Csütörtökön elkezdődött az úgynevezett BAMF-ügy tárgyalása Brémában, csaknem napra pontosan három évvel azután, hogy kiderült: a német Migrációs és Menekültügyi Hivatal brémai kirendeltségének vezetője három ügyvéd segítségével több száz esetben, indokolatlanul adott menedékjogot migránsoknak – hangzott el az M1 Ma reggel című műsorában.
„Bréma jogtörténetében egyedülálló ez a történet, hiszen soha ilyen hosszú ideig, több mint egy éven keresztül nem tartott nyomozás. Csaknem félszáz nyomozót vontak be, és közel ötven kartondobozt töltöttek meg az akták, amit aztán az ügyészség több tucat munkatársaival együtt dolgozott fel” – mondta Noll Katalin, az MTVA berlini tudósítója.
Az első tárgyalásra csütörtökön került sor, 2013 és 2016 között a gyanú szerint több száz, vagy akár több ezer migráns kaphatott menedékjogot a migrációs és menekültügyi hivatal brémai kirendeltségén.
A tárgyalás időpontjáig jelentősen apadt az ügy volumene, a nyomozás során a későbbiekben már 120 migránsról beszéltek, végül a tárgyalás napjáig 22 olyan esetet állapítottak meg, ami megállja a helyét a tárgyaláson.
A vádlottak száma is jelentősen csökkent, eredetileg hat vádlottról beszéltek, most ketten álltak a bíróság előtt.
Ulrike Bremermann, a migrációs hivatal volt vezetője esetében három fő bűncselekménycsoportot állapítottak meg, amivel őt gyanúsítják. A gyanú szerint Ulrike Bremermann dokumentumokat manipulált, hivatali titkokat tartalmazó dokumentumokat szivárogtatott ki és saját magát előnyös helyzetbe hozta.
A védőügyvéd elmondása szerint ezek a cselekmények igazak a vádlottra, viszont azok nem minősülnek bűncselekménynek.
A másik vádlottnak, az alsó-szászi ügyvédnek nyolc vádpontot vetnek föl, ezek közé tartozik például, hogy tanácsokkal látott el migránsokat – főként azokat, akik végképp nem jogosultak a menedékjogra – neki a gyanú szerint azt tanácsolta az ügyvéd, hogy a kitoloncolás időpontjában ne jelenjenek meg.
A két vádlottat a közös haszonszerzésnek a vádja kapcsolja össze.
Mire az úgynevezett BAMF-ügy a bírósági szakaszba ért, az jóval kisebb volumenűnek bizonyult, mint az ügy kirobbanása idején.
– mondta Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója.
„Az illegálisan Európába érkezetteknek 85-90 százaléka az a szó klasszikus értelmében nem tekinthető háborús övezetből menekültnek, hanem gazdasági bevándorlónak”
– tette hozzá.
Nyugat-Európában iparszerűen kialakult azoknak a jogvédő szervezetek által működtetett ügyvédi irodáknak a hálózata, akik felkészítették ezeket az embereket arra, hogy hogy lehet kijátszani a hatóságoknak az ellenőrzési rendszerét
A címlapfotó illusztráció.
