A koronavírus-helyzet legújabb fejleményei, a formálódó uniós vakcinaútlevél terve, az illegális migráció és a klímavédelmi stratégia voltak a főbb napirendi pontjai a május 24-25-én tartott európai uniós csúcsnak. A kétnapos tanácskozás után Orbán Viktor, miniszterelnök a többi között azt emelte ki, hogy a bevándorlás kérdése ismét aktuálissá vált az EU-ban.
„Megvitattuk a migráció kérdését. Olaszok és spanyolok napirendre vetették, hiszen ezrével érkeznek illegális migránsok az európai kontinensre. Jövő hónapban ezt kellő mélységben és a döntések reményében fogjuk kitárgyalni. Persze Magyarország továbbra sem fogadja el, hogy mi vegyük át az illegálisan ide érkezett és beengedett migránsokat” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök.
Halkó Petra, a Századvég nemzetközi elemzője úgy látja: „Európában ismét erősödik a migrációs nyomás, ezért foglalkoztak külön is a kérdéssel az EU-csúcs résztvevői.”
Szóba került a migrációs helyzet is, mert az európai uniós határok mentén ismét fokozódik a migrációs nyomás, és egyre többen indultak meg újra Európa irányába, és szeretnének több helyen is illegális módon belépni az Európai Unió egyes tagállamaiba – mondta az elemző az M1 Unió 27 című műsorában.
A tanácskozáson kiemelt figyelmet kapott a koronavírus-helyzet kezelése. Az EU állam- és kormányfői a többi között abban állapodtak meg, hogy az év végéig százmillió dózis koronavírus elleni oltóanyagot adományoznak a legrászorultabb országok részére. A vakcinák és az átoltottság ügyében Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott: „Magyarország hónapokkal jár a többiek előtt.”
Az ülésen felkérték az Európai Tanácsot, hogy június közepéig vizsgálja felül az EU-n belüli utazásra vonatkozó ajánlását. Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője szerint jelenleg még nincs egység a tagállamok között abban, hogy milyen okmánnyal tudnának szabadon utazni a már beoltott állampolgárok az egyes országokba.
„Főleg a déli tagállamoknak, amelyek számítanak a turistákra, illetve függenek tőlük, azok sürgetnék, hogy ne július elsején, hanem már hamarabb fogadjanak el egy uniós, úgynevezett digitális zöld útlevelet. Viszont mivel nehezen és lassan születik meg ez a döntés az Európai Unióban, mint oly sok más kérdésben is, ezért a tagállamok között vannak már kétoldalú megállapodások arról, hogy elfogadják egymás vakcinaigazolványait” – jelentette ki Párkányi Eszter.
Az uniós csúcson kiemelt figyelmet kapott a klímavédelem ügye.
Az EU célja az, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább nettó ötvenöt százalékkal csökkenjen az EU károsanyag-kibocsátása, a megújuló energiaforrásokra való átállás azonban költségekkel jár, a tagállamok a tehermegosztás mikéntjéről egyeztettek.
„Magyarországnak egy nagyon határozott elképzelése van, amely azt illeti, hogy kiket is kell a klímasemlegesség szempontjából több felelősséggel, esetleg anyagiakkal is terhelni. A magyar elképzelések szerint elsősorban a klímasemleges intézkedéseknek azokat a szereplőket kell megcélozniuk, akik kifejezetten felelősek a klímarombolásért, és őket kellene több felelősséggel, több anyagi teherrel is megróni” – tette hozzá Halkó Petra.
Becslések szerint egy átlagos magyar családra vetítve akár havi húszezer forintot is kitehet a klímavédelem extra költsége, ami a kormány álláspontja szerint elfogadhatatlan tehertétel.
„A tagállamok egyik csoportja szerint ezt az embereknek kéne különböző adók formájában megfizetniük, amelyeket az üzemanyagra vagy a lakásra vetnék ki. Viszont itt azzal valószínűleg nem számolnak, hogyha az üzemanyagok árát emelik, akkor azzal különböző szállítási költségek, élelmiszerköltségek is megemelkednek. A tagállamok egy másik csoportja, amelyhez a közép-európai V4-es országok tartoznak, azt mondják, hogy azok fizessenek érte, akik rombolják a klímát, tehát a nagy cégek állják ennek az árát. Úgyhogy a V4-ek még mindig a józan ész talaján állnak ebben a kérdésben” – fejtette ki Párkányi Eszter.
A tagállamok vezetői nem hagyták szó nélkül a Ryanair légitársaság járatának minapi minszki földre kényszerítését sem. Az uniós államok képviselői elítélték a fehéroroszországi incidenst, hogy a fehérorosz hatóságok pokolgépes fenyegetésre hivatkozva Minszkben leszállásra kényszerítették a Ryanair ír légitársaság Athénból Vilniusba tartó járatát.
A címlapfotó illusztráció.
