×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Újabb bizonyíték, hogy Brüsszel elhibázta a vakcinabeszerzéseket

 

Fél évvel később kötött szerződést Brüsszel az AstraZeneca gyógyszergyártóval, mint az unióból kilépő Nagy-Britannia – derült ki az Európai Parlament meghallgatásán. Kovács Attila, az Alapjogokért Központ elemzője szerint a járvány csillapodása után akár személyi következményei is lehetnek a lassú beszerzéseknek az unióban.

Folytatódik pénteken a kétnapos uniós csúcs. Csütörtökön az új típusú koronavírus elleni oltóanyag-beszerzés és a vakcinaútlevél volt napirenden.

Az állam- és kormányfők a tárgyaláson sürgették a vakcinagyártás felgyorsítását, a mutáns törzsek felderítését célzó vizsgálatok növelését, és egyetértettek abban, hogy a külföldi utazásokat korlátozni kell, valamint tárgyaltak az oltási útlevél bevezetéséről is – hangzott el az M1 Ma reggel adásában.

Nem történt áttörés, ehhez ugyanis több vakcinára lenne szükség

– foglalta össze az uniós vezetők csúcstalálkozójának első napját Baraczka Eszter, az MTVA brüsszeli tudósítója.

Eddig 50 millió uniós vakcinaszállítmány érkezett a tagországokba, ebből 29 milliót adagot adtak be. Ez azt jelenti, hogy az EU felnőtt lakosságának 8, a teljes lakosságának 6,4 százaléka kapta meg eddig az oltást. Ezt mindenki kevésnek ítélte az uniós csúcson – tájékoztatott a tudósító.

Hozzátette, hogy egyetértés van abban, hogy mivel az unió anyagilag segíti a vakcinagyártókat, szigorúbb exportengedélyezésre van szükség, ugyanis

a közösségben gyártott vakcinák egyharmadát kiviszik az EU-ból,

és Brüsszelben pedig szeretnék tudni, hogy pontosan hova kerülnek ezek a vakcinák.

Kiderült, hogy a vírus mutáns változatai közül a brazil hét, a dél-afrikai tizennégy országban van jelen, a brit pedig mind a 27 tagállamban megjelent már.

Téma volt az oltási igazolvány is. Az már biztos, hogy valamilyen formában bevezetik az unióban az okmányt, de a részletek egyelőre nem tisztázottak.

Az Európai Tanács online csúcstalálkozójával párhuzamosan az Európai Parlamentben tartottak meghallgatást, ahol a vakcinagyártók képviselőit kérdezték a képviselők a szállítmányok lassúságának okairól. A gyártók képviselői indokként többek között az új technológiát és eljárásokat hozták fel, hogy az oltóanyagokat bonyolult biológiai folyamatok során kell előállítani, amiket még most tanulnak, hiszen először alkalmazzák azokat. Ez különösen az mRNS-alapú Pfizer–BioNTech és Moderna vakcinákra vonatkozik.

Az AstraZeneca képviselője, Pascal Soriot elmondta, hogy

az EU azért maradt le a beszerzések területén az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mögött, mert több mint fél évvel később kötötte meg a szerződést.

Mint ismert a gyártó a héten jelentette be, hogy az első negyedév után a második negyedévben is jóval kevesebb vakcinát szállít az unióba.

Kovács Attila, az Alapjogokért Központ elemzője szerint jelenleg az uniós késlekedés ledolgozása zajlik a vakcinaszállítmányokkal kapcsolatban Brüsszelben.

Ugyanakkor most sem orvosolják azt a döntő hibát,

amely néhány nyugati vakcinagyártóra szűkítette az oltóanyagok beszerzését. Továbbra is elutasítják az izraeli, orosz, kínai vagy éppen indiai beszerzéseket.

A szakértő szerint a lassú uniós vakcinabeszerzésnek akár személyi következményei is lehetnek Brüsszelben.

A címlapfotó illusztráció.