Japán jóváhagyta a tervet, miszerint több mint egymillió tonna szennyezett vizet juttatnának a megsemmisült fukusimai atomerőműből a tengerbe.
A természeti katasztrófában súlyosan megsérült, a Tokyo Electric Power Co. (Tepco) japán áramszolgáltató által üzemeltetett Fukusima-1-es atomerőmű Okumában 2021. április 13-án (Fotó: MTI/AP/Kyodo News/Ogata Juszuke)
A helyi halászati ipar határozottan ellenezte a lépést, aggódva, hogy a fogyasztók nem lesznek hajlandók termékeket vásárolni a régióból. Az ágazatot a 2011-es katasztrófa rendkívül erősen sújtotta, sok ország megtiltotta Japán északkeleti partjainál kifogott tengeri élelmiszerek behozatalát – olvashatjuk a BBC hírportál cikkében.
Az Egyesült Államok azonban támogatja Japán döntését, kijelentve, hogy „a globálisan elfogadott nukleáris biztonsági előírásoknak megfelelő megközelítést alkalmazott”.
Tokió szerint a nukleáris üzemanyag hűtésére használt víz felszabadításának munkája körülbelül két év múlva kezdődhet meg.
A végleges jóváhagyás évekig tartó vita után jöhetett létre, és várhatóan a végrehajtása évtizedekbe telik majd.
Jelenleg a radioaktív vizet egy komplex szűrési eljárás során kezelik, amely eltávolítja a radioaktív elemek nagy részét, de néhány megmarad, köztük a trícium is – ami csak nagyon nagy mennyiségben tekinthető károsnak az emberi szervezetre nézve.
A szűrési eljárás után hatalmas tartályokban fogják tárolni a vizet, előreláthatóan 2022-re a rendelkezésre álló tartályok meg fognak telni. A Reuters jelentése szerint jelenleg mintegy 1,3 millió tonna radioaktív vizet tárolnak ezekben a tartályokban.
Japán a terv jóváhagyása mellett azzal érvel, hogy a szennyvíz kijuttatása a tengerbe biztonságos, mert szinte az összes radioaktív elem eltávolításával dolgozzák fel, és nagy mértékben hígítják mielőtt azt az tengervízbe eresztenék.
A tervet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is támogatja, miszerint a folyamat hasonló a világ többi üzemének szennyvíz ártalmatlanításához.
A tudósok azzal érvelnek, hogy a vízben maradó elemek csak nagy adagokban károsak az emberre. Hígítással a kezelt víz nem jelent tudományos szempontból kimutatható kockázatot – mondták a tudósok.
A halászati ágazat csoportjai attól tartanak, hogy a trícium bekerül az élelmiszerláncba és a tengeri élelmiszereken keresztül az emberek szervezetébe is.
Ennek a kockázata nem nulla, de a tudományos konszenzus szerint nem jelent veszélyt az emberi egészségre.
A tudósok arra is rámutattak, hogy az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország által az 1940-es, 50-es és 60-as években végzett nukleáris fegyver-kísérletek során jóval több sugárzó anyag került a Csendes-óceánba.
2011. március 11-én Japán északkeleti partjainál 9,0-es erősségű földrengés következett be, amely 15 méteres szökőárt váltott ki.
Míg a fukusimai atomerőmű olvadásának megakadályozására szolgáló pótrendszerek túlélték a kezdeti rengést, a cunami további károkat okozott.
Mivel a létesítmény hűtőrendszere a rákövetkező napokban meghibásodott, tonnányi radioaktív anyag szabadult fel. Ez az olvadás volt a legsúlyosabb nukleáris baleset az 1986-os csernobili katasztrófa óta.
A címlapfotó illusztráció.
