Trump elnöksége teljesen megváltoztatta a világpolitikát

 

Folytatódni fog a globális kulturális háború, de már a saját szövetségesei sem akarnak majd besorolni az Egyesült Államok mögé, miután Donald Trump „Amerika legyen az első” üzenetével más nemzeteket is arra ösztökélt, hogy magukat helyezzék az első helyre – írja a New York Times.

A New York Times Trump felfokozott világot hagy Bidenre című minapi cikkében többek között arról írt: Donald Trump ideológiai alapon vált népszerűvé például olyan országokban, mint Brazília vagy Magyarország, mert meglátták benne a liberális demokrácia elleni forradalom karizmatikus vezetőjét. Trump „America First”, vagyis „Amerika legyen az első” üzenetével más nemzeteket is arra ösztökélt, hogy magukat helyezzék az első helyre, és ezek nem fognak egykönnyen újra besorolni az Egyesült Államok mögé Roger Cohen, a cikk szerzője szerint.

A lap hozzáteszi: egy felmérés szerint Trumpot az izraeliek 70 százaléka szívesen látta volna a novemberi választások után az elnöki székben „Az izraeliek tartanak attól, ami a Trump-adminisztráció után következik” – nyilatkozta Shalom Lipner, aki sokáig az izraeli miniszterelnöki hivatalban dolgozott. Cohen szerint az izraelieknek megvannak az okaik erre, hiszen Trump elutasító volt a palesztin üggyel szemben, és segítette Izraelt abban, hogy több arab állammal normalizálja a kapcsolatait.


A New York Times szerint Trump támogatása máshol sokkal inkább ideológiai, mert „megtestesítette az ellenállást a nyugati demokráciákkal szemben, amelyeket olyan helyekként festett le, ahol a család, az egyház, a nemzet, a házasság és a nemek tradicionális felfogása ki fog halni.” Cohen azt írja, hogy az ideológiai okokból Trumppal szimpatizálók szerint az elnök „ellenállt a tömeges bevándorlásnak, a sokszínűségnek és a fehér férfi dominanciája pusztulásának.”

A New York Times idézi a magyar miniszterelnököt, Orbán Viktort is. Cohen szerint „Magyarország bevándorlásellenes miniszterelnöke és Trump erős támogatója” tavaly azt mondta a Reutersnek, hogy a demokraták „morális imperializmust” kényszerítettek a világra.

Meglátása szerint a globális kulturális háború folytatódni fog Franciaországtól Latin-Amerikáig, hiszen az okait, mint a bizonytalanságot, a munkahelyek eltűnését csak tovább erősítette a világjárvány. Elsősorban a kitörésének okai miatt, mint például a bizonytalanságot, a munkahelyek eltűnését. Cohen szerint a Trump-jelenség ugyancsak fennmarad, „tízmilliónyi támogatója nem tűnik csak úgy el.”

Cohen cikkében kitér Trump és Kína kapcsolatára is, amely a két ország közötti kereskedelmi háború egy évvel ezelőtti szüneteltetését követően tavaly újra megromlott a koronavírus, Hong Kong, illetve az ujgurok és más kisebbségek elleni cselekedeteik miatt. A szerző szerint „Trump megközelítése nem volt szabályos, de a kritikája koherens”, hiszen a megfigyelésre épülő állam célja, hogy a század közepére leváltsa Amerikát a vezető nagyhatalom szerepkörében, ami talán a Biden-adminisztráció számára is a legnagyobb kihívás lehet.

A cikkíró szerint Biden célja, hogy a világ demokráciáit Kínával szemben léptesse fel, de a trumpi örökség miatt a szövetségesek vonakodnak beállni az Egyesült Államok mögé, amelynek a szava most kevesebbet ér. „Elkerülhetetlennek tűnik, hogy az Európai Uniónak, Indiának és Japánnak saját Kína-politikája legyen” – állapítja meg a szerző.