Törökország földgáz utáni kutatófúrásokba kezdett a Földközi-tengeren, ám több ország állítja, hogy a terület nem a török tengerhez tartozik. Ezért utazik Törökországba az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke, hogy a Törökország, Görögország és Ciprus között fennálló konfliktusról tárgyaljanak.
Az Európai Unió 2019 őszétől szankciókat vezetett be Törökország ellen, miután az ország tenger alatti földgázmezőket kutató fúrási tevékenységeket végzett. Ezzel kapcsolatban látogat most Törökországba az Európai Tanács (ET) elnöke, Charles Michel és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A találkozóról a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Hóvári János turkológus, volt ankarai nagykövet beszélt.
Ursula von der Leyen és Charles Michel, két különböző karakterű európai politikus találkozik Recep Tayyip Erdogan török elnökkel – mondta a szakértő. Már a márciusi ET-ülésen is téma volt a konfliktus, a következő tanácskozáson júniusban is felvetődik majd a téma, hogy hogyan lehetne kezelni a Törökországgal kapcsolatos ellentéteket.
A nézeteltérés alapja a kelet-mediterrán tengeri talapzat körüli vita, amely általános tengerjogi kérdésekkel függ össze.
A törökök földgáz utáni kutatófúrásokba kezdtek a Földközi-tengeren, ám több ország, köztük Görögország és Ciprus szerint sem a török tengerhez tartozik a terület.
A talapzatban lévő gázkészletről egyik ország sem akar lemondani, mert nincs lehetőségük arra, hogy ilyen volumenű földgázhoz jussanak más módon. Hóvári János szerint ekkora mennyiséget leginkább együtt lehet kitermelni. Az Európai Unió közvetítő szerepe fontos, hogy minden fél számára előnyös megállapodást jöhessen létre.
Az Európai Unió számára fontos a Törökországgal való együttműködés, hiszen megállapodásuk értelmében Törökország visszatartja a menekülteket, amiért cserébe az EU bizonyos összeget Törökország rendelkezésére bocsát. „A viták ellenére ez meg is történt, és történik is” – tette hozzá a turkulógus.
