×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Nem az a lényeg, hogy Trump hány napig lehet még elnök

 

Nem az a lényeg, hogy Donald Trump hány napot tölt még az Ovális Irodában. Az Egyesült Államok elleni felkeléssel vádolják a jelenlegi republikánus elnököt a képviselőház által megindított impeachment eljárásban. Ha a szenátus kétharmados többséggel bűnösnek találja felkelés vádjában Trumpot, akkor soha többé nem indulhat semmilyen közhivatalért, de az elnöki nyugdíjnak és az elnöki könyvtárnak is búcsút mondhat.

Tegnap fogadta el az amerikai törvényhozás alsóháza, a képviselőház a Donald Trump ellen indított impeachment eljárást 232 igen és 197 nem ellenében. 222 demokrata képviselő mellett tíz republikánus is az indítvány mellett szavazott. Négy republikánus képviselő nem szavazott.

Ez a második impeachment eljárás, amit Donald Trump ellen kezdeményezett a képviselőház. Az első 2019 decemberében indult meg a republikánus elnök ellen, akit hatalommal való visszaélés és a kongresszus munkájának akadályozásával vádoltak. Az eljárás azonban 2020. február 5-én mindkét vádpontban elbukott a szenátus előtt.

A Donald Trump elleni impeachment eljárás képviselőházi szavazásának végeredménye 2021. január 13-án

Az impeachment eljárás, vagyis az elnököt hivatalából elmozdító eljárás lefolytatásáról az Egyesült Államok alkotmánya rendelkezik. Jóval többről van szó azonban, mint az elnöki hivatal alóli felmentésről (még ha így is a leginkább kézenfekvő fordítani az eljárást): büntetőjogi értelemben vádeljárást is jelent. Az impeachment minden esetben annak a gyanújával indítható meg, hogy az elnök törvényt sértett, vagyis nem tisztán politikai eszközről, hanem az elnök büntethetetlenségét is megszüntető jogi eszközről is szó.

Az amerikai alkotmány II. cikkének 4. szakasza szerint:

az Egyesült Államok elnökét, alelnökét és valamennyi polgári tisztségviselőjét közjogi felelősségre vonás során hivatalukból el kell mozdítani, hazaárulás, vesztegetés, egyéb súlyos bűncselekmény és vétség miatt történt elítélés esetén.

Ezt az elítélést maga a törvényhozás végzi: első fokon a képviselőház, majd a szenátus.

A képviselőház elé benyújtott impeachment eljárás szövege szerint Donald Trump a Capitolium ostromakor az Egyesült Államok elleni felkelésre buzdított másokat akkor, amikor a kongresszus éppen az elektori szavazatokat hitelesítette, ezt megelőzően folyamatosan hamis nyilatkozatokat tett a választás eredményével kapcsolatban és széles körű csalást emlegetett. A beadvány arra is kitért, hogy Trump a georgiai eredmény megváltoztatása érdekében az állam választási ügyekért felelős vezetőjét, Brad Raffenspergert arra sürgette, hogy találjon neki kedvező szavazatokat és megfenyegette, ha nem tesz így.

Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata elnöke, kezében az impeachment eljárás elfogadott szövegével 2021. január 13-án (Fotó: EPA/Shawn Thew)

Január 11-én az eredeti beadványt újabb szakasszal egészítették ki abban a reményben, hogy még Biden beiktatása előtt sikerül Trumpot elmozdítani. Eszerint Donald Trump

továbbra is fenyegetést jelent a nemzetbiztonságra, a demokráciára és az alkotmányra, ha hivatalban marad, és a kormányzással, illetve a jogállammal súlyosan összeegyeztethetetlen módon cselekszik.

Miután a képviselőház megindította a Donald Trump elmozdítását célzó eljárást, a szenátus elé kerül majd az ügy, ahol a szenátorok kétharmadának szavazata szükséges az impeachment jóváhagyásához. Mielőtt szavazásra kerül a sor, a szenátus a vádat alaposan megtárgyalhatja: tanúkat és bizonyítékokat is lehet prezentálni a száztagú testület előtt.

A Nancy Pelosi által aláírt impeachment eljárásról szóló dokumentum (Fotó: EPA/Shawn Thew)

A szenátus jelenleg nem ülésezik, az eredeti tervek szerint legkorábban január 19-én, kedden, vagyis egy nappal Joe Biden megválasztott elnök beiktatása előtt ül össze. Mivel a szenátus az elé terjesztett ügyeket legkorábban a beterjesztés másnapján tárgyalhatja, ezért az eredeti menetrend mellett csak úgy lehetne felmenteni Trumpot, hogy már ténylegesen nem ő az Egyesült Államok elnöke. Mitch McConnell, a szenátus republikánus vezetőjének a joga összehívni a szenátust, és bár Kentucky állam szenátora támogatja Trump felmentését, a szenátus idő előtti összehívása kapcsán nem mutatkozik nyitottnak.

Még ha a szenátusi eljárás a héten gyors ütemben megindulna, a végleges ítélet csak azt követően születne, hogy Trump már távozott hivatalából. Ez nem olyan dolog, amiről én döntök, ez pusztán tény

– nyilatkozta McConnell.

Az impeachment elfogadásába a szenátusi matematika is beleszólhat: a szenátus következő ülésén ugyanis felesketik Georgia állam két frissen megválasztott demokrata szenátorát, Jon Ossoffot és Raphael Warnockot, amivel szavazategyenlőség alakul ki a szenátusban: ötven-ötven fős lesz a republikánus és a demokrata szenátorok küldöttsége is. Szavazategyenlőségnél a szenátus elnöke, a mindenkori alelnök hivatott dönteni, aki január 19-én még Mike Pence lesz, január 20-án viszont már az új alelnök, Kamala Harris válik a mérleg nyelvévé.

Vagyis január 19-én még egy republikánus, míg másnap már egy demokrata szenátus ülhet össze. Ez persze csak játék a számokkal: várhatóan több republikánus szenátor is a demokratákkal együtt szavaz majd (például a korábbi elnökjelölt, Mitt Romney Utahból, Lisa Murkowski Alaszkából vagy Ben Sasse Nebraskából), de a szükséges tizenhét fős republikánus átszavazására kevés esély mutatkozik.

„Mozdítsák el Trumpot”-felirat Washington D.C.-ben a Capitoliumhoz közel 2021. január 13-án (Fotó: EPA/Justin Lane)

De a felmentési eljárásnak nem csupán az a tétje, hogy hány napot vagy órát tölt vagy nem tölt hivatalban Donald Trump, hanem az is, hogy a szenátus bűnösnek vagy ártatlannak nyilvánítja őt a felkelés vádjában. Bár a szakértők szerint nem valószínű, hogy Trump ellen az impeachment eljáráson kívül születne más vádemelés, elképzelhető, hogy a hivatali idejét követően a bíróság előtt is vádolhatóvá váló elnöknek több szövetségi szintű vizsgálattal kell szembenéznie.

Amennyiben az impeachmentet megszavazza a szükséges 67 szenátor, a republikánus elnöknek számítania kell arra, hogy soha többé nem viselhet közhivatalt, így az esetleges 2024-es újraindulási terveiről is le kellene mondania az akkor egyébként már 78. életévébe lépő Trumpnak.

A felkelés vádja ugyanis nagyon súlyos bűn az alkotmány szerint: a 14. kiegészítés 3. szakasza kimondja, hogy nem viselhet közhivatalt az, aki az alkotmányra felesküdve „az Egyesült Államok ellen irányuló felkelésben vagy lázadásban vett részt, vagy ellenségeinek támogatást vagy vigaszt nyújtott”.

De nemcsak ettől, hanem mindenféle elnöknek kijáró anyagi és erkölcsi megbecsüléstől is megfoszthatják Trumpot, így az elnöki nyugdíjtól (ami 2020-ban 219 200 dollár éves szinten), az egészségbiztosítástól, a saját stábtól és irodától, de még az elnökségének emléket állító elnöki könyvtár létrehozásának lehetőségétől is.

A szenátus döntése ellen nem lehet fellebbezni.