Emmanuel Macron francia államfő Napóleon ellentmondásosságát hangsúlyozta a francia császár halálának 200. évfordulóján Párizsban rendezett megemlékezésen elmondott beszédében. A konzervatív politikusok és véleményformálók kifogásolták az elnök megemlékezését.
Az elmúlt félévszázadban Emmanuel Macron az első francia elnök, aki megemlékezett Napóleonról, akire sokan a polgári Franciaország megteremtőjeként tekintenek, miközben az 1799 és 1815 közötti, 15 éves hatalomgyakorlása miatt a francia történelem egyik legvitatottabb alakja.
A francia elnöki hivatal által előzetesen „felvilágosult megemlékezésként” beharangozott ünnepséget az 1795-ben létrehozott, tudósokat, művészeket, irodalmi személyiségeket tömörítő Institut de France-ban rendezték, ahol az államfő előtt történészek beszéltek Napóleon történelmi szerepéről.
„Bonaparte Napóleon hozzánk tartozik” – kezdte beszédét Emmanuel Macron, miközben egy ellentmondásos portrét rajzolt fel a volt francia császárról, akinek elítélte az olyan „hibáit”, mint a rabszolgaság helyreállítása, és méltatta a nemzeti szuverenitás védelmezőjét, a törvényalkotót és a nemzetépítőt.
A francia elnök kiemelte, hogy „nem kíván semmit engedni azoknak, akik azzal az indokkal akarják eltörölni a múltat, hogy az nem illeszkedik abba a gondolkodásba, amely a mának felel meg”. Emmanuel Macron ezzel az Egyesült Államokból begyűrűző cancel culture, azaz az eltörlés kultúrája ellen emelt szót.
„A császárságból lemondtunk a legrosszabbról, a császárból megszépítettük a legjobbat” – fogalmazott Emmanuel Macron, elítélve Napóleon „önkényes és magányos hatalomgyakorlását”.
A rabszolgaság helyreállításáról a francia elnök úgy vélte, hogy „elárulta a felvilágosodás szellemiségét”.
A rabszolgaság egyértelmű elnöki elítélését nagyon várták a tengerentúli francia megyék, Guadeloupe, Martinique és Réunion szigetének lakói, akiknek többsége a franciák által odahurcolt rabszolgák leszármazottja.
Emmanuel Macron ugyanakkor megemlékezett „a stratégáról, a törvényhozóról, a nemzetépítőről, Franciaországnak azon részéről, amely meghódította a világot”. Kitért arra az államférfira is, aki „márványba véste az emberek közötti polgári egyenlőséget a polgári törvénykönyvben, a törvény általi védelmet pedig a büntető törvénykönyvben”. Macron szerint a francia állam ezt a fejlődést tükröző munkát folytatta a nők és férfiak közötti egyenlőség megteremtésével, és a halálbüntetés eltörlésével, miután Napóleont sok bírálat érte azért, hogy a polgári törvénykönyvben a nőt a férjéhez képest alacsonyabb státuszba helyezte.
Mi volna, ha inkább tanulnánk?
A jobboldali ellenzék azonnal bírálta az államfőt.
A radikális jobboldali Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezetője és elnökjelöltje sajnálatának adott hangot amiatt, hogy Emmanuel Macron „csak sebtében emlékezett meg arról, aki olyan sokat tett a hazáért”, míg a baloldal azt sajnálta, hogy Napóleon ünneplése közben az államfő megfeledkezett a 150 évvel ezelőtt kezdődött párizsi kommünről.
Mielőtt el- vagy megítélnénk Napóleont, hogy Ceasar vagy Nero volt-e s hogy benne kell-e látnunk a gonosz rabszolgatartó alakját, mi lenne ha tanulnánk, megismernénk?
– veti fel szerdai jegyzetében a Boulevard Voltaire, egyértelműen elítélve a történelem újabban divatossá vált „lebontását”, újrafogalmazását, melynek során a franciáknak „bűnbánatot kell gyakorolni”.
A lap kommentárja figyelmeztet: így a történelem „a múlt megismerése helyett őseink bűnösségének bizonygatásává” válik.
