×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Az európai jogállamok, demokráciák mindegyikét meg lehetne bélyegezni a Jourová-rendszer szerint

 

Újra megszólalt a cseh uniós biztos, Vera Jourová Magyarországgal kapcsolatban, és elmondta a szokásos fordulatot, amely szerint Magyarország egy „beteg demokrácia”.


Ifjabb Lomnici Zoltán véleménye szerint jogi értelemben, ami a jogállami mechanizmust illeti, a bíróság állásfoglalása előtt senkinek nincs mozgástere. „A luxemburgi bíróság az unió alapszerződései szerint  az európai uniós jogot értelmezi, illetve uniós jogi intézményeket, új megoldásokat véleményez, továbbá az uniós jog összességét összeveti a nemzeti jogi normákkal, így valódi mozgástér nincs addig, amíg a bíróság nem hozza meg a döntését” – fogalmazott az alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője az M1 Ma reggel című műsorában.

Ha gyakorlati kérdésként tekintek rá, akkor súlyos állítást teszek, mert akkor azt állítom, hogy valakinek a megrendelése vagy megbízása alapján kell eredményt garantálni és eredményt produkálni az érintett bizottsági alelnök, Vera Jourová részéről

– fejtette ki véleményét.

Majd hozzátette: ha pedig elvi kérdésként kezeljük – ha nem tudnánk, hogy mi a valódi cél, és mi a mögöttes szándék –, akkor kijelenthetjük, hogy van egy elképzelése az Európai Bizottság alelnökének, aki az átláthatóságért is felel, és úgy gondolja, hogy más fontos feladatát félretéve, például, hogy a politikai kampányköltések kérdését rendezze –, hogy a számára fontos elemet végigvigye.

Ifjabb Lomnici Zoltán úgy véli, hogy

az Európai Parlament és Vera Jourová gyakorlatilag egy irányba húzza most az uniót.

A mechanizmus hatásköre a decemberi megállapodás óta változatlan, és ez az EU-s pénzek felhasználására terjed csak ki, vagyis ha bárki úgy érzi, hogy sérül a jogállamiság bármelyik államban, akkor csak akkor alkalmazható ez a bizonyos mechanizmus, ha ez a sérelem összefüggésben van az uniós forrásokkal.

E tekintetben átfedés van az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) munkája és az Európai Ügyészség munkája között, azzal a különbséggel, hogy az OLAF egy legitim szervezet, az Európai Ügyészség pedig illegitim, hiszen a tagállami szuverenitáson belül a büntető-igazságszolgáltatásba avatkozik bele. Tehát jelen formájában nem összeegyeztethető az unió alapszerződésével” – mondta a jogi szakértő.

Vera Jourová munkájában érvényesül az azonos mérce?

Ifj. Lomnici Zoltán egyértelmű álláspontja, hogy nem, „és pandémia idején betegségről, beteg demokráciáról beszélni az ízléstelenségnek – megítélésem szerint – egy minősített esete”. Ebben az időszakban nem célszerű, ráadásul ismételten ugyanannak a sajtóorgánumnak, a Der Spiegelnek ezzel a jelzővel illetni bármelyik európai demokráciát.

Én nem szeretném, hogyha Luxemburgot azért így minősítené, mert nagyherceg uralkodik, miniszterelnök helyett, vagy éppen azért, mert a börtönök állapota gyakorlatilag rosszabb, mint Magyarországon. Nem szeretném, hogy betegnek minősítse Hollandiát, ahol eltörölték a véleménynyilvánító népszavazás intézményét azért, mert kétszer úgy döntöttek a hollandok, ahogy a nagypolitika, a kormányzat nem szerette volna. És nem szeretném azt sem, hogy beteg demokráciának minősítsék azért Ausztriát, mert az igazságügy minisztérium felügyelete alá tartozik az igazságszolgáltatáson belül a bírák igazgatása, vagy éppen Németországot, mert nem független az ügyészsége egy bírósági határozat szerint” – sorolta ifj. Lomnici Zoltán.

Tehát végigmehetnék az európai jogállamokon, demokráciákon, és mindegyiket meg lehetne a jourovái rendszer szerint bélyegezni” – tette hozzá az alkotmányjogász.