×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Megfizet a „Hülyék faláért” a balos bírónő

 

Miután a Semmítőszék mindhárom fellebbezését elvetette, Françoise Martres bírónővel szemben érvénybe léptek a bíróság korábbi ítéletei: összesen közel 10 ezer euró pénzbüntetés sújtja számos jobboldali személy, illetve több, erőszak áldozatául esett ember szüleinek súlyos megsértése, megalázása miatt. A 2013-as esetben csak most született jogerős ítélet.

„Hülyék fala” – ezzel a címmel függesztett ki Françoise Martres bírónő egy összefirkált és kommentárokkal ellátott fotókkal teletűzdelt tablót a bírói szakszervezet falán. A szakszervezettel kapcsolatosan minden francia sajtóforrás egybehangzóan megjegyzi és megemlíti annak egyértelmű „balos irányultságát.”

A tablón jobbközép és radikális jobboldali politikusok szerepeltek, s rajtuk kívül más személyiségek is: többek között Philippe Schmitt, a 2007-ben brutálisan meggyilkolt lány, Anne-Lorraine Schmitt édesapja is. Nemcsak az édesapa, de más olyan szülők fotói is megjelentek az újságkivágásokon, akiknek gyermeke gyilkosság vagy súlyos bűncselekmény áldozata lett, s akiket különféle lapok ez ügyen megszólaltattak. Az ő fotóikat is szerepeltette a bírónő, gúnyos megjegyzésekkel, a tablón.

A Semmítőszék ítélete kapcsán most megjelent sajtóforrások már másképpen emlékezne arra, hogy melyik orgánum tett közzé először a „Hülyék fala” létezését. (A francia nyelvben a kifejezés, Mur des cons a „hülyénél” jóval sértőbb, trágár árnyalatokat is tartalmaz – a szerk.) A Le Parisien szerint a France 3 tévécsatorna, a Valeurs Actuelels pedig úgy tudja, az Atlantico leplezte le a szakszervezet helyiségeiben kifüggesztett tablót – mindkét forrás szerint 2013. áprilisában – mely a kirobbant botrány ellenére továbbra is a helyén maradt.

Martres-nak immár jogerősen, 500 eurós bírságot kell leszurkolnia nyilvánosság előtt elkövetett becsületsértésért. Ezt a büntetést a bíróság felfüggesztette. Polgári peres eljárásban pedig 5000 euró kártérítéssel tartozik Philippe Schmittnek. A bírónőnek emellett 2500 eurót kell fizetnie Marine Le Pen pártja, a jobboldali radikális RN (Rassemblement national) számára.

Gyilkospárti bírák

Franciaországot annak idején felkavarta és megrázta Anne-Lorraine Schmitt esete. A 23 éves egyetemista és újságíró 2007-ben a párizsi RER elővárosi vasúton utazott, vesztére egy üres szakaszon. Itt támadta meg őt a 43 éves Thierry Devé-Oglou, aki először szexuálisan zaklatta a lányt, majd, miután az ellenállt, 34 késszúrással végzett áldozatával. A gyilkost korábban már elítélték nemi erőszak miatt. Thierry Devé-Oglou, szintén a RER járatain, két esztendővel korábban, 2005-ben késsel kényszerített fajtalankodásra egy nőt. Bár a bíróság tettéért 2006-ban öt év börtönre ítélte, melyből kettőt felfüggesztett, a férfit már 2007-ben szabadlábra helyezték.

A lány édesapja higgadt fellépéssel és jogilag megalapozott érveléssel társadalmi vitát kezdeményezett az ügyben. Nicolas Sarkozy köztársasági elnökre is hatottak érvei: a politikus kezdeményezésére Rachida Dati igazságügyi miniszter felülvizsgálta azt a korábban elterjedt gyakorlatot, melynek szellemében – az úgynevezett „érzékenyítő” háttérrel folytatott kampányok szellemében– szinte egymással versengve mentették fel, helyezték szabadlábra a bíróságok a különféle bűncselekmények elkövetőit. Sarkozyék törvénymódosításai és a társadalmi nyomás is hozzájárultak ahhoz hogy Thierry Devé-Oglou ügyében életfogytig tartó börtönbüntetés volt az ítélet. (Az ügy számos vonása párhuzamba állítható a győri kettős gyermekgyilkossággal; Varga Judit igazságügyminiszter az esetet követően tett lépéseket a „zéró tolerancia” érdeklében, hogy aki gyilkosságot követ el, azt ne lehessen feltételesen szabadlábra helyezni.)

A politikai elfogultságát kevéssé álcázó Martres a meggyilkolt lány édesapját azért gúnyolhatta ki a kifüggesztett tablón, mert a baloldali erők liberálisabb, engedékenyebb büntetőpolitikájuk vereségeként könyvelték el az ügy fejleményeit.

Françoise Martres az esetet követően magas szakmai karriert futott be, 2017-ben Emmanuel Macron köztársasági elnök támogatásával a legmagasabb szintű bírói testület tagjai közé jelölték. Ekkor már régen közismert volt botrányos esete, melyben csak most született jogerős ítélet.