„It’s coming home” – éneklik úton útfélen az angol drukkerek. Nekik ez olyan focihimnusz, mint nekünk, magyaroknak az Éjjel soha nem érhet véget című sláger. Egyszerűen képtelenek megunni. Érdekesség, hogy a dalt szinte mindenki helytelenül énekli.
A dalt az 1996-os Európa-bajnokság előtt adták ki, abból az alkalomból, hogy az ország harminc év után ismét nagy futbaltornának adott otthont. Az 1966-os vb-t, végül megnyerték az angolok, erre emlékezett a vasárnapi döntő előtt II. Erzsébet királynő is. 1996-ban sokan hasonló diadalban reménykedtek, de akkor az angol csapat az elődöntőben végül elbukott.
A dalt azonban azóta is éneklik az angolok, David Baddiel, Frank Skinner és a Lightning Seeds Három Oroszlán dala igazi focihimnusz lett, a közmédia tudósítója szerint a vasárnapi döntő előtt is megállás nélkül rázendít valaki, majd kórusban folytatják a többiek az utcán.
Hasonló érzést vált ki az angol szurkolókból ez a dal, mint a magyar foci rajongókból a Soho Party – Az éjjel soha nem érhet véget című száma.
Van azonban egy bizonyos sor a dalban, amelyet mindig mindenki helytelenül énekel.
Akkor a dalszöveget és a dalt úgy készítették el, hogy Anglia ezzel megünnepelje, hogy 1966 óta akkor először volt házigazdája az Eb-nek. Azóta a dal népszerűsége meteorikus magasságba repült, és nagyobb jelentőséget kapott. Ma már Anglia nem hivatalos himnuszaként szerepel minden nagyobb mérkőzésen. A dal most ismét aktuális, hiszen a 2020-as Eb döntőnek Anglia a házigazdája.
Célja az is, hogy motiválja az angol szurkolókat, még akkor is ha az adott tornán elérni a győzelmet valószínűtlennek tűnik.
A rajongók általában így éneklik a dalt:
„Mert emlékszem három oroszlánra egy ingen,
Az ékszerek továbbra is csillognak,
Fájt ez a harminc év,
De soha nem állított meg az álmomban”
Azonban valójában ez a dal szövege:
„Mert emlékszem három oroszlánra egy ingen,
Jules Rimet még mindig csillog,
Fájt ez a harminc év,
De soha nem állított meg az álmomban”
A francia Jules Rimet 1919-1945-ig a FIFA elnöke, róla nevezték el az első vb-trófeát, amelyet az angolok 1966-ban elnyertek. Erre utal az a sor, amit azóta is hibásan énekelnek a drukkerek.
