×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Bíróság elé citálja Brüsszel Lengyelországot az igazságügyi reform miatt

 

Az Európai Unió Bíróságához fordult az Európai Bizottság, és ideiglenes intézkedések meghozatalát kérte az igazságszolgáltatást érintő, 2020. február 14-én hatályba lépett szabályozások miatt Lengyelországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárás ügyében – jelentette be a bizottság igazságügyi biztosa Brüsszelben szerdán.

Didier Reynders közölte, az Európai Bizottság a lengyel bírák függetlenségének védelme érdekében kért ideiglenes intézkedéseket az unió luxemburgi székhelyű bíróságától mindaddig, amíg az igazságszolgáltatás lengyelországi helyzetének ügyében tavaly áprilisban indított kötelezettségszegési eljárást érintően jogerős ítéletet nem születik.

Indoklása szerint az ideiglenes intézkedésekre az igazságszolgáltatás függetlenségének és az uniós jogrendnek okozott súlyos és helyrehozhatatlan károk súlyosbodásának megakadályozása érdekében van szükség.

„Úgy véljük, hogy az igazságszolgáltatás átalakításáról szóló lengyel törvény aláássa a lengyel bírák függetlenségét, és összeegyeztethetetlen az uniós jog elsőbbségével. Ezért úgy döntöttünk, hogy Lengyelországot az Európai Unió Bírósága elé idézzük, és ideiglenes intézkedéseket kérünk, amíg az nem hoz jogerős ítéletet az ügyben”

– áll az Európai Bizottság szerdai Twitter-bejegyzésében.

A törvény több eleme sérti az uniós jogot, összeegyeztethetetlen vele, ugyanis kiszélesíti a fegyelmi bűncselekmény fogalmát, és ezáltal növeli azon esetek számát, amelyekben a bírósági határozatok tartalma fegyelmi bűncselekménynek minősíthető. Mivel ennek eredményeként a fegyelmi rendszer felhasználható a bírósági határozatok tartalmának politikai ellenőrzési rendszereként, az új törvény több pontban sérti az Európai Unióról szóló szerződés azon cikkeit, amelyek jogot biztosítanak a hatékony jogorvoslathoz független és pártatlan bíróság előtt.

A szabályozás megakadályozza a lengyel bíróságokat abban, hogy teljesítsék az uniós jog alkalmazására vagy az uniós bíróságától előzetes döntéshozatalra előterjesztett döntéshozatali kötelezettségüket.

A törvény továbbá megakadályozza a lengyel bíróságokat abban, hogy az előttük folyamatban lévő ügyekben mérlegeljék a más bírák által az ügyek elbírálására vonatkozó hatáskörét.

Mindezek a törvény összeegyeztethetetlen az uniós jog elsőbbségének elvével, az előzetes döntéshozatali mechanizmus működésével, valamint a bírói függetlenség követelményeivel, illetve rontja az uniós jog hatékony alkalmazását – szögezték le. Megjegyezték, hogy a szabályozás előírja a bírák számára, hogy konkrét információkat tegyenek közzé a nem szakmai tevékenységeikkel kapcsolatban. Ez összeegyeztethetetlen a magánélet tiszteletben tartásához, valamint a személyes adatok védelméhez való joggal.

A lengyel szejm 2019. december 20-án szavazta meg a bíróságokról szóló törvények módosításait. A változások fegyelmi intézkedéseket tesznek lehetővé az olyan bírák esetében, akik nyilvánosan megkérdőjelezik egy másik bíró kinevezését, illetve akik „a bíróságok és a bírák függetlenségével összeegyezhetetlen közéleti tevékenységet” folytatnak. Illetve megváltoztatják a legfelsőbb bírósági elnök megválasztási eljárását is.

Az Európai Bizottság 2020. április 29-én indított kötelezettségszegési eljárást Lengyelország ellen az igazságszolgáltatást érintő szabályozások miatt.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapestre látogat, hogy Orbán Viktor meghívására részt vegyen a Matteo Salvinivel kiegészülve megtartandó hárompárti (Fidesz, Lega, PiS) egyeztetésen. A megbeszélések fő témája a formálódó európai jobbközép együttműködés lesz, de a szerdai események után vélhetően kiemelt szerepet kap majd a lengyel igazságszolgáltatási reform, illetve a Brüsszelnek adandó lengyel válasz is.

Varsó szerint alaptalanok a brüsszeli bírálatok

Szerda délután a lengyel kormány is reagált az eljárás indítására. A bíróságok működéséről szóló, amúgy a tagállami hatáskörbe tartozó lengyel jogi előírások nem térnek el az Európai Unióban (EU) alkalmazott szabályzástól  – írta a Twitter közösségi portálon írta bejegyzésében Piotr Müller.

A lengyel kormányszóvívő  hangsúlyozta: az EB indítványának nincs jogi és érdemi alapja.

A címlapfotó illusztráció.