Macron elismerte: A franciák tartoznak Polinéziának az atomrobbantásokért

 

Emmanuel Macron francia államfő szerdán ünnepélyesen elismerte, hogy hazája „tartozik” Francia-Polinéziának az 1966 és 1996 között a Csendes-óceánban végzett atomkísérletek miatt.

Emmanuel Macron francia elnök (Fotó: MTI/EPA/AFP Pool/Ludovic Marin)

Vállalom és akarom az igazságot és az átláthatóságot önökkel” – mondta a francia elnök Papeetéban, Francia-Polinézia fővárosában tett látogatásán a Franciaországhoz tartozó csendes-óceáni szigetcsoport vezetői előtt tartott beszédében.


Elismerte, hogy az atomkísérletek kérdése rányomta a bélyegét a Párizs és Papetee közötti bizalmi viszonyra. Bejelentette azt is, hogy az atomkísérletek miatt sugárterhelést szenvedett helyi lakosok, akik közül többen rákbetegségben szenvednek, a korábbiaknál magasabb kártérítésben fognak részesülni.

A nemzet tartozik Francia-Polinéziának

– fogalmazott Emmanuel Macron.

Franciaország 1960 és 1967 között a Szahara algériai részén, 1966 és 1996 között pedig a Csendes-óceánon, a Francia-Polinéziához tartozó Mururoa és a Fangataufa korallzátonyokon összesen 210 légköri, illetve felszín alatti atomkísérletet hajtott végre. Az ebben az időszakban a Mururoa-atoll fölött megjelenő nukleáris gombafelhőről készült képek nemzetközi tiltakozást váltottak ki.

Több évtizedes nyomás hatására a francia kormány 2010-ben több millió eurót ajánlott fel kártérítésként a Csendes-óceán déli részén és Algériában végrehajtott 201 atomkísérlet károsultjainak, a folyamat azonban időigényes, ezért sokan máig nem kapták meg az őket megillető összeget.

Úgy gondolom, hogy igaz az, hogy ezeket a kísérleteket soha nem hajtottuk végre Creuse-ben vagy Bretagne-ban. Azért itt csináltuk, mert messze van, mert ez elveszett hely a Csendes-óceán közepén

– mondta a francia elnök. Emmanuel Macron ugyanakkor jelezte: „teljesen vállalja” a Charles de Gaulle néhai köztársasági elnök által meghirdetett doktrínát, amelyet valamennyi francia elnök követett annak érdekében, hogy Franciaország a világ egyik atomhatalmává váljon.

A francia elnök beszédében nem kért bocsánatot az atomkísérletek miatt, annak ellenére, hogy az áldozatok egyesületének szervezésében ezt több ezren követelték július 18-án egy tüntetésen, mielőtt Emmanuel Macron Papeetébe érkezett. Edouard Fritch, Francia Polinézia elnöke viszont üdvözölte, hogy Emmanuel Macron „végre azt szeretné, hogy az igazságra fény derüljön 25 évi hallgatás után”.