Az Egyesült Államok külpolitikájában várhatóan visszatér a demokráciaexport, amikor értékekbe csomagolva próbálja meg érvényesíteni érdekeit. Ennek része a jogállamiság táguló értelmezése is – mondta a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! adásában Szabó Dávid külpolitikai elemző.
Az elmúlt hónapok eseményeit értékelve elmondta, hogy a Biden-adminisztráció nem kíván pragmatikusabb politikát folytatni Oroszországgal és Kínával.
Az amerikai érdekeket nem őszintén és nyíltan próbálják majd meg érvényesíteni és a világ országai várhatóan több „demokráciakioktatást” fognak hallani
– mondta.
A másik trend az úgynevezett jogexport, a jogállamiság táguló értelmezése, amikor teljesen fikcionális elemeket emelnek be az emberi jogok témakörébe.
Szabó Dávid szerint ezek a tudatos lépések az Egyesült Államok megtépázott befolyásának helyreállítását szolgálják.
Az Egyesült Államok és a NATO csapatok húsz év után 2011 őszén kivonulnak Afganisztánból.
Az amerikai beavatkozás nem volt teljesen eredmény nélkül. Az amerikai belföldi terrorizmust sikerült visszaszorítaniuk, de eközben destabilizált régiókban nem sikerült kiépíteni működő államot.
Az ezredforduló táján az amerikai társadalomtudomány is teljes messianisztikus lázban égett, mindenki azt kutatta, hogyan lehet szétesett államalakulatokat nyugati mintára újraszervezni.
Miközben a reálisan gondolkodó elemzők és társadalomkutatók figyelmeztetettek, hogy a törésvonalak az identitások között vannak. A 2010-es években a bevándorlási nyomás és a terrorcselekmények növekedése után jött a kiábrándulás.
Szabó Dávid szerint Kína vonulhat be békefenntartókkal a határ menti területekre.
A szakértő szerint demokraták terve, hogy az Egyesült Államok 51. államává tegyék a fővárost, Washington D. C.-t politikai célokat szolgál. A fővárosban a demokraták támogatottsága 90 százalék körüli. A másfél év múlva esedékes szenátusi választásokon a két demokrata képviselő Joe Biden pártjára javára eldöntheti a versenyt.
A címlapfotó illusztráció.
