×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Elmosódó határvonal? A kongresszus előtt Biden bevándorlási javaslata

 

A Demokrata Párt 2021. február 18-án benyújtotta Joe Biden bevándorlási törvénycsomagját a Kongresszus mindkét házában. A több mint 350 oldalas jogszabálytervezet alapjaiban reformálná meg és liberalizálná a teljes amerikai bevándorlási rendszert. A részletszabályok áttekintése után kijelenthető, hogy a U.S. Citizenship Act több tekintetben elmossa a legális és illegális bevándorlás közötti határvonalat, valamint számos elemében ösztönzi az illegális bevándorlást és a menekültügyi szabályokkal való visszaélést.

Emellett a legális bevándorlásnál egyoldalúan alárendeli a gazdasági szempontokat a családegyesítésnek, és mindezek következtében alkalmas lehet arra, hogy akár nagyságrendekkel felpörgesse az Egyesült Államokat célzó bevándorlást (láncmigráció). A javaslat elfogadásához – a demokraták és a republikánusok kiegyensúlyozott mandátumszáma miatt – a Szenátusban szükséges lenne néhány republikánus szenátor támogatását is megszerezni, azonban az sem zárható ki, hogy a Demokrata Párton belül is lesznek „repedések” (már látszanak ilyen jelek). Valószínűsíthető, hogy a csomagot elemeire bontva tárgyalják és próbálják majd átvinni a Kongresszuson – írta Janik Szabolcs a Migrációkutató Intézet gyorsjelentésében.

A javaslat

Nem késlekedett a 2021. január 20-án hivatalba lépett Joe Biden: már elnöksége első napján több bevándorlási tárgyú elnöki rendeletet vont vissza, amelyet szigorításpárti elődje, a republikánus Donald Trump hozott. Lépése egyszerre volt szimbolikus és gyakorlati jelentőségű, hiszen a kampányígéretek végrehajtásának megkezdésével azonnal nyitottabbá is tette a bevándorlási rendszert (egyes muszlim többségű országok beutazási tilalmának eltörlése, az ún. DACA-program újraindítása).

Azonban talán még ennél is fontosabb, hogy már január 20-án felkerült a Fehér Ház honlapjára a Biden és csapata által kidolgozott bevándorlási törvénytervezet legfontosabb pontjait tartalmazó összefoglaló. A törvénytervezet szövegét 2021. február 18-án mutatták be demokrata párti képviselők a Kongresszus két házában. A több mint 350 oldalas U.S. Citizenship Act alapjaiban reformálná meg és liberalizálná az Egyesült Államok bevándorlási rendszerét.

Egyik legfontosabb vívmánya kétségtelenül a körülbelül 11 millió dokumentum nélküli (vagyis az országban illegálisan tartózkodó) külföldi legalizálása, majd állampolgársághoz juttatása, de ezen túlmenően is érdemi változtatásokat irányoz elő. Gyorselemzésünkben az illegális bevándorlók legalizálásának kérdését és a javaslat néhány további aspektusát járjuk körbe, bemutatva azok lehetséges következményeit is.

Tizenegymillió illegális bevándorló legalizálása

A javaslat legszimbolikusabb – egyben borítékolhatóan legvitatottabb – intézkedése az USA területén illegálisan tartózkodó mintegy 11 millió személy legalizálása. Elfogadása esetén leghamarabb nyolc év alatt kaphatnának állampolgárságot azok, akik élni kívánnak a lehetőséggel. A törvény bevezetné az ún. „törvényes leendő bevándorló” (lawful prospective immigrant – LPI) státuszt, ami gyakorlatilag azonnali legalizációt jelentene több millió illegális migránsnak.

A hat évre elnyerhető (és meghosszabbítható) státusz birtokában munkát vállalhatnak és társadalombiztosítási számot kaphatnak. A LPI-t automatikusan jár azoknak a gyermekeknek, akiknek szülei megszerzik a státuszt. Az LPI legfontosabb feltétele, hogy az igénylőnek 2021. január 1-jét megelőzően az Egyesült Államokban kellett tartózkodnia. Azok, akik megkapják a státuszt, öt év elteltét követően zöldkártyát igényelhetnek, majd újabb 3 évet követően kérelmezhetik az amerikai állampolgárságot.

Bár bizonyos feltételeknek meg kell majd felelni minden státusz megszerzésénél – pl. súlyos bűncselekményért jogerősen elítéltek nem kaphatják meg őket – , azok viszonylag könnyen megkaphatók, vagyis e tekintetben meglehetősen gáláns a javaslatcsomag.

A tervezet nem csak ezen a csatornán legalizálna: például mindenki zöldkártyát kapna, aki 18 éves korának betöltése előtt illegálisan érkezett az Államokba (ez a kör jóval nagyobb, mint a létező DACA-program kedvezményezetti köre), de a szezonális mezőgazdasági munkások is megkapnák, ha a kérelmezést megelőző 5 évben legalább 400 munkanapot ledolgoztak az agráriumban.

A legális bevándorlás kapuinak kinyitása

A javaslatcsomag általánosságban is szélesítené a legális bevándorlás csatornáit. A menekültügyi rendszerhez hasonlóan itt is a családegyesítés szempontja lenne az elsődleges (amelyet egyébként maga Biden is folyamatosan hangsúlyoz). A jövőben külön határoznák meg a családegyesítési és a munkavállalási célból kiadott vízumok összesített éves számát (vagyis előbbiek immár nem „csökkentenék” az utóbbiak számát).

A tervezettel jelentősen megemelnék az egyes országok állampolgárainak családegyesítés címszó alatt kiadható vízumok számát, és a közvetlen hozzátartozó kategóriájának alkalmazási körébe bekerülnének az USA-ban jogszerűen és tartósan letelepedett személyek is.

Utóbbi azt jelenti, hogy ez a csoport legálisan bevándoroltathatná házastársát és kiskorú gyermekeit (akkor is, ha külföldön születtek).

A munkavállalási célú vízumok esetében teljesen eltörölnék az egyes országokra meghatározott „belső plafonszámokat”.

Ez az Államokba nagyobb számban „bevándoroltató” országok (Kína, India stb.) állampolgárait hozná előnyösebb helyzetbe. A fentieken túl a javaslatcsomag gyakorlatilag az összes bevándorlási keretszámot megemelné: az ún. diverzitási lottóprogram keretében – amelyben sorsolással döntik el, hogy ki nyeri el a vízumot – például 55 ezer helyett 80 ezer embert fogadna be évente az Egyesült Államok.

A menekültügyi rendszert is liberalizálnák

A menekültügyi rendszert is a liberalizálás jegyében alakítaná át Joe Biden. Az általános családközpontú megközelítés érvényesítése mellett más konkrét kedvezményeket is adna a menedékkérőknek. Többek között eltörölné azt a jogszabályi rendelkezést, hogy az érkezéstől számított egy éven belül kötelesek benyújtani kérelmüket, illetve a kérelmezők hat hónapot követően munkavállalási engedélyt kaphatnának. Újraindítanák a közép-amerikai kiskorúak programját is (Central American Minors Program – CAM), melynek értelmében különleges bevándorlói státuszt kaphatnak a közép-amerikai bevándorlók gyermekei (és azok is jelentkezhetnek, akik a program 2017-es beszüntetése előtt már beadták kérelmüket).

A javaslatcsomag csökkentené a hatóságok ügyhátralékát is, amelynek érdekében nagyobb költségvetési forrásokat kaphatnának, illetve több bevándorlási bírót alkalmaznának.

Nagyvonalú ajánlatot kapnak azok a Trump-adminisztráció regnálása alatt kitoloncolt külföldiek is, akik korábban legalább három évet éltek az Egyesült Államokban: ők immár jogszerűen visszatérhetnek az USA-ba az amerikai adófizetők pénzén.

Továbbá eltörölnék az általános visszatérési tilalmat minden olyan kitoloncolt illegális bevándorló esetében, akik korábban legalább hat hónapot éltek az Államokban. Rajtuk kívül immáron azok a kiutasított személyek is tartósan visszafogadhatók lennének családegyesítési célból, akik korábban csak különleges és egyedi esetben, jellemzően humanitárius okból voltak befogadhatók (és akkor is csak korlátozott időtartamra).

Az Egyesült Államok területéről kiutasított személyeket általánosságban is segítené a törvénytervezet: az ún. „sérülékeny csoportok” tagjai számára állam által finanszírozott jogi képviselőt biztosítanának – a kategória meghatározása alapján gyakorlatilag minden külföldit megillethetne e jog. A javaslatcsomag értelmében a menedékkérőknek járó új kedvezményekről és lehetőségekről tájékoztató kampányt kellene indítani a közép-amerikai kibocsátó országokban, hogy minél többen élhessenek azokkal.

A kibocsátó országok támogatása

A javaslatcsomag egyetlen migrációt mérsékelni igyekvő fontos eleme – a határvédelmi technikai eszközök beszerzésén túl – a közép-amerikai államoknak (pl. Honduras, El Salvador, Guatemala) nyújtandó támogatás. Ennek összege 4 év alatt 4 milliárd dollár lenne, úgy, hogy a felét lényegében bármilyen feltétel teljesítése nélkül lehívhatnák. A másik felét bizonyos kormányzati intézkedések (pl. korrupció elleni harc, környezetvédelmi politikák stb.) teljesítése esetén utalnák át részükre.

A kondicionalitásba ugyanakkor nem került be a saját állampolgárok visszafogadásának követelménye. A multilaterális nemzetközi szervezeteknek és – jellemzően emberi jogi – nem kormányzati szervezeteknek kiemelt szerepet szán a javaslat a megtett kormányzati lépések monitorozásában. A menedékkérelmek feldolgozására szolgáló központokat is felállítanának a közép-amerikai országokban, azonban kérdéses, hogy erre hajlandóak lesznek-e az érintett államok.

Elmosódó határvonal? – A javaslatcsomag értékelése

A Joe Biden nevével fémjelzett javaslatcsomag igyekszik valóra váltani a kampányban tett bevándorlási ígéreteit. A törvénytervezet főbb részletszabályainak áttekintése után kijelenthető, hogy az:

  • több ponton elmossa a legális és illegális bevándorlás közötti – egyébként is gyakran vitatott – határvonalat;
  • számos elemében ösztönzi az illegális bevándorlást és a menekültügyi rendszerrel való visszaélést;
  • a legális bevándorlásnál teljesen egyoldalúan alárendeli a gazdasági szempontokat a családegyesítési megfontolásoknak; valamint
  • a kiszélesített legális migrációs lehetőségekkel akár nagyságrendekkel is felgyorsíthatja a bevándorlást (ld. láncmigráció).

A javaslatcsomag liberális „ideológiai átitatottságát” jelzi, hogy a külföldiekre használt „idegen” (alien) kifejezés helyett kizárólag a „nem állampolgár” (noncitizen) terminust használná, miközben a családokra vonatkozó elbánást teljes egészében alkalmazná az LMBTQ-hátterű személyekből álló életközösségekre is.

A címlapfotó illusztráció.