Űrlények, jeti, szökött rabok – Tíz hihetetlen elmélet a Gyatlov-rejtélyről

 

A Gyatlov-rejtély a huszadik század legtitokzatosabb eseményei közé sorolható. Megihlette az embereket, és különös teóriák születtek a túrázó egyetemisták halálának titokzatos körülményeiről.

Az események az Urál hegységben történtek, amikor 1959. február elején kilenc egyetemista túrázó a hegység északi részén titokzatos körülmények között elhunyt, miután letáborozott a közelgő vihar miatt.

Bár a rejtély azóta megoldódni látszik, hiszen ahogyan azt a hirado.hu honlapján korábban az Útilapu az űrlényeknek: tudományosan is alátámasztották a Gyatlov-rejtély néhány kérdését című cikkben megírtuk, semmiféle különlegesség nincs a történetben, egy lavina okozta a túrázók halálát.

Azonban amíg nem voltak megfelelő magyarázatok a történtekre, az emberek találgatásokba bocsátkoztak, mi okozhatta a túrázók halálát. Ugyanis több holttestet a táborhelytől távol találtak meg, és olyan sérüléseket fedeztek fel megtalálásukkor, amelyekre nem találták a magyarázatot, volt akinek betört a koponyája, összezúzódott a mellkasa, és az egyik nőnek hiányzott a szeme. Többeket mezítláb, illetve félig felöltözött állapotban találtak meg, és voltak, akiket csak három hónappal később találtak meg a hó alatt, egy szakadékban.

Lássuk a leghátborzongatóbb teóriákat, amiket valamiféle magyarázatként találtak ki, még mielőtt nem volt ismert a tudományos alátámasztása a történetnek.

1. Lavina volt, ugye?

Sokan vélték úgy, hogy a túrázók halálát lavina okozhatta. Első látásra mindenkinek ez volt a legegyszerűbb magyarázat, azonban sokan elkezdtek gyanakodni, miszerint a hegység azon részén, ahol letáboroztak, nincsenek lavinák, illetve ha előfordulnak is, nem akkorák, hogy egy ember halálát okozzák.

A lavinaelmélet tagadói mellett szólt az a tény, hogy amikor a mentőcsapat kiérkeztek a helyszínre, nem volt lavinára utaló nyom.

Ezt a tényt a legutóbbi tanulmány – amit fentebb említettünk – megcáfolta. Valóban nem volt lavinára utaló jel, azonban a tanulmányban azt is megmagyarázzák, hogy miért.

2. Űrlények az Urál hegységben

Néhányan úgy vélik, hogy a csapat haláláért az űrlények felelnek. Bár nincs sok bizonyíték erre a teóriára, azonban volt egy érdekesség, amiből ezt az űrlénytörténetet kikövetkeztethették: ahol két túrázó holttestét felfedezték, a fákon sérülések látszódtak. A fákon lévő törések körülbelül 4,5 méter magasságban lehettek. Ebből következtettek arra egyesek, hogy ezt egy űrlény hajója okozhatta, és így keveredtek az űrlények a Gyatlov-rejtélybe.

3. A jeti a tettes

A „Frame 17” néven ismert felvétel (Fotó: Facebook.com)

Talán az egyik legérdekesebb teória lehet, miszerint a kilenc túrázó a jeti kezei – vagy karmai – által halhatott meg. A helyi manysik törzsnek legendái szerint az Urál hegység távoli vidékein éle egy jetiszerű lény, ahogy ők hívják a Menk, ráadásul a törzs szerint az incidens területén is szokott kóborolni ez a furcsa lény.

Azonban nem csak ez az egy kiindulási alapjuk volt a jetiteória kitalálóinak. Nyikolaj Vlagyimirovics Tibo-Brinyol, a túrázók egyike kameráján találtak egy furcsa képet, amibe könnyen belelátható a jeti alakja. A „Frame 17” néven ismert felvételen van egy furcsa kép, amely látszólag olyan alakot mutat, amely hasonlít egy jetiszerű lényre. Vannak, akik úgy gondolják, hogy ez a „figura” valójában a túrázók egyike volt.

4. Elszökött rabok

Kevésbé népszerű teória, hogy a túrázók a gulágról elmenekült foglyok szerencsétlen áldozatai lettek. A gulágon rengeteg olyan rab volt, akit még a második világháború idején börtönöztek be, és olyan régóta raboskodott ezen a bezárt helyen, hogy már képtelen lenne felfogni, illetve felvenni a kinti világ történéseit.

Azok, akik ebben az összeesküvés-elméletben hittek, azt állítják, hogy ezek az elszökött rabok valószínűleg mérlegelték a kisebb csapat megtámadása és az rejtekhelyük közti különbséget, és a támadást választották, hiszen ha kilétük bejelentésre kerül a szovjet hatóságoknál, az sok évre visszavetné őket a gulágra.

5. Őrök a gulágról

Az elszökött rabok mellett a gulág őrei is fenyegetést jelenthettek a túrázókra, hiszen előbb lőnek, és aztán tesznek fel kérdéseket.

Itt fontos megjegyezni, hogy a túrázók letértek a kijelölt pályáról.

Lehetséges, hogy a Gulag-hatóságok járőrözve a környéke, elszökött foglyokat keresve találtak a túrázó csapatra, és tévedésből megölték őket?

Sokak szerint igen, azonban van egy bökkenő ebben a teóriában, a legközelebbi Gulag-tábor száz kilométerre van a Gyatlov-incidens helyszínétől.

6. Az amerikai hírszerzés keze lehet az ügyben

A hidegháború ideje alatt egyes állítások szerint az incidens egy CIA–KGB-találkozó következménye volt. A találkozón állítólag radioaktív anyagokat adtak át, amely végül kilenc szovjet állampolgár halálát okozta.

Ennek az állításnak nincs valódi bizonyítéka, és nagyban támaszkodik arra az egyszerű tényre, hogy a hidegháború akkoriban fénykorát élte.

Számottevő sugárzási jelek mutatkoztak mind a környéken, mind a halott túrázók egy részén. A találkozó balul sült el, és a túrázókat megölték. Ha ez a teória igaz, akkor az azt jelentené, hogy a túrázók legalább egyike KGB-alkalmazott volt.

7. KGB-művelet az Urál hegységben

(Fotó: Facebook.com)

Számos elmélet állítja azt, hogy a hegyekbe vezető „túra”, titokban egy KGB-művelet volt.

Az állítás legérdekesebb szempontja, hogy a csoport legidősebb tagja, a 37 éves Szemjon (Alekszandr) Alekszejevics Zolotarjov (a képen jobbról a második) katonai és harci kiképzéssel rendelkezett.

Szemjon testén talált tetoválásokra is felfigyeltek az üggyel foglalkozók, ami a következő írást tartalmazta: „DAERMMUAZUAYA.”

Azok szerint, akik kutatták a szót, egyetlen ismert nyelvre sem ismertek rá, és nem találtak semmilyen fordítást hozzá. Sokan azt feltételezik, hogy ez egy titkos katonai címke vagy valamiféle titkos társaság nevét takarhatja.

8. Helyi törzsek

Néhány elmélet továbbra is fennállna, miszerint a halálesetek a környéken helyi törzsek, nevezetesen a manysik támadásainak következményei voltak.

Erre nincs valódi bizonyíték, a manysik nagyrészt békések, és nem érdekeltek a külvilág dolgaiban.

Továbbá ezt az állítást cáfolja az is, hogy a túrázók sátrainak megtalálásakor nem volt támadásra utaló jel. Az is ellene szól, hogy a túrázók halálának estéjén nagy hóvihar tombolt, és nem valószínű, hogy ilyen időjárási viszonyok között támadás történhetett.

Bár ez egy kényelmes módja lett volna az ügy lezárásának, de semmilyen bizonyíték nincs ara, hogy a manysi törzs vagy a térségben élő bármelyik másik törzs volt a felelős a csapat haláláért.

Azonban elgondolkodtató, hogy a helyi törzsek a hegyet, ahol a túrázók életüket vesztették a „Halottak hegyének” nevezik.

9. A gravitációs ingadozás elmélete

Talán az egyik legfurcsább elmélet, ami azt állítja, hogy a gravitáció hirtelen megszűnt egy „folyosón”, amelybe a túrázók éppen táboroztak.

Ez egy kevéssé ismert (és nem bizonyított) jelenség, de megmagyarázná a táborozók testének elhelyezkedését.

A teória hívői azt állítják, hogy ez a jelenség egyfajta vákuumhoz hasonló környezetet hozott létre, ami szinte azonnal megölte áldozatait. Ez a szokatlan jelenség többször fordul elő, mint azt az emberek észreveszik, de ritkán eredményez ilyen tragédiát.

10. Titkos fegyverkísérlet

Az elmélet megmagyarázhatja a titokzatos haláleseteket és a ködösített, titokzatos szovjet hatóságok jelentéseit. A környéken számos pletyka keringett, hogy a szovjetek titkos fegyvereket tesztelnek.

Fejlett és titkos technológiájú fegyver fejlesztésére gondoltak a teória kitalálói, hiszen egyes táborozóknak külső sérüléseik nem annyira, azonban belső sérüléseik igencsak súlyosak voltak.

+1 érdekesség a Gyatlov-rejtélyről

(Fotó: Facebook.com)

A túrázók közül egy ép bőrrel megúszta. Jurij Jefimovics Jugyin (a képen középen) – az egyetlen életben maradt tag, aki még a túra elején visszafordult.

Alig 24 órával a túra indulása után Jugyin hastáji fájdalmakra panaszkodott, valamint hőemelkedése is volt, így megegyeztek, hogy visszamegy a kiindulási pontra, és nem folytatja tovább a túrát.

Hogy ismerjük a túra végkimenetelét, kijelenthetjük, bármi is volt a betegsége, a 20. század legjobban időzített betegsége volt.