Kétnapos uniós csúcstalálkozó kezdődik ma, a tervezett személyes találkozó azonban elmarad, videókonferencia lesz helyette a járványhelyzet miatt. A koronavírus-járvány és az akadozó vakcinaellátás egyébként ott lesz az uniós állam- és kormányfők megbeszélésének napirendjén – hangzott el az M1 Ma reggel című műsorában.
Baraczka Eszter, az M1 brüsszeli tudósítója elmondta: Sokan abban bíznak, hogy a második negyedévben beindulnak a vakcinaszállítások, ennek azonban ellentmond, hogy úgy tűnik, hogy az AstraZeneca a második negyedévben is a vállalt mennyiség felét fogja szállítani és a Johnson&Johnson is csak április végén kezdi meg a szállítást.
A helyzet bizonytalan, a feszültség pedig nagy az egyes tagállamok és a Bizottság között, továbbá egyes tagállamok között is kialakult egyfajta verseny. Biztosan napirendre fog kerülni az elosztás kérdése, nemrégiben Sebastian Kurz osztrák kancellár vádolta azzal Brüsszelt, hogy átláthatatlan a vakcinák elosztása.
Valószínűleg nagy vita fogja övezni a Bizottság szerdai javaslatát is, mely a vakcinaexportot korlátozná
úgy, hogy nem lehetne az EU-ban gyártott vakcinát exportálni olyan országokba, melyek az EU-ba irányuló vakcinaexportot korlátozzák, vagy ahol az oltási folyamat előrébb jár, mint az unióban. Ez az intézkedés rontaná a szabadkereskedelmet és kereskedelmi háborút is kirobbanthat. Ez az intézkedés lényegében a britek ellen irányul.
Joe Biden is bekapcsolódik majd a megbeszélésbe, ami azért fontos, mert az Egyesült Államok és az Unió viszonya sem feszültségmentes a vakcinákat illetően.
A költségvetéshez kapcsolt jogállamisági feltételrendszer addig biztosan nem lép működésbe, amíg az Európai Bíróság ítéletet nem hoz az ügyben, ez viszont az Európai Parlament számára elfogadhatatlan, szerintük azonnal alkalmazni kellene a mechanizmust.
Láthatóan a jövő évi magyar választás előtt meg akarnák indítani hazánk ellen az eljárást és ha a Bizottság nem teszi ezt meg, akkor az EP a Bíróság elé citálja a Bizottságot.
Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője úgy fogalmazott: Elképzelhető az, hogy az EP valóban a Bíróság elé citálja az Európai Bizottságot. Az más kérdés, hogy az emberek felé ez azt sugallja, hogy
a brüsszeli intzémények elszakadtak a valóságtól és elvont kérdésekkel foglalkozik, miközben a tagállamok a járvány ellen küzdenek.
Jól látható, hogy az EP nyomást akar helyezni a Bizottságra és a Bíróságra is, hogy már ősszel a tagállamok ellen fordíthassák a mechanizmust és ezzel közvetlenül vagy közvetve a jövő évi hazai választásokba beavatkozhasson.
Az hogy nem riadnak vissza a visszamenőleges alkalmazástól, jól mutatja azt a kettős mércét, amit Brüsszel alkalmazni szokott, bár a Bizottság valószínűleg bölcsebb lesz annál, minthogy ezt visszamenőlegesen alkalmazza.
Ha az elmúlt tíz évre visszatekintünk, akkor Brüsszel sem az euróválságban, sem a migrációs válságban, sem a Brexit kapcsán, sem a koronavírus-járvány kapcsán nem tudott erőt vagy javaslatot felmutatni,
ami valóban előrevitte volna az európai emberek életét. Ez is azt mutatja, hogy a brüsszeli vezetők teljesen elszakadtak a hétköznapoktól – fogalmazott Kovács Attila.
A vakcinabeszerzésekben a gyógyszergyártók és az Európai Bizottság is hibás. Előbbieket nem feszítik morális kérdések, míg
a Bizottság olyan szerződéseket kötött, melyekkel nem tudja az európai emberek érdekeit érvényre juttatni. A másik hibás döntés a Bizottság részéről a vakcinák szétosztására vonatkozik, melyet az osztrák kancellár egyszerűen „vásári bazárnak” titulált.
Jól látható, hogy a vakcinák beszerzése és szétosztása ügyében a Bizottság nem áll a helyzet magaslatán, azon tagállamok álláspontja igazolódik, amelyek a maguk kezébe vették a vakcinabeszerzés ügyét – zárta a beszélgetést az Alapjogokért Központ projektvezetője.
