×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A Trump-korszak gazdasági mérlege: 1400 milliárd dollár a családok zsebében

 

Valahogy kevéssé érdekli a médiát, hogy milyen gazdasági mérleget hagy maga után a távozó elnök, akinek hivatali ideje alatt ismét az Egyesült Államok vált a világ legnagyobb olajtermelő államává. Rendhagyó módon e kézenfekvő téma meglepően kevéssé foglalkoztatja az amerikai médiát, melyet színültig betölt hisztérikus jelenetek, hagymázas atomháború-delirálások elemzése, így ezt a mérleget most a Valeurs Actuelles (VA) című konzervatív francia hetilap vonta meg.

Eloszlik, mint a buborék (Fotó: MTI/EPA/Alba Vigaray)

A Donald Trump által fémjelzett, 2016–2020-as időszak értelmezhetetlen a koronavírus világgazdaságot megroppantó pusztítása nélkül: „az inkább jónak nevezhető kezdés után a vírus okozta krízis megrázta az amerikai gazdaságot és tönkretette Trump esélyeit arra, hogy második mandátumát is megszerezze” összegez a lap által idézett Yves Perez közgazdász és esszéista, A protekcionizmus előnyei című könyv szerzője.

Nem véletlen, hogy a francia média és a közgondolkodás is élénken figyelemmel kíséri az amerikai fejleményeket: már Alexis de Tocqueville 1835–1840-ben megjelent híres könyve, Az amerikai demokrácia példaként és modellként írja le az Egyesült Államok működését. A könyv ráadásul műfajteremtő volt: a közgazdasági és szociológiai műveknek is modellként szolgált. Egyértelmű, hogy az amerikai fejlemények ezért is érik kettős sokkhatásként az európai közvéleményt: az eleve extrém tények mellett a vezető nyugati gazdaságként, stabil társadalomként ismert állam válságjelenségei különösen ijesztően hatnak.

Harminc esztendeje példátlan adócsökkentés

Nem lehet azt mondani, hogy Trump gazdasági intézkedései egy világos doktrínát rajzoltak volna ki. A radikális keynesista szemléletet ultraliberális elvekkel vegyítette – írja a lap.  Az ultraliberális intézkedésekre példaként azt hozza fel, hogy rögtön megválasztása után az elnök átlag 8 százalékkal csökkentette a személyi jövedelemadót. Ez a kis jövedelműeknek kedvezett: tíz évre elosztva ez az intézkedés azt jelentette, hogy 1400 milliárd dollár maradt az amerikaiak zsebében. Ilyen mérvű adócsökkentésre 30 éve nem volt példa.

A vállalati adót 35-ről 21 százalékra szállította le, ami az OECD-országok közül a legalacsonyabb volt. Trump most már tényleg felforgatja Amerikát! – sivalkodott velőtrázóan az Index.hu.

Miközben ország-világ megmosolyogta már-már rögeszmésen hirdetett elvét, miszerint Trump nem ismert el az álalános felmelegedés elvét, az általa megfogalmazott terv, a hagyományos, fosszilis energiák támogatása (szén, olaj) az Egyesült Államokat Szaúd-Arábiát is megelőzve újra a világ legnagyobb olajtermelőjévé tette.

A Keynes szellemében végzett intézkedései közé sorolja a lap által ismertetett elemzés, hogy egy nagymérvű tervet vetett be az ország infrastruktúrájának felújítására. Ez a terv 2000 milliárd dollár kiadást jelent, 2019 második negyedévében hagyták jóvá. Hasonló szellemben erőteljesen megemelte a védelmi költségvetést. Így 2019 végére a föderális Amerika adóssága már meghaladta a 23 milliárd dollárt – ez az összeg már 2016-ban is 19 997 milliárd dollár volt.

Null-null – így összegezi a lap az amerikai kereskedelmi háború történetét Kínával, mely szintén a Trump-korszakhoz kötődik. Eredetileg arról volt szó, hogy az elnök beváltja választási ígéretét. ami a NAFTA, a Kanadával és Mexikóval fennálló, 25 éve meglevő kapcsolatrendszert. Erre azért volt szükség, mert számos cég szervezte ki termelését az Egyesült Államokból, ami munkahelyek tömegének levesztésével járt. A Nyugaton beindított fronttok mellett Trump elkezdte Kínát is „keményebben fogni”, ám szorításából engedni volt kénytelen a választások közeledtével.

Trump tervez, a Covid végez

A gazdasági egyensúly mindenesetre – ahogy a VA fogalmaz – utólag már „mitizált” szintet ért el, mielőtt a Covid–19 megrohanta Amerikát is. A munkanélküliség 3,5 százalékra süllyedt. A szegénységi küszöb alatt élők mindössze a társadalom 10,5 százalékát jelentették, ami már történelmi jelentőségű számarány Amerikában. Trumpnak igen komoly esélyei voltak arra, hogy újraválasszák.

A koronavírus viszont alapásan megtépázta a virágzásnak indult gazdaságot, felborítva az emberek nyugodt életkörülményeit: a munkanélküliség rövid idő alatt elérte az aktív népesség 15 százalékát. Ez tömeges elégedetlenséghez vezetett, különösen a nagyvárosokban – írja a francia lap.

Ezt a hangulatot, tegyük hozzá, könnyen meglovagolta a megosztottságot keltő, tömeggyűléseket verbuváló, hisztériát és polgárhűborús hangulatot terjesztő, újmarxista BLM- és Antifa csoportok profin megszervezett kampánya, melynek nemcsak az elnök újabb mandátuma, de maga az Egyesült Államok is könnyen a vesztese lehet.

A címlapfotó illusztráció.