csatlakoznia kellene hozzá” – mondta.


A radikálisok egyik vezetője hétfőn újságírók előtt kijelentette: Afganisztánban nyugalom uralkodik, a tálib harcosok utasítást kaptak, hogy ne rémisszék meg a civileket, és ne okozzanak károkat A bejelentés szerint a kormányalakítással pedig megvárják a külföldi csapatok teljes kivonását.

A tálibok ígéretei ellenére sokan tartanak attól, hogy hatalomra kerülésükkel visszatérnek az 1996 és 2001 közötti hatalmuk idején életben lévő szigorú iszlám törvénykezéshez (saría) – írták hírügynökségek. Akkor egyebek közt megtiltották a nők munkavállalását. Arra is emlékeztetnek, hogy a radikálisok kormányzása idején több bűncselekményt is kivégzéssel vagy végtaglevágással büntettek.

A tálib lázadók vasárnap hatoltak be Kabulba, és elfoglalták az afgán kormányerők által elhagyott kormányzati intézményeket. Asraf Gáni afgán elnök elmenekült az országból, a tálibok pedig a főváros teljes területét ellenőrzésük alá vonták.


Malala Juszafzai a menekültek befogadását sürgette

Mély aggodalmát fejezte ki az afganisztáni válság miatt Malala Juszafzai Nobel-békedíjas aktivista, és a tálibok elől menekülő afgánok befogadására szólította fel a nemzetközi közösséget a BBC brit hírtelevízió interjújában, amelyből a dpa hírügynökség kedden közölt részleteket.

A Newsnight című programban adásba kerülő interjúban Juszafzai beszélt a nők helyzetéről a tálibok kormányzása idején, és elmondta, hogy igyekszik felvenni a kapcsolatot Joe Biden amerikai elnökkel és Boris Johnson brit miniszterelnökkel, hozzátéve, hogy levelet írt Imran Hán pakisztáni miniszterelnöknek is, amelyben külön kitért a nők helyzetére.

Nem élhetünk olyan világban, ahol egy lánynak nincs joga a tanuláshoz” – fogalmazott, és hozzátette: a világnak meg kell hallgatnia az elnyomott nők panaszát, akik „nem maradnak csendben most sem”.

Sürgette továbbá az ENSZ-t, fogadjon el mielőbb határozatot az afganisztáni civilek védelméről, különös tekintettel a kisebbségekre és a nőkre, és határozott kiállást sürgetett a nemzetközi közösségnél az emberi jogokért, kiemelve, hogy ez nem pusztán afgán ügy, hanem a világbéke feltétele is. Hangsúlyozta, hogy az ázsiai országban mostanáig állomásozó külföldi erők helyi tolmácsai, valamint az afgán emberi jogi aktivisták sürgős segítségre szorulnak.

A nők oktatási jogaiért küzdő Juszafzai 2012 óta az Egyesült Királyságban él, miután egy pakisztáni tálib fejbe lőtte és súlyosan megsebesítette, mert bírálta a tálibokat a lányok oktatásának tiltása miatt. A most 24 éves Juszafzai 2014-ben kapott Nobel-békedíjat a gyermekeknek a rabszolgaságtól, a szélsőségességtől és a gyermekmunkától való megvédelmezése érdekében végzett munkájáért.

A címlapfotó illusztráció.