×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

25 éves csúcsra emelkedett a gyermekvállalási kedv

 

Hétvégén volt a családok nemzetközi napja. Arra hívják fel a figyelmet ilyenkor a világ minden táján, hogy a család a legfontosabb közösség az életünkben, a gyermekeknek is az a legjobb, ha egy jól működő családban nőhetnek fel. Igaz, a fejlettnek mondott országokban már nem mindenki gondolja így. A kormány szerint 2010 óta családbarát fordulat volt Magyarországon, ennek is köszönhető, hogy nő a gyerekvállalási kedv. 

Magyarországon 2010 óta a kormány elkötelezett a családok támogatásában – erről már a családokért felelős miniszter beszélt a családok nemzetközi napján. Novák Katalin hozzátette: az elmúlt évtizedben itthon megduplázódott a házasságkötések száma, csökkent a válásoké és – ellentétben az európai uniós tendenciákkal – Magyarországon emelkedett a születések száma is.

A miniszter azt mondta:

2020-ra 25 éves csúcsra emelkedett a gyermekvállalási kedv, és visszaállt a Bokros-csomag előtti szintre.

Novák Katalin hangsúlyozta: többek között családi adókedvezménnyel, új bölcsődei férőhelyekkel, Gyed Extrával, ingyenes tankönyvekkel, ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetéssel, családi otthonteremtési kedvezménnyel, jelzáloghitel-csökkentéssel és családvédelmi akciótervvel segíti a kormány a magyar családokat.


Európában jelenleg kétféle megoldási javaslat létezik arról, hogy a népesség fogyást megállítsák. Az egyik a migráció, amikor külföldiekkel pótolnák a meg nem született gyermeket.  A másik modell pedig a magyar modell, ahol a családokat támogatják és segítik elő, hogy a tervezett gyermekek megszülethessenek.

Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1 Ma reggel című műsorában úgy fogalmazott, a két modell összehasonlításában a hatásokat is vizsgálni kell.

Nem lehet elszigetelten vizsgálni önmagában azt a kérdést, hogy harmadik országbeli személyek beáramolnak és azt sem, hogyha a családoknak több pénzt juttat egy kormányzat

– hívta fel a figyelmet.

A magyar kormány a hat-hétezer milliárdos gazdaságfejlesztési csomagnak közel az egyharmadát költi a családokra.

Az első modellnek negatív hatásai vannak, ez a tapasztalat. Bár az ötlet, a török vendégmunkások mintájára akár jó is lehetett volna, de a 2015 utáni nyugat-európai migrációs politika megnövelte a bűnözés mértéket és növelte a munkanélküliséget. Ez által az a fajta optimizmus, amely Németországban magasnak tűnik, Franciaországból szinte teljesen eltűnt ”– magyarázta.

Gazdasági értelemben

az integrációra költött pénzeket a családoktól vonják el.

A csökkenő születésszám a KSH 2015-ös felméréséből látszik, hogy már 2010 előtt elindult.

A magyar modellre pozitív hatások jellemzőek. A 2010 előtt a baloldali kormányok alatt a családtámogatási rendszer sokszor nem párosult azzal, hogy ösztönözze a munkavállalást. Az akkori kormány nem a családokban látta a jövőt, hanem a progresszív adózásban keresték a megoldást, és most is ezt tennék, hiszen most is az adók megemeléséről beszélnek – emelte ki.

A címlapfotó illusztráció.