Hajtóvadászatot indított a Facebook a cég információit kiszivárogtatók után – derült ki egy szintén kiszivárogtatott videóból a múlt héten, melyen Mark Zuckerberg vezérigazgató a techóriás belső kommunikációs igazgatójával tárgyalta ki az aggasztó témát. Az, hogy valakit egy vállalat információjának jogosulatlan megosztásáért kirúgnak, egyáltalán nem meglepő, bárhol előfordul. A videó és az elmúlt hónapokban, években felmerült vádak alapján azonban joggal vetődik fel a gyanú, hogy a Facebooknál jobban rettegnek a titkos belső „projektek” kiszivárgásától, mint bármelyik cégnél a világon.
A Project Veritas lett a Facebook legádázabb ellensége az utóbbi hónapokban. Az igazságot a nyilvánosság elé táró, magát nonprofit újságírói vállalkozásként jellemző oldal sorra hozza a leleplezéseket.
Az oldal először egy kiszivárogtatott belső kommunikációs levelet megjelenítve mutatta be, hogy Mark Zuckerberg vállalata „Vaccine hesitancy project” néven miként próbálja a felhasználók tudta nélkül szűrni a hírfolyamukból az oltásellenes híreket. A Project Veritas ezt követően egy szintén a Faceebook berkeiből megszerzett, cégen belüli virtuális kérdezz-felelek videóval jelentkezett, melyen a vezérigazgató az alkalmazottak által felvetett szivárogtatási probléma révén
arról tanácskozik Melinda Davenport belső kommunikációs igazgatóval, hogyan lehetne „levadászni” azokat a dolgozókat, akik jogtalanul osztanak meg vállalati információkat
Zuckerberg a videóban megjegyzi, hogy már többször is sikerrel jártak ezen a téren, a legutóbbi szivárogtatás felelősét is megtalálták, és azonnali hatállyal elbocsátották.
Maga a hír, hogy a Facebook igyekszik a vakcinákkal kapcsolatban bizonytalanságot keltő híreket cenzúrázni, a legtöbbeknél még nem is verte ki a biztosítékot, hiszen a világ vezető virológusai, kutatói, orvosai is az oltásra biztatják az embereket. PR-szempontból az sem vágta földhöz a közösségi oldalt, hogy a szivárogtatók „levadászásáról” értekeznek benne a cég vezetői, mivel ez bármelyik nagyvállalatnál így történne hasonló esetben, és a beszélgetésben a kollégák személyes adatainak biztonságát is megemlítik, ami szintén fontos szempont, függetlenül attól, hogy alig egy hónapja 533 millió – köztük 377 ezer magyar – felhasználójuk személyes adatai kerültek hackerek kezébe egy biztonsági rés miatt.
Ennél sokkal többet mond azonban, hogy Zuckerberg nem a közösségi oldal kódjai, algoritmusai vagy egyéb szoftveres titkai miatt aggódik a legjobban, sokkal inkább az rémiszti meg, hogy olyan a háttérben futó bizalmas, felhasználókat cenzúrázó és befolyásoló projektekről értesülnek az emberek, mint a „Vaccine hesitancy” program.
„Ez az eset is jól mutatja, hogy a szivárogtatások minden esetben károsak a vállalat számára” – mondta Swartz. Fenyegetik a nyitott kultúránkat, ahogy Mark mondta. Megnehezítik számunkra a céljaink elérését, és további szivárogtatásra ösztönöznek. Tudom, hogy itt néhány ember úgy érzi, vannak jó és vannak rossz szivárogtatások. De mindegyik káros, és nem ez a megfelelő módszer a változások elérésére, különösen egy ilyen cégnél, ahol az emberek szabadon megoszthatják véleményüket és kérdéseket tehetnek fel Marknak” – idézi a Fox News Heidi Swartzot, a Facebook munkajogra és a vizsgálatokra szakosodott általános tanácsadó-helyettesét.
Ha az utóbbi időben a Facebookkal szemben felmerülő vádaknak csak a fele igaz, akkor Zuckerbergnek van miért aggódnia.
Csak idén több olyan állítás is megfogalmazódott, hogy a közösségi oldal aktív szerepet vállalt az emberek befolyásolásában. Ezek közül az Egyesült Államokban a 2020-as választások alatt és után fogalmazódtak meg a legkritikusabb vélemények, amikor a republikánus politikusok azt állították, hogy a Facebook algoritmusa úgy volt beállítva, hogy a kampány ideje alatt bejegyzéseik – köztük Donald Trump akkori amerikai elnök posztjai – közül többnek az elérését korlátozza, mint a demokrata ellenfeleik esetében. A Facebook elutasította a vádakat.
Hasonló ügyben tett közzé bejegyzést 2020 decemberében Varga Judit igazságügyi miniszter is, aki a közösségi oldalán hívta fel rá a figyelmet, hogy miután a 2022-es országgyűlési választás szempontjából kiemelten fontosnak nevezte a közösségi médiában kifejtett aktivitást, a Facebook előzetes értesítés és indoklás nélkül átállította a hivatalos oldalához tartozó algoritmust, aminek eredményeképpen politikai üzenete kevesebb emberhez jutott el.
Varga Judit arról számolt be, hogy negyedére-ötödére csökkent az elérése a közösségi oldalon, bejegyzésében azt a kérdést tette fel követőinek: „Önök hisznek a véletlenekben?”
Az igazságügyi miniszter a technológiai óriások hatalmára is kitért: „Látjuk mi történik a világban, látjuk, hogy a globális techcégek mögötti erőcsoportok akár választásokat is képesek eldönteni. Nem szabad naivnak lennünk, minden eshetőségre fel kell készülni, és átláthatóvá kell tenni ezen globális cégek működését és döntéseit. A munkát folytatjuk!” A Facebook szóvivője később elutasította a vádakat.
Idén áprilisban aztán ismét a közösségi oldal algoritmusára panaszkodtak Magyarországon. A kormányzati Facebook-oldal és számos kormánypárti politikus oldalának elérése jelentősen visszaesett, több esetben a töredékére – közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára, Dömötör Csaba április 9-én a közösségi oldalán. Karácsony Gergely főpolgármester szintén hasonló jelenségről számolt be.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára Facebook-oldalán jelentette be, hogy vele is ez történt.
„Értetlenül állunk a dolog előtt, mert ennek okairól a Facebook nem adott előzetes tájékoztatást. Nem tudjuk, hogy a jelenség hátterében technikai probléma van, vagy az a már korábban bejelentett szándék, hogy visszaszorítsák a politikai tartalmakat” – fogalmazott. A politikus szerint az eset felhívta a figyelmet „a közéleti szereplők kiszolgáltatottságára ezen a téren”.
Papp János Tamás médiajogász az ügy kapcsán a elmondta, a magyar politikusok bejegyzéseinek elérése, amit erősen korlátozott április 9-én a Facebook, jól mutatja, hogy mekkora hatalma is van egy ilyen közösségimédia-platformnak arra, hogy jogi retorzió veszélye nélkül szorítsa vissza akár kormánytagoknak és miniszterelnököknek a nyilvánossághoz való hozzáférését.
Kiemelte,
a demokratikus nyilvánosság működésébe elég durva belenyúlásnak minősülő káros gyakorlat, hogy kapuőrök dönthetik el, milyen információkhoz férhessenek hozzá a felhasználók.
A közelgő választás miatt éppen az lenne kívánatos, hogy a platformok minél kevésbé cenzúrázzák, hogy milyen tartalmak jelennek meg a felhasználók hírfolyamában, hogy az emberek maguk alkothassanak ítéletet a politikai szereplők üzeneteiről. Rámutatott: gyakorlatilag arról van szó, hogy magáncégek egy gombnyomással képesek beavatkozni szuverén országok belügyeibe.
Az említett esetek aggasztóan hangzanak, ám bizonyítékok nélkül a Facebook nem vonható felelősségre. Mark Zuckerbergnek pedig érdeke, hogy ez így is maradjon, és véletlenül se szivárogjon ki olyan információ, amely alátámasztja az egyre hangosabb vádakat. Ha ez megtörténne, abból a 2014-eshez hasonló botrány kerekedne, amikor a Facebook egy tudományos kísérletet közölve bejelentette, 70 ezer emberen végzett a beleegyezésük nélkül pszichológiai teszteket 2012-ben, eltávolítva bizonyos szavakat a felhasználók hírcsatornáiból azzal a céllal, hogy felmérje, ez miként befolyásolja a bejegyzésekre adott reakcióikat.
A The Guardian beszámolója szerint a botrányt követően
a Facebook először azzal védekezett, hogy az emberkísérletbe a felhasználók a szolgáltatási feltételek elfogadásával beleegyeztek.
Ezzel azonban szembement Sheryl Sandbergnek, a Facebook operatív vezérigazgatójának későbbi nyilatkozata:
„Ez része volt a folyamatos kutatómunkánknak, melyet minden cég elvégez, hogy tesztelje a különböző termékeit, ennyi történt; rosszul kommunikáltuk” – mondta a Facebook operatív vezetője, majd elnézést kért, mondván senkit nem akartak felzaklatni.
De ez a botrány is csak csepp a lebukások tengerében. Ahogy arról márciusban beszámoltunk, a Facebook mai árfolyamokkal számolva eddig megközelítőleg 1809 milliárd forintnak megfelelő pénzt fizetett már ki büntetésként és vizsgálatokra az utóbbi években. Ez a felfoghatatlan összeg egyszerűen eltörpül Zuckerberg teljes vagyona mellett. Ugyanis jelenleg, a Forbes szerint az alapító összvagyona 93,3 milliárd dollár, vagyis 28 644 milliárd forint.
Vajon hány felhasználót „zaklatna fel”, és mennyire viselné meg Zuckerberg feneketlen pénztárcáját, ha fény derülne a többi titkos projektre is?