Politikai és gazdasági érdekek is meghúzódnak az Egyesült Államok klímapolitikája mögött, ugyanakkor kérdéses, hogy milyen eredményt képes elérni Biden elnök klímacsúcsa. Az Európai Unió céljainak elérésében pedig fontos lenne, hogy ne a Magyarországhoz hasonlóan eddig jól teljesítő országok viseljék a lemaradók terheit.
Amerikai kezdeményezésre negyven ország részvételével zajló kétnapos online klímacsúcstalálkozó előtt António Guterres ENSZ-főtitkár arról beszélt, hogy fogytán az idő az éghajlatváltozás katasztrofális hatásainak megelőzésére, és 2021-nek a cselekvés évének kell lennie. A szakadék szélén vagyunk, mert rekordmértékben olvadnak a jégmezők, és rekordmértékűek a szárazságok és a hőhullámok – hangsúlyozta.
Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában beszélt a témáról. Véleménye szerint a klímacsúcsok eddig is ambiciózus célkitűzéseket határoztak meg, az viszont problémát okozhat, hogy a legtöbb ilyen nemzetközi egyezmény esetében nincs kényszerítő erő. Például a párizsi klímaegyezményből is mindenféle szankció nélkül lépett ki Donald Trump korábbi amerikai elnök.
Most az Egyesült Államok progresszívebben lép fel ezen a téren, ez pedig azt jelenti, hogy a második legnagyobb szén-dioxid-kibocsátóként vezetheti a világot egy karbonsemlegesebb cél érdekében. A rendezvényen részt vesz a legnagyobb kibocsátó Kína is, ami Litkei Máté szerint azért is fontos, mert a klímacélok nem érhetők el a nagy kibocsátók elköteleződése nélkül.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió 2050-re, Kína pedig 2060-ra ígéri jelenleg a karbonsemlegesség elérését.
A szakértő szerint a mostani jelentős váltást jelent Donald Trump politikájához képest, akinél a klímapolitika az „America First” elvén működött, elutasította, hogy nemzetközi egyezmények döntsenek az amerikai energiapolitikáról. Bár Trump is fontos környezetvédelmi intézkedéseket hozott, nyilvánvalóan a klímaváltozás kérdésében nem a jelenleg általánosan elterjedt álláspontot képviselte.
„Jelenleg egy zöldgazdasági átállás kezdődött meg a világban. Ez érinti az energiaszektort, a mezőgazdaságot, a gyártó és szolgáltató szektorokat. Ez világpolitikai átrendeződéssel is jár együtt. (…) Egy elképesztően nagy innovációs és gazdasági verseny fog elindulni a területen. (…)
Amikor az Egyesült Államokban meghozták azt a döntést, hogy ennek a folyamatnak az élére akarnak állni, akkor nem csak a klímaváltozás miatti félelem miatt döntöttek így, hanem a gazdasági aspektusok miatt is”
– értelmezte a jelenlegi helyzetet Litkei Máté a műsorban.
A szakértő szerint az Európai Unió megemelt klímacéljai elérhetők, de komoly erőfeszítéseket kell majd ezért tenni. A fő probléma itt az lehet, hogy az unió számos országa még a 2020-as vállalásait se tudta teljesíteni, a felzárkóztatásuk lenne a fő feladat, nem az olyan országokat kellene terhelni, amelyek eddig is teljesítették a vállalásaikat.
Magyarország ezen országok közé tartozik, hazánk eddig 33 százalékkal csökkentette a kibocsátását az 1990-es bázisévhez képest.
Magyarország számára az 55 százalékos célérték is teljesíthető, a fő kérdés itt az lehet a szakértő szerint, hogy az unió milyen eszközökkel fogja a klímacélok elérését támogatni.
A címlapfotó illusztráció.
