Egyelőre csend van Kabul utcáin, de a nők nem merészkednek ki otthonaikból

 

Amnesztiát és békés átmenetet ígérnek a tálibok Afganisztánban – ezt mondta legalábbis az iszlamista szervezet szóvivője első nemzetközi sajtótájékoztatóján. Azt is bejelentette, hogy hamarosan megalakulhat az ország új kormánya. Közben folytatódik a külföldi diplomáciai testületek tagjainak evakuálása a fővárosból. Kabul egyébként csendes, az utcákon a tálib fegyveresek biztosítják a rendet – számolt be az M1 Híradója.


Állig felfegyverzett tálibok őrködnek a kormányzati épületek környékén Kabulban. Az afgán fővárosban látszólagos nyugalom honol. Az utcákon tálib harcosok járőröznek, minden sarkon ellenőrzőpontokat állítottak fel.


A szóbeszéd szerint a tálib vezetők megtiltották nekik, hogy bemenjenek a helyiek házaiba. A város központi negyedeiben jobbára csak a piacok környékén van forgalom, az itt lakók, főleg a nők, behúzódtak otthonaikba.

A repülőtérre vezető úton viszont továbbra is százával gyalogolnak az emberek, abban reménykedve, hogy még idejében el tudják hagyni az országot. A reptéren kedd hajnalban újraindult a forgalom, ám az érkező és felszálló gépek a külföldi diplomáciai testületek tagjait és a velük dolgozó afgánokat menekítik ki.

A NATO-tagállamok több száz katonát küldtek Kabulba, hogy gondoskodjanak az evakuálásáról.

Hétfőn óriási káosz alakult ki a reptéren, ahol a menekülő afgánok kétségbeesetten próbáltak feljutni a repülőgépekre. A sokkoló felvételek bejárták a világot. A zűrzavarban legalább hét ember meghalt, a repteret átmenetileg le kellett zárni.

Közben a tálibok továbbra is igyekeznek meggyőzni a világot és az afgánokat arról, hogy nem kell tartaniuk a korábbi uralmuk idején megtapasztalt kíméletlen elnyomástól. Egyik vezetőjük még arra is hajlandó volt, hogy egy női műsorvezetőnek adjon interjút a kabuli televízió kedd reggeli adásában.

Amnesztiát ígérnek a tálibok – vajon be is tartják?

Az iszlamista szervezet szóvivője kedd délután megtartotta első nemzetközi sajtótájékoztatóját, amelyen megerősítette, hogy a tálib vezetés amnesztiát ad mindenkinek, beleértve azokat is, akik együttműködtek a külföldi erőkkel.

Közölte azt is, hogy biztosítani fogják a nők jogait, az iszlám törvénykezés, a sária keretein belül. Hogy ez pontosan mit jelent, arra nem tért ki. A tálibok és az Al-Káida terrorszervezet viszonyát firtató kérdésre a szóvivő azt mondta: „Biztosíthatjuk a nemzetközi közösséget, hogy Afganisztán földjét senki nem fogja mások elleni támadásra felhasználni.

A szélsőséges muszlim szervezet vasárnap reggel, gyakorlatilag ellenállás nélkül foglalta el az utolsó tartományi fővárost, Dzsalálábádot, és még aznap bevonultak Kabulba.

Néhány héttel korábban még csak az ország nagyjából felét tartották ellenőrzésük alatt, ám a külföldi csapatok távozásával párhuzamosan elsöprő offenzívát indítottak a kormányerők ellen. Ashraf Ghani afgán elnök külföldre menekült.

A tálibok politikai szárnyának vezetője Abdul Gháni Baradar molla békés átmenetet ígért. Ő volt az, aki 2020 februárjában Dohában aláírta az amerikaiakkal kötött békeszerződést, amelyben az Egyesült Államok vállalta, hogy a szövetségesek 20 év után kivonják csapataikat az országból.

A tálib vezetés alapvető érdeke, hogy elkerülje a nemzetközi elszigetelődést, nem utolsó sorban azért, hogy hozzáférjen az Afganisztánnak szánt külföldi forrásokhoz. A szervezet szóvivője kedden úgy fogalmazott: a nyugati szövetségeseknek erkölcsi kötelességük segíteni az ország újjáépítésében.


Biden hibás döntése vezethetett az afganisztáni eseményekhez

A világ vezetői feszülten figyelik az afgán helyzetet. Az európai állam és kormányfők főleg a fenyegető migrációs veszélytől tartanak: ami nem alaptalan, Törökország már fal építésébe kezdett Iránnal közös határán. „A Nyugat nem tanul. Most Afganisztánban hagy maga után politikai káoszt és útra kelők milliót” – reagált a külgazdasági és külügyminisztérium államtitkára.

Frank-Walter Steinmeier német államfő pedig egyenesen a Nyugat szégyenének nevezte a történteket – hangzott el az M1 Híradójában.

Fűtótűzként járták be a sajtót hétfőn azok a felvételek, amelyek a kabuli repülőtéren készültek. A világ értetlenül nézte végig, ahogy a repülőgépekre felkapaszkodó afgánok kétségbeesetten próbálják elhagyni az országot. Eközben a katonaság és a rendőrség visszavonul, az elnök külföldre menekül, a fegyveres tálib harcosok pedig elfoglalják az afgán elnöki palotát.

A feszültség nem csillapodott azóta sem. Sőt, a térség országaiban is egyre nagyobb a kétségbeesés. Ezt mutatja az is, hogy Törökország egy háromszáz kilométeres fal építésébe kezdett a török-iráni határon, hogy így akadályozza meg az afgánok beáramlását.

Görögország sem ülne tétlenül. A görög bevándorlásügyi miniszter kedden közölte: Athén azt sürgeti, hogy az EU közösen lépjen fel az ügyben.

Görögország ugyanis nem akarja újra átélni azt, amit 2015-ben a migrációs krízis során.

De valamennyi migráció sújtotta ország egyetért ezzel. Matteo Salvini, a jobboldali olasz kormánypárti Liga vezetője is leszögezte: kizárt, hogy Olaszország több tízezer afgán bevándorlót befogadjon. Csakhogy a válság miatt szinte elkerülhetetlen, hogy hatalmas tömeg induljon meg Európa felé. Erre hívják fel a figyelmet a szakértők.

Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatója az M1-en arról beszélt: most még senki sem tudja, hogy pontosan mi fog történni, de az biztos, hogy az Európai Uniónak minél előbb lépnie kellene az ügyben.

„Ha az Európai Unió továbbra is úgy áll a tálibokhoz, ahogy eddig állt, tehát egy radikális elnyomó rezsimként kezeli őket, tehát kezdetben nem próbál meg tárgyalni velük vagy valamelyest nyitni az irányukba, egyrészt az oroszok és a kínaiak fogják kiterjeszteni a hatalmukat, másrészt viszont a migrációnak is megágyaznak” – fogalmazott a kutató.

Nyugatról egyelőre a legtöbben még mindig a felelősöket keresik. Sokan az Egyesült Államokat tartják hibásnak.

Joe Biden volt ugyanis az, aki 20 év ottlét után visszahívta Afganisztánból az amerikai csapatokat, akik évekig a terrorizmus elleni harc jegyében küzdöttek a tálibok ellen.

Donald Trump volt amerikai elnök hétfőn azt üzente utódjának, hogy „megszégyenülve mondjon le”. Ahogy írta: amit Joe Biden művelt Afganisztánnal, az az amerikai történelem egyik legnagyobb veresége lesz.

Amerika első embere hétfőn este a Fehér Házban tartott beszédében magyarázkodott. Kiállt ugyan a döntése mellett, de elismerte azt is, hogy nem számítottak arra ami történt, majd az afgán vezetőkre hárította a felelősséget.

Sokat beszéltünk arról, hogy az afgán vezetőknek politikai összefogásra van szükségük. Ebből semmit sem tettek. Azt is sürgettem, hogy kössenek politikai megállapodást a tálibokkal. Ezt a tanácsot is határozottan elutasították” – magyarázta Joe Biden.

Közben a nyugat-európai államok is beismerték a tévedésüket. „Rosszul ítéltük meg a helyzetet, és ezen nincs mit szépíteni” – mondta Heiko Maas a német külügyminiszter Berlinben. A német államfő pedig kedden a Nyugat szégyenének nevezte a történteket. „Egy emberi tragédia szemtanúi vagyunk, amelyekért közös felelősségünk van” – fogalmazott Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök.

A Nyugat nem tanul, Líbia, Irak és Szíria után most Afganisztánban hagy maga után káoszt, terror-uralmat és útra kelők millióit” – reagált kedden Magyar Levente a külgazdasági és külügyminisztérium államtitkára. Úgy fogalmazott:

a kormány nem fogja engedni, hogy a nagyhatalmi dilettantizmus árát a magyarokkal fizettessék meg.

„Ezért Magyarország nem fogja megnyitni kapuit az afganisztáni káosz okozta migrációs hullám előtt. Ez a hullám már pedig érkezni fog, ezt mi sem jelzi jobban előre, minthogy török barátaink éppen most építenek egy háromszáz kilométer hosszú falat az iráni határszakaszukon” – szögezte le Magyar Levente.

Hozzátette: a magyar kormány, ahogy az előző években, úgy most is elhárítja azt a fenyegetést, amit a migrációs hullám megindulása fog jelenteni.