×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

A klímaváltozás a migrációt is jelentősen befolyásolja

 

A klímaváltozás az emberiség történetének egyik legnagyobb kihívása, az éghajlatváltozás életünk szinte minden területére hatással van, ideértve a politikai, gazdasági és társadalmi szférát is. A klímaváltozás a migrációt is jelentősen befolyásolja, a Migrációkutató Intézet konferencián vitatta meg a téma aktualitásait – tudhattuk meg az M1 Ma reggel című műsorából.

A klímaváltozás és a migráció összefüggéséről megoszlanak a vélemények, azzal kapcsolatban, hogy a klímaváltozás valóban közvetlen kiváltó oka-e a migrációnak. Valaki azt mondja, hogy 2050-ig 1 milliárd ember kelhet útra az klímaváltozás, éghajlatváltozás miatt, de van aki azt mondja, hogy a migrációnak nem közvetlen kiváltó oka a klímaváltozás, hanem sok egyéb összetevő kell ahhoz, hogy az emberek elinduljanak arról a helyről ahol élnek.

Nagyon színes a szakirodalom, és a különböző kutatások eredményei rendkívül változatos képet tárnak elénk. Ez magánál a klímaváltozás témájánál sincs másképp, tehát ott is ismerünk olyan álláspontokat, amelyek azt állítják, hogy nem létező probléma, nincsen ilyen, mások messzemenően komolyan veszik és nagy súlyt adnak ennek a kérdésnek” – fogalmazott Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese.

Az éghajlatváltozásra lehet úgy tekinteni, mint egyfajta katalizátora az egyébként is végbemenő migrációs folyamatoknak,

könnyű elképzelni azt, hogy ha ellehetetlenülnek az életkörülmények egy adott régióban akkor ennek lehet az a hozadéka, hogy ezek az emberek akik ott élnek, és ők beszűkül lehetőségekkel szembesülnek, könnyebben úgy döntenek, hogy elindulnak. Ez ma is zajlik a világban, számos olyan régiót ismerünk, ahol a környezeti feltételek romlása komoly befolyással bír a helyi társadalmak életében – tette hozzá.

Melyik kontinensek érintettek?

Afrikát mindenképp itt kell említeni, de Dél-Ázsia, latin Amerika is ide tartozik. „Létezik olyan adatsora, amely szerint 2008 óta évről évre mintegy 24 millió ember nagyjából átlagosan az a szám, akinek az adott évben el kell hagyni az otthonát valamilyen természeti csapás következtében” – fogalmazott a szakértő.

Ám ezek az emberek nem feltétlenül mennek másik országba, hanem saját államokon belül keresnek menedéket, majd hogyha megoldódik az a természeti katasztrófa akkor vissza tudnak térni otthonaikba – tette hozzá.

Az igazi nagy probléma az akkor lenne a jövőben hogyha ezek a tömeget adott esetben messzebb is gondolkodnának, és adott esetben kontinenseket átívelően próbálnának meg mozogni

– hangsúlyozta Janik Szabolcs.

Ez azért is jelenten nagy gondot, mert nagyon nehéz meghatározni, hogy ki az aki ténylegesen egy adott természeti katasztrófa, vagy a hosszú elnyúló környezeti degradáció miatt dönt úgy végül, hogy elindul, hiszen ennek számos oka lehet, ez egy nagyon komplex döntés – magyarázta a szakértő.

A klímamigráció kapcsán mégiscsak az lenne az üdvözítő, ha ezek a közösségek otthon tudnának maradni. Ennek a kulcsa az adaptáció lehet, hogy hogyan alkalmazkodnak és milyen technológiai megoldásokat alkalmaznak és milyen életkereteket építenek föl. A kérdés az, hogy ez mennyibe fog kerülni, ennek ki fogja állni az összegét, milyen technológiai lehetőségek vannak, és hogy mennyire nyitottak erre a közösségek – mondta Janik Szabolcs.


A héten kétnapos online konferenciát tartottak a témában, melyet a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, a Migrációkutató Intézet és a Századvég Alapítvány szervezett.

További cikkeink a témában: 

A címlapfotó illusztráció.