×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Orbán Viktor: Az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz

 

Az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz. Fel kell készíteni a tagállamokat és a NATO-t is arra, hogy ezekre a kihívásokra választ tudjon adni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, a NATO-tagországok egynapos csúcstalálkozójára érkezve hétfőn.

Orbán Viktor hangsúlyozta: az, hogy a tanácskozás fordulóponttá válik-e, csak a csúcstalálkozó végén dől el, de a szövetségesek kísérletet tesznek erre egy új, 2030-ig szóló stratégiai terv elfogadása révén. Ennek tartalmával Magyarország egyetért – szögezte le.

Elmondta: a stratégia fő pontja a nemzeti ellenállóképességek megerősítése, e tekintetben Magyarország aktív, legyen szó a világjárvány elleni küzdelemről, vagy a migrációval szembeni fellépésről.

„Nekünk van mit mondanunk és tudunk mit beletenni a közösbe"

– emelte ki a kormányfő.

Azzal a 2024-ig megvalósítani kívánt vállalással összefüggésben, amely szerint a NATO-tagországok bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra fordítják, kérdésre válaszolva kiemelte: „akkor állunk jól, ha teljesítjük a vállalásainkat”.

Szavai szerint "jobb lenne", ha Magyarország már most képes lenne arra, hogy a nemzeti össztermékének két százalékát minden évben saját biztonságára költse el. Tájékoztatása szerint Magyarország 2022-2023-ra fogja elérni ezt, de emlékeztetett: vannak olyan NATO-tagállamok, amelyek rosszabbul állnak e tekintetben.

Azzal a vállalással kapcsolatban, amely szerint a tagállamok a védelmi kiadásokra fordított összegen belül 20 százalékot fejlesztésre fordítanak, Orbán Viktor kiemelte: Magyarország ezt már most eléri. Magyarország az egyik vállalását már most teljesítette, a másikat 2023-2024-re teljesíteni fogja, ezzel az élbolyban lesz – emelte ki.

Mi egy olyan pontján élünk a világnak, ahol hadsereg nélkül nem lehet meglenni, hadsereg nélkül nincs biztonság

– fogalmazott.

A magyar családok és a magyar nemzet számára a katonai kapacitás, a bevethető katonai erő mindig szükséges lesz. Ennek az építése jó ütemben halad – mondta.

Húsz-harminc évig ezt elhanyagoltuk, de most úgy érzem, e tekintetben is visszatesszük Magyarországot a térképre” – fogalmazott.

A Kína jelentette kihívásokra irányuló kérdésre válaszolva a kormányfő azt mondta: Magyarország mindenfajta hidegháborút ellenez, és hozzátette: életéből 26 évet hidegháborús körülmények között töltött. Higgye el, ez rossz dolog, ne tegyünk ilyet – tette hozzá Orbán Viktor.

Az észak-atlanti szövetség egynapos csúcstalálkozóján a tagállamok vezetői között részt vesz Joe Biden amerikai elnök is. A tanácskozáson a fő témák között Oroszország, Kína, a kibertámadások és a klímaváltozás szerepelnek.

A NATO-csúcs célja egyebek mellett azon 2030-ig megvalósítani kívánt célok és feladatok meghatározása,

amelyek hozzájárulnak a szövetség felkészítéséhez a jövő kihívásaira. A csúcstalálkozó lehetőséget biztosít a transzatlanti kapcsolatok, valamint a kollektív biztonság megerősítésére.


 

Szijjártó Péter: A migráció kérdésével komolyan kell foglalkozni, nehogy baj legyen

A NATO-erők kivonulása Afganisztánból komoly aggodalmakat vet fel, a térség ugyanis újra az illegális migrációs folyamatok forrása lehet, a migráció kérdésével tehát komolyan kell foglalkozni, nehogy baj legyen – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, az észak-atlanti szerződés tagállamai vezetőinek egynapos csúcstalálkozója alkalmából tartott sajtótájékoztatóján.

Szijjártó Péter a NATO brüsszeli székházában magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, amennyiben a NATO afganisztáni kivonulását követően nem sikerül stabilizálni az ország helyzetét, ha újra a terrorizmus üti fel a fejét, és az embercsempészet lesz a megélhetés egyik fő forrása, akkor újabb tízezrek, százezrek, vagy milliók indulhatnak meg Európa irányába.

Ha nem tudjuk biztosítani, hogy az országban béke és nyugalom legyen, és ne váljon újra a terrorizmus melegágyává, akkor újabb, nagyon komoly migrációs kihívásokkal kell szembenézni” – figyelmeztetett a miniszter.

Hozzátette:

Magyarország tudomásul vette a NATO kivonulásról hozott döntését Afganisztánból, minden korábban ott szolgált magyar katona otthon van.

Szijjártó Péter kijelentette: a migráció és a járványok korszakában rendkívül fontos, hogy mind a keleti, mind a déli partnerek és szövetségesek eredményesen és gyorsan tudjanak úrrá lenni a világjárványon. Mivel ehhez az egészségügyi ellátás sikerét biztosító eszközökre van szükségük, Magyarország a NATO koronavírus-járvány felszámolását célzó alapján keresztül 80 lélegeztetőgépet biztosít öt rászoruló országnak. Magyarország 30 lélegeztetőgépet juttat Bosznia-Hercegovinának, húszat Moldovának, tízet Tunéziának, tízet Jordániának és szintén tízet Ukrajnának. A felajánlással Magyarország hozzájárul a felsorolt országoknak a koronavírus-járvány elleni küzdelmének sikeréhez – húzta alá.

A NATO Oroszországgal és Kínával fenntartott kapcsolatának vonatkozásában kiemelte: a magyar érdek világos.

Közép-Európában élünk, pontosan tudjuk, hogy a hidegháború rossz. A Kelet és a Nyugat konfliktusán Közép-Európa eddig mindig rajtavesztett. Semmilyen módon nem vagyunk érdekeltek egy újabb hidegháború kialakulásában. A nemzetbiztonsági érdekünk azt diktálja, hogy a Kelet és a Nyugat között a legkulturáltabb és a lehető legkonstruktívabb párbeszéd jöjjön létre” – fogalmazott.

Ukrajnával kapcsolatban elmondta, a magyar–ukrán kétoldalú kapcsolatokban történtek bizonyos bizalomerősítő lépések, köztük a koronavírus elleni beoltottságot igazoló tanúsítványok kölcsönös elismerése és a szabad utazás lehetővé tétele, végrehajtásában azonban ukrán oldalról zavarok mutatkoznak. Magyarország azt kéri Kijevtől, hogy a kétoldalú megállapodásnak megfelelően bonyolódjon a határforgalom – mondta.

Vannak pozitív jelek, óvatos optimizmusra okot adó fejlemények, köztük az oktatási vegyesbizottság munkájának dinamikusabbá válása, de azt várjuk az ukrán kollégáktól, hogy a magyar nemzeti közösség részére adják vissza azokat a jogokat, amelyeket korábban gyakoroltak

– emelte ki a miniszter.

Végezetül elmondta, a képességfejlesztés tekintetében Magyarország több elismerést is kapott az elmúlt időszakban. Ez vonatkozik a légvédelmi képesség fejlesztésre, a közép-európai hadosztályparancsnokság létrehozására, illetve a lövészdandárokra vonatkozó fejlesztésekre egyaránt. Magyarország a haderőfejlesztése révén tehát hozzájárul a NATO erejének növeléséhez – tette hozzá Szijjártó Péter.