×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Egy sörfőzde telephelyéről ellopott kamionnal hajtott a tömegbe – négy éve történt a stockholmi terrortámadás

 

Öt ember meghalt, tizenöten megsérültek, amikor 2017. április 7-én egy lopott kamionnal Rahmat Akilov belehajtott a tömegbe Svédország fővárosában, majd néhány száz méter megtétele után egy üzletbe csapódott.

Akilov 2017. április 7-én egy lopott teherautóval végigszáguldott egy forgalmas stockholmi sétálóutcán – elütve több gyalogost –, majd belehajtott egy áruház épületébe, ott is embereket gázolt el. A merényletben a helyszínen három svéd állampolgár, köztük egy 11 éves kislány, valamint egy 41 éves brit férfi és egy 31 éves belga nő vesztette életét. Tíz járókelő megsérült. További két áldozat később hunyt el.

 

 

Dan Eliasson országos rendőrparancsnok a merénylet után azt nyilatkozta, hogy a teherautó vezetőülésében találtak egy gyanús tárgyat, amely bomba vagy gyújtóeszköz lehet, és további vizsgálatok várhatók.

Hamar kiderült, hogy a Spendrups sörfőzde telephelyéről lopták el azt a kamiont, amellyel a terrortámadást elkövették. A kocsit akkor vitték el, amikor a sofőr éppen kirakodott. A teherautó sofőrje sokkot kapott. Még aznap este letartóztattak egy embert, aki feltűnően viselkedett egy üzletben, ám este a rendőrség azt közölte, hogy nem ő vezette a teherautót.

Később egy 39 éves üzbég férfi került a rendőrség látókörébe, akit meggyanúsítottak a terrortámadással.

Akilovot a támadás után néhány óra alatt elfogták, és mindvégig előzetes letartóztatásban tartották. A merénylet előtt Svédország elutasította az üzbegisztáni férfi menedékkérelmét, ki kellett volna toloncolni az országból.

Az Üzbegisztánból származó Rahmat Akilov idősebb testvére, Olim Akilov az Aftonbladet svéd lapnak kijelentette, hogy tipikus szovjet családnak tartják magukat, és megemlíti, hogy nem üdvözölték a Szovjetunió összeomlását. A testvér szerint sem Rahmat Akilov, sem gyermekei soha nem voltak vallásosak, és Rahmat sem Oroszországban, sem Üzbegisztánban nem járt mecsetben, és nem mutatta a megnövekedett vallásosság jeleit. Akilov 2009-ben Oroszországba költözött, hogy ugyanabban a cementgyárban dolgozzon Moszkván kívül, mint a bátyja. 2013-ban veszítette el munkáját.

Ahogy Akilov a rendőri kihallgatás során kijelentette,

Taskentben vízumot kért Lengyelországba, majd Varsóba, illetve Gdanskba utazott, ahonnan komppal Svédországba indult. 2014. október 10-én érkezett Svédországba.

Kiderült, hogy Rahmat Akilov menedékkérelmét már 2016 decemberében elutasították, de kitoloncolni nem tudták, mert hamis lakcímet adott meg a rendőrségen. A titkosszolgálatok szerint a férfi szimpatizált a szélsőséges szervezetekkel, köztük az Iszlám Állammal, de nem tekintették veszélyesnek.

Érdekes módon Rahmat Akilov ügyvédje a tárgyaláson elismerte, hogy védence követte el a terrortámadást, ám az üzbég férfi nem tett beismerő vallomást.

2018 júniusában életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Azt mondta:

Svédországot akarta megbüntetni, mert részt vesz az Iszlám Állam elleni globális küzdelemben.

A vádirat szerint a férfi tettével általános félelmet akart kelteni a társadalomban, és arra akarta kényszeríteni a svéd kormányt és a parlamentet, hogy állítsa le az ország részvételét egy iraki misszióban, amelyben az Iszlám Állam terrorszervezet ellen képeztek ki irakiakat.

(Fotó: EPA/Jonas Ekstromer)

A támadást követően szigorították a svéd határellenőrzést, és a rendőrség más országokból, köztük északi országokból érkező utasoknak azt javasolta, hozzák magukkal az útlevelüket. 2017. április 9-én Svédország közölte, hogy a kormány meg kívánja változtatni a bevándorlási törvényt, hogy megkönnyítse azoknak az embereknek a kitoloncolását, akiknek a svédországi tartózkodás iránti kérelmét elutasították.