×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A szoros együttműködés a kulcs az uniós vezérhajóvá váláshoz – Interjú a lengyel pénzügyminiszterrel

 

A kelet-közép-európai régió és különösen a V4-ek a legjobb úton járnak, hogy az EU egyik legfontosabb gazdasági motorjává váljanak – mondta a hirado.hu-nak adott interjúban Tadeusz Kościński lengyel pénzügyminiszter. A tárcavezető szerint a visegrádi országok gyors gazdasági fellendülése nagyban függ a minél szorosabb együttműködéstől, ezért a lengyel elnökség prioritásként kezeli ezt a területet. Kościński azt is elmondta, hogy a lengyel gazdaság a legkevésbé érintettek között lesz Európában, ami elsősorban az erős makrogazdasági fundamentumoknak köszönhető.

– Hogyan látja a V4-ek közeli és középtávú jövőjét a gazdasági együttműködés terén?

–Optimista vagyok az együttműködési kilátásainkkal kapcsolatban. A koronavírus-járvány és az ebből következő növekedési visszaesés ellenére már látható a fény az alagút végén. A V4-ek gyors gazdasági fellendülése nagyban függ attól, hogy képesek vagyunk-e egyre szorosabb együttműködést kialakítani, ezért a lengyel elnökség prioritásként kezeli a jobb együttműködés fontosságát az uniós pénzek hatékonyabb elköltésére. Ebbe beletartozik az új, többéves pénzügyi keret (Multiannual Financial Framework), az Európai helyreállítási terv (Next Generation EU), a határokon átnyúló együttműködés, valamint a jobb kereskedelmi és beruházási környezetet.

– Melyek a legfontosabb lépések ennek elérése felé?

–Tavaly ősszel a V4-ek gazdasági ügyekért felelős minisztereinek találkozóján megerősítettük elkötelezettségünket az egységes piac mellett. Ugyanakkor egyetértettünk abban is, hogy a digitális gazdaságot érintő globális minimumadóztatás megérdemli a minél nagyobb figyelmet.

– A világjárvány ösztönözni fogja az európai országokat az adóelkerülés elleni összefogásra?

– Az adókijátszás, az adókikerülés és az adócsalás elleni küzdelem prioritás, különösen a jövedelemadók és az általános forgalmi adó kérdésében. Lengyelország azon a véleményen van, hogy csak az európai országok közötti hatékony együttműködés képes kezelni az áfacsalást és az adómegtagadást. Ezért építünk olyan országokból kialakított koalíciót, amely az adószolidaritás gondolatára összpontosít és Európai megállapodás az áfacsalás ellen (The European Compact Against VAT Fraud) néven fog futni.

– Milyen más területek lehetnek jelentős hatással a helyreállításra?

–A koronavírus utáni fellendülés remélhetőleg lehetőséget ad arra, hogy gazdaságainkat jobban újjáépítsük azáltal, hogy innovatívabb és egyre inkább digitalizált üzleti modellekre összpontosítunk. Ezért rendkívül fontos a V4-ek gazdasági együttműködésének előmozdítása a mesterséges intelligencia, az e-kereskedelem, a robotika és a kiberbiztonság fejlesztésének sikeres kiaknázása révén.

– Lát esélyt arra, hogy a kelet-közép-európai régió az EU gazdaságának új hajtóereje legyen?

–Úgy gondolom, hogy a kelet-közép-európai régió és különösen a V4-ek a legjobb úton járnak, hogy az EU egyik legfontosabb gazdasági motorjává váljanak. A globális gazdasági környezet változásainak iránya, amely a jobb válságkezelésre, az egészségügyi rendszerekre, a megerősített régiók közötti együttműködésre és a rövidített ellátási láncokra való fokozott összpontosítást tükröz, erős növekedési impulzust fog biztosítani a régió számára.

– Melyek azok a tényleges projektek, amelyek ugrásszerű növekedést indíthatnak?

–Élen járunk olyan fontos infrastrukturális projektek – a „Solidarność” Központi Közlekedési Csomópont és a Via Carpathia útvonal – fejlesztésében, amelyek megerősítik a légi és közúti közlekedés hozzáférhetőségét az egész kelet-közép-európai régióban. A Három Tenger Kezdeményezés (Three Seas Initiative) hozzáadott értéket fog képviselni a közép- és kelet-európai régió és a V4-ek közötti jobb összekapcsolhatóság és a gazdasági fellendülés támogatása szempontjából is. E tekintetben különösen fontos a Három Tenger Beruházási Alap (Three Seas Investment Fund), amely a magánberuházásokat az európai és nemzeti alapok kiegészítésére és a régió hatalmas infrastrukturális szükségleteinek finanszírozására fogja fordítani – a lengyel külügyminisztérium becslése szerint 500-600 milliárd eurót. Mind Lengyelország, mind Magyarország nagy részt vállal a projekt létrejöttében. Nagyon fontos, hogy Magyarország a kezdetektől fogva részt vesz a Három Tenger Kezdeményezésben, különös hangsúlyt fektetve arra a célkitűzésére, hogy olyan közös energetikai, infrastrukturális és IT-projektekbe fektessen be, amelyek növelik az összeköttetést, a biztonságot és biztosítják a további gazdasági növekedést a közép-európai régióban.

Tadeusz Kościński: Magyarország vonzó befektetési és vállalkozási hely, és nem csak a lengyel vállalkozók számára (Fotó: Lengyel Pénzügyminisztérium honlapja)

– Orbán Viktor miniszterelnök még októberben egy rendezvényen felszólította a lengyel és a magyar üzletembereket, hogy dolgozzanak egy olyan projekten, mely a lengyel–magyar gazdasági együttműködés vállalkozói dimenzióját erősíti meg. Lát-e bármilyen fejleményt ebben a tekintetben?

–Igen, határozottan. A lengyel–magyar gazdasági kapcsolatok erősödésének tökéletes példája a Lengyel–Magyar Kereskedelmi Kamara 2020. októberi elindulása. Ez a magánszektorunk nagyon hasznos kezdeményezése, amely gazdaságaink kiaknázatlan potenciálját vette észre, és amely segíti vállalkozásaink növekedését. 2019-ben a kölcsönös árbevételünk mintegy 10,4 milliárd eurót tett ki (2020 január és október között 7,9 milliárd eurót), amelyből exportunk 6,5 (4,9) milliárd eurót, importunk pedig 3,8 (2,9) milliárd eurót tett ki. Kedvező tendenciák vannak a beruházási együttműködésben, Magyarország a lengyel befektetések ötödik legnagyobb külföldi célpontja, ennek összege 2019 végén 1,3 milliárd eurót tett ki. Örömmel látom a lengyel vállalatok elkötelezettségét, hogy szilárdan megvessék lábukat a magyar piacon. Hiszünk abban, hogy Magyarország vonzó befektetési és vállalkozási hely, és nem csak a lengyel vállalkozók számára. Ugyanakkor szeretném megragadni az alkalmat, hogy hangsúlyozzam, Lengyelország is egyértelműen nyitott a magyar befektetők előtt.

– Mi lesz Lengyelország fókusza a 2021–2027-es költségvetési ciklusban rendelkezésre álló uniós források felhasználásában?

–A lengyel kormány jelenleg a partnerségi megállapodás (Partnership Agreement) és a nemzeti gazdaságélénkítési terv (National Recovery Plan) kidolgozásán dolgozik (az utóbbi az európai helyreállítási tervből lesz finanszírozva), hogy megtervezze a kulcsfontosságú beavatkozási irányokat. De a következő költségvetési ciklus fő kiadási prioritásairól tárgyalások folynak majd az Európai Bizottsággal. Az uniós alapokból származó legfontosabb beavatkozási irányok a lengyel gazdaság ellenálló képességének, innovatívitásának és versenyképességének megerősítésére összpontosítanak. Emellett a nemzeti gazdaságélénkítési terv támogatást nyújt az állami intézmények kapacitásának és hatékonyságának javításához, különösen az egészségügyi és válságkezelési ágazatokban.

– Folytatódhatnak az ambiciózus infrastrukturális fejlesztési projektek?

–Az új pénzügyi tervben továbbra is befektetünk a közlekedési, energiaellátási és tárolási infrastruktúra fejlesztésébe, valamint a lengyel gazdaság alacsony szén-dioxid-kibocsátásúvá tételébe. Számunkra a TEN-T hálózat befejezése lesz az egyik legfontosabb prioritás. Ez lehetővé teszi a meglévő szűk keresztmetszetek eltávolítását, a közlekedésbiztonság javítását az észak–déli európai közlekedési folyosók mentén, és az egész kelet-közép-európai régió javát fogja szolgálni. Tekintettel arra, hogy az EU 2050-re karbonsemlegessé akar válni, a környezetbarát közlekedési módok fejlesztésének támogatására is összpontosítunk, és továbbra is támogatjuk a lengyel gazdaság energetikai átalakítását a megújuló energiaforrások fejlesztésének ösztönzésével és a jobb energiatárolással.

– Mi a helyzet a Baltic Pipe gázvezetékkel?

–Gyorsan be akarjuk fejezni ezt a stratégiai energiaprojektet, amely nemcsak Lengyelországnak, hanem a közép- és kelet-európai országoknak és az EU egészének is hasznára válik. E projekt legnyilvánvalóbb előnyei az ellátás biztonságának javítása és a regionális gázpiacok jobb versenyképessége lesz. Az észak–déli gázfolyosó – amelynek a Baltic Pipe is része – ugródeszka a közép- és kelet-európai országok, köztük Magyarország, regionális energiaügyi együttműködéshez. Az új infrastruktúra fellendíti a kereskedelmi képességeket, megerősíti az ellátás biztonságát és növeli a gáz versenyképességét a régióban, hozzájárulva ezáltal az energiaátmenethez és a geopolitikai függetlenséghez. A projekt jó úton halad, és nem várható késés.

– Hogyan látja Lengyelország pénzügyi mozgásterét a következő években?

– Az Európai Bizottság által novemberben közzétett legfrissebb európai gazdasági előrejelzésből ítélve Lengyelország azon kevés uniós tagállamok egyike, ahol a koronavírus-járvány megfékezését és a gazdaságot támogató költségvetési intézkedések 2020-ban meghaladják a GDP 5 százalékát. Ugyanakkor a többnyire vissza nem térítendő támogatás, valamint az adóbevételek csökkenése példátlan szintre fogja tolni a hiányt és az államadósságot 2020-ban. A pandémiával kapcsolatos korlátozások enyhítése, a gazdasági tevékenység normalizálása számos ágazatban, a kormány által végrehajtott nagy gazdasági csomag, valamint a kulcsfontosságú kereskedelmi partnerek fellendülése várhatóan támogatni fogja a növekedést 2021-ben. A világjárvány alakulása azonban nagyban befolyásolja a gazdasági növekedés lehetséges mértékének meghatározásában.

– Mik a jelenlegi várakozások?

–2021-ben számos ország, köztük a miénk is fokozatos fellendülésre számíthat a világjárvány enyhülése és a szigorítások egyre csökkenő negatív gazdasági hatása miatt. A 2021-es növekedés – a reál-GDP növekedése Lengyelországban várhatóan 4 százalékra fog felugrani – hatással lesz az adóbevételekre, és a 2020-as két számjegyű adathoz képest csökkenteni fogja az államháztartási hiányt.

Tadeusz Kościński – akkor még kereskedelemért felelős lengyel államtitkár – és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Külügyek Tanácsa (FAC) kereskedelmi formációjú ülésén Brüsszelben 2017. május 11-én (Fotó: MTI)

– Úgy tűnik, arra számítanak, hogy Lengyelország gazdasága a legkevésbé érintettek között lesz Európában...

–Igen, és ez elsősorban az erős makrogazdasági fundamentumoknak köszönhető, amelyek mérséklik a koronavírus által kiváltott példátlan sokkból eredő kockázatokat.

– Gyakorlatilag minden uniós ország a GDP 3 százalékát meghaladó hiányt fog felmutatni 2020-ban. Ön szerint mi a helyes megközelítés az Európai Bizottságtól?

–Az Európai Bizottság a példátlan mértékű bizonytalanság miatt határozatot hozott a túlzott hiány esetén követendő eljárások felfüggesztéséről. Amikor a fellendülés jelei szilárdak lesznek, az Európai Bizottságnak jeleznie kell, hogy mikor akarja a költségvetési konszolidációt megindítani, és hogy ez meddig fog tartani. Az uniós alapoknak, különösen az új európai helyreállítási tervnek (RRF) jelentős szerepet kell játszania a növekedést támogató reformok és beruházások finanszírozásában. Ezek ugyanis egyszerre kínálnak költségvetési ösztönzési forrást, hozzák előre a zöld és digitális átmenetet, fellendítik az uniós országok növekedési potenciálját, valamint gazdasági és társadalmi ellenálló képességét. Erre pedig azért lenne szükség, hogy a növekedésből adódóan minél gyorsabban csökkenjen a GDP-arányos adósság a világjárvány utáni kiigazítás időszakában.

– A világjárvány gazdasági sokkja aszimmetrikus hatást gyakorolt a keleti és nyugati gazdaságokra. A küszködő uniós vállalatok komoly felvásárlási támadásokkal szembesülhetnek. Van mód az ilyen kísérletek elhárítására vagy legalább enyhítésére?

–2020 júniusában a lengyel parlament elfogadta az úgynevezett Válságellenes Pajzs 4.0-t (Anti-crisis Shield 4.0). A pajzs a lengyel vállalatok ideiglenes, fokozott védelmét tartalmazza a nem Európai Gazdasági Térség és a nem OECD-országokból származó vállalatok felvásárlásával szemben. Ezeket a szabályokat két évig kell alkalmazni. Az ilyen vállalatok legalább 20 százalékos részesedésének megvásárlására vonatkozó ügyleteket a verseny- és fogyasztóvédelmi hivatal ellenőrzi. A törvény olyan vállalatokra vonatkozik, amelyeknek lengyelországi bevételei a felvásárlást megelőző két pénzügyi év bármelyikében meghaladták a tízmillió eurót. A rendelet célja annak megakadályozása, hogy a koronavírus által érintett piacon olyan értékesítések történjenek, amelyek hatással lehetnek a lengyel vállalkozások hosszú távú termelékenységére és versenyképességére. A rendelet azokra a szervezetekre is vonatkozik, amelyek kulcsfontosságúak a biztonság, a rend és a közegészségügy fenntartása szempontjából.

– Nem kockázatos ez a befektetők elijesztése miatt?

– Biztosíthatom, hogy ez az, amit legkevésbé akarunk. Célunk, hogy megvédjük a koronavírus-járvány miatt értékük nagy részét elveszítő lengyel vállalatokat az ellenséges felvásárlási kísérletektől. Válság idején sok vállalat átmeneti nehézségekkel szembesülhet, és így „könnyű préda” lehet olyan befektetők számára, amelyeknek esetleg nincs hosszú távú, fenntartható beruházási tervük. Ezt akarjuk megakadályozni. Ezért vezettük be ezt a szabályozást, amelyek a közelmúltban például Németországban és más európai országokban (például Franciaország vagy Olaszország) elfogadott rendeletek és jogszabályok, valamint nem európai országok által a közérdeket védő nemzeti vállalatok védelme érdekében hozott intézkedések mintájára készültek.