Ismét online formában ültek tárgyalóasztalhoz az európai unió állam- és kormányfői. A kétnapos EU-csúcs fő témái, kiszivárgott hírek szerint, az unió akadozó vakcinabeszerzései, a vakcinaútlevél és a belső határok lezárásának kérdése. Több tagállam között jelentős a nézeteltérés: míg a déliek már a nyári turistaszezon miatt aggódnak, addig Németország az újabb mutánsok megjelenésétől tart.
Orbán Viktor miniszterelnök a többi V4-es ország kormányfőivel a közösen elfoglalt álláspontokról tanácskozott a kétnapos EU-csúcs előtt. Az unió állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács csütörtökön kezdődő kétnapos online csúcstalálkozóján a legfontosabb téma ezúttal is a koronavírus-járvány.
„Egyre nő a türelmetlenség a tagállamokban a tagállami vezetők részéről a a vakcinabeszerzések lassúsága miatt. Öt tagállam levélben követelte a gyártás felgyorsítását. Emellett egyébként már az Európai Bizottság is hitet tett, nagy kérdés, hogy sikerül-e” – mondta a közmédia brüsszeli tudósítója.
Jól mutatja az uniós késlekedést, hogy míg Izraelben már a lakosság több mint 88 százalékát beoltották, és az uniót nemrég elhagyó Nagy-Britanniában is már 27 százalékos ez a szám, addig az Európai Unióban csak 6 százalék körüli az átoltottság.
Magyarországon ez a szám az uniós átlag feletti, jelenleg a lakosság több mint 7 százaléka átoltott.
Szakértők szerint nem véletlen, hogy egyre többen követik Magyarországot, már más uniós tagállam is szeretne orosz és kínai oltóanyagokat.
Három hónapja akadozik a központosított brüsszeli vakcinabeszerzés, jelentősen lemaradt az EU a beoltottság mértékét tekintve. Az Európai Bizottság pedig csak ezen a héten tett ígéretet arra, hogy majd javasolja, gyorsítsák fel a mutáns vírusok elleni oltóanyagoknak az engedélyeztetési folyamatát az EU-ban. Tehát lassan március van, és csak most javasolják – emelte ki Deák Dániel, a XXI. Század Intézet elemzője.
Közben az Európai Parlamentben is vitáztak a vakcinabeszerzés lassúságáról. Az AstraZeneca elnök-vezérigazgatója, Pascal Soriot szerint az EU azért maradt le a britek mögött, mert jóval később szerződött.
„Az Oxfordi Egyetem márt tavaly januárban elkezdte a vakcinakutatásokat, és a brit kormány nagyon korán be is kapcsolódott ebbe, már tavaly január–februárban. Támogatták a vakcina kifejlesztését, és támogatták azt a tőkeberuházást, ami a gyártás felfuttatásához volt szükséges az Egyesült Királyságban és a hollandiai gyárunkban is” – mondta Pascal Soriot.
Közben a német sajtó is egyre hangosabban bírálja az unió vezetését. A Tagesschau cikkében a vakcinagyártók arra panaszkodnak, hogy az EU túl későn rendelte meg a vakcinákat, emiatt a gyártáshoz szükséges kapacitásokat a cégek nem tudták időben beszerezni.
A szintén német Bild pedig néhány napja arról írt, hogy a CSU frakcióvezetője élesen kritizálta az EU-t, mert se nem rendeltek időben, se nem fizettek időben, és eközben a tagállamok saját hatáskörben lévő mozgásterét beszűkítették.
A vakcinabeszerzésen túl a nyitás kérdése is hangsúlyosan előkerül a csúcson.
A déli államok az idei turistaszezon miatt aggódnak. Ezért támogathatják az osztrák kancellár javaslatát, aki egy úgynevezett „zöld útlevelet” szorgalmaz, amit meggyógyultak és a beoltottak kaphatnának meg.
„Úgy gondolom, hogy a digitális zöld útlevél egyszerű módja lehet annak, hogy visszatérjünk a régi életünkhöz. Az viszont nem jó ötlet, hogy minden tagállam külön-külön szabályokat vezessen be, mert ezek bonyolult helyzetet teremthetnek, amiket aztán senki nem fog tudni kezelni” – mondta Sebastian Kurz osztrák kancellár.
Az uniós csúcs pénteken folytatódik.