Gyásznappal emlékeztek a földrengés áldozataira Horvátországban

 

Szombaton nemzeti gyásznap volt Horvátországban, ahol a keddi 6,3-as erősségű földrengés hét halálos áldozatára emlékeztek. Eközben tart a romok eltakarítása és a helyreállítás is megkezdődött. Több helyen a megsérült töltéseket javítják, a folyókon ugyanis árvízveszély fenyeget. A térségbe egymás után érkeznek a hazai és a nemzetközi segélyek, a Pécsi Tudományegyetem is felajánlotta segítségét – hangzott el az M1 Híradójában.


Mécseseket gyújtottak Petrinja központjában, ahol egy 12 éves kislány halt meg. Így emlékeztek a keddi földrengés áldozataira a városban. A földrengésben összesen heten vesztették életüket, és több mint 20-an megsérültek. Csaknem 3500 ház ment tönkre, családok százai váltak hajléktalanná. A nemzeti gyásznapon Zágrábban és az ország többi településének középületein félárbócra engedték a nemzeti zászlót.


A földrengés által érintett településeken közben már takarítják a romokat.

Érkeznek a konténerházak is Petrinjába, Sziszekbe és Glinára. A zágrábi kormány száz konténert és lakókocsit ígért a 6,3-es erősségű földrengés sújtotta térségnek.

Hiába van hideg, sokan nem akartak messzebbre menni, a házuk közelében felállított sátrakban, saját autóikban és most már a konténerekben rendezkedtek be, mert onnan könnyebb a háziállatok etetése, gondozása.

A földrengés a Sziszek körüli töltéseket, hidakat is megrongálta. Árvízveszély van, a Kupa és a Száva folyók vízszintje magas, de a horvát vízügyi hatóság szerint a veszélyeztetett szakaszokat 24 órás felügyelet alatt tartják.

A leginkább sérült töltések javítását már megkezdték.

Folyamatosan érkeznek a segélyek

A külföldi és a hazai segélyek is folyamatosan érkeznek. Élelmiszerrel, ruhákkal, vízzel teli kamionok futnak be a földrengés sújtotta falvakba. Számos éttermi szakács is beállt a sorba, meleg ételt főznek és osztanak szét az emberek között.

A Pécsi Tudományegyetem is arra készül, hogy segélyt küld a térségbe. Már felvették a kapcsolatot partner-egyetemükkel, melyek azok a területek, ahol a leginkább segítséget nyújthatnak.

„Nagyon fontos az, hogy a segítség adekvát legyen, tehát tényleg olyan dolgokat szállítsunk, amelyekre valóban szükségük van” – mondta Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora.

Ez lehet a tönkrement műszerek megvásárlása, vagy tartalékokból történő kiváltása.

A rektor szerint ha olyan igény érkezne, ami a koronavírus elleni védekezést érinti, akkor abban is tudnak segíteni. Például átvállalják a tesztek elvégzésének egy részét.

A földrengés ugyanis a járvány elleni védekezést is megnehezítette;

az ideiglenes szállásokon ugyanis lehetetlen betartani a járványügyi rendelkezéseket, így Petrinja környéke most az elsők között kap oltóanyagot is.

Szombaton közel 1500 koronavírus elleni oltóanyag érkezett az országba. Első körben azokat akik csoportot szálláshelyen vannak, sportcsarnokban, kaszárnyában lévőket itt közel 500 emberről van szó, továbbá a mentőszolgálat munkatársait is eü dolgozókat és a tűzoltókat – mondta a közmédia tudósítója.

A horvát válságstáb az első földmozgás után azonnal feloldotta a lakhelyelhagyási tilalmat, amely eredetileg január 8-ig lett volna érvényben. Így ehetőség nyílt arra, hogy az ország más részeiről önkéntesek menjenek az érintett településekre, és hogy civilek is bekapcsolódhassanak a segítségnyújtásba.