×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Terroristákat fogtak a szomszédban

 

Észak-Macedóinában is egyre többször tartóztatnak le terroristagyanús személyeket. Ausztriában az imámok regisztrálásával kontrollálnák a redikalizálódást, de az intézkedések a gyakorlatban nehézségekbe ütköznek.

Észak-Macedóniában több terroristagyanús személyt is őrizetbe vettek, mivel feltételezhetően az Iszlám Állammal vannak kapcsolatban. Nem ez volt az első eset a térségben, a kérdés csak az, hogy komolyabb büntetéssel sújtják-e a most letartóztatott iszlamistákat, mint korábban.

Tavaly szeptemberben három fiatalt tartóztattak le, akik szíriai hadszíntérről érkeztek vissza Macedóniába, tehát nekik konkrétan voltak kapcsolataik az Iszlám Állammal. „Számomra megdöbbentő, hogy 2020-ra már le is töltötték a büntetésüket, és szabadon engedték őket” – fogalmazott Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója az M1 Ma Reggel című műsorában.

Az, hogy az Iszlám Állam, illetve az ehhez kapcsolódó ideológia Európát ellenséges területnek tekinti, évtizedes, évszázados múltra tekint vissza. Ennek az Iszlám Állam csak a legutóbbi, legfrissebb kifejeződési formája” – emelte ki a szakértő.

Ausztriában regisztrálnák az imámokat

Európa-szerte listázni kellene a muszlim hitszónokokat az osztrák kormány szerint. A cél a bécsi terrortámadáshoz hasonló bűncselekmények megelőzése.

Minden országban vannak iszlám vagy muszlim közösségeket összefogó ernyőszervezetek. Az elképzelések szerint az imámok működési engedélyének a feltétele az lenne, hogy ezeknél a szervezeteknél regisztráljanak. A regisztrációs listát az ernyőszervezetek ezt követően továbbítják a kormányszervek felé – mondta Speidl Bianka.

Hozzátette, hogy a legnagyobb probléma a tervvel az ellenállás, amit az imámok mutatnak, például Franciaországban. Ezt a 2015-ös rendelkezést egy muszlim származású szociológia-felmérése indukálta, amelyben olyan komoly és veszélyes tendenciákat mutatott ki, mint például az, hogy a Németországban hitoktatóként és mecsetekben dolgozó imámok

  • 20 százaléka ellenzi a demokráciát;
  • 15 százaléka nem tartja helyesnek a választásokon való részvételt;
  • 15 százaléka ellenzi az osztrák alkotmányt;
  • 18 százaléka szerint a hitehagyásért halálbüntetés járhat;
  • 8,5 százaléka elfogadta, hogy az iszlám terjesztéséért akár erőszakos eszközöket is igénybe vegyenek.

Nehéz a gyakorlatban is korlátozni az imámok tevékenységét

A szakértő szerint Ausztria a korlátozásokban és felügyelőintézkedésekben már Franciaországot megelőzve az élen jár, ám ezeknek a gyakorlati kivitelezése nehézségbe ütközik.

A regisztráció során az imámoknak alapadatokat kell megadniuk, amelyekben az is szerepel, hogy kit, hol képeztek ki. Nyugat-Európa azzal is próbál kontrollt gyakorolni, hogy imámképző intézményeket létesít.

Speidl Bianka szerint ezzel két probléma van. Az egyik, hogy a muszlim populáció körében az ezekben az intézményekben képzett imámoknak nincs társadalmi elfogadottságuk, mivel úgynevezett európai imámoknak tartják őket. A másik probléma, hogy nagyon sokszor a muszlim ernyőszervezetek által létrehozott magánintézmények akkreditációs vizsgára kötelezik az imámokat, ami nem más, mint egy barátságos vizsga letétele. Nyilvánvalóan arra is használják ezeket a vizsgákat, hogy kiszűrjék a radikális nézetűeket, de ezt nehéz megállapítani, mivel a nemzetbiztonsági szervek nem vesznek részt rajtuk.

A címlapfotó illusztráció.