Megoldódhat a titokzatos körülmények között elsüllyedt hajó rejtélye?

 

Svédország kész feloldani a 26 éve a Balti-tengeren elsüllyedt Estonia komphajó roncsainál történő újabb merülésekre vonatkozó tilalmat. Az észt komphajó szerencsétlenségében 852 ember vesztette életét.

Egy illegálisan forgatott, szeptemberben sugárzott dokumentumfilm szerint a hajótesten négyméteres lék látható, ami megkérdőjelezi a hivatalos vizsgálat eredményét.

„Meg kell vizsgálnunk, hogyan kell a törvényt úgy módosítanunk, hogy lehetővé tegye a vizsgáló hivatal által tervezett szemléket” – jelentette ki sajtótájékoztatóján Mikael Damberg svéd belügyminiszter.


1995 óta egy Svédország, Észtország és Finnország között létrejött megállapodás alapján „tengeri temetővé” nyilvánították a katasztrófa helyszínét, és

megtiltották a merüléseket a 85 méter mélyen nyugvó hajóroncs közelében, ahol számos áldozat maradványa található ma is.

A Discovery ismeretterjesztő televízió forgatócsoportja felfedezett a hajótestben egy négyméteres léket, amelyről korábban nem tudtak, így kérdések merültek fel a szerencsétlenség oka kapcsán.

A 155 méter hosszú komp 989 emberrel a fedélzetén fél óra alatt süllyedt el Tallinn és Stockholm között, a Svédországi Ütö-szigettől 22 tengeri mérföldre 1994. szeptember 28-ra virradó éjszaka, rossz időjárási körülmények között. A szélsebesség másodpercenkénti 20 méter, a hullámok magassága 4 méter körüli volt.

Nyolcszázötvenkét utas, illetve a személyzet tagjai – többségükben észt és svéd állampolgárok – vesztették életüket a katasztrófában, amely egyike volt a XX. század egyik legsúlyosabb tengeri szerencsétlenségeinek, és a legsúlyosabb, ami európai vizeken történt.

A svéd, észt és finn szakértők 1997 decemberében közzétett hivatalos jelentése szerint a víz alatti kamerák felvételei is megerősítették: egy konstrukciós hiba, a komp rakterének elülső ajtaján lévő zárszerkezet nem megfelelő szilárdsága miatt a viharban a hajóorr levált, szabad utat engedve a beáramló víznek, de ezt a helyükön maradt érzékelők miatt a hídon nem jelezték a műszerek. A komp nem rendelkezett az első és hátsó kapu mögötti zsilippel sem, ami megakadályozta volna, hogy a hajótest megteljen vízzel. A jelentés személyes felelősséget nem állapított meg, de bírálta a személyzetet, mert a gyanús zajok hallatán nem csökkentették a sebességet, késve rendelték el a riadót, és nem volt összhang a fedélzet és a gépterem között.

A túlélők és az áldozatok hozzátartozói több mint 20 éve küzdenek egy mélyrehatóbb vizsgálatért.

Október elején Jüri Ratas észt kormányfő bejelentette, hogy új műszaki vizsgálatot kell végezni minél előbb.

Évek óta különböző elméletek terjednek a katasztrófáról, így felmerült az is, hogy esetleg tengeralattjáróval ütközött vagy robbanás történt a fedélzetén.

Az Estonia komphajó katasztrófájáról korábbi cikkünkből tudhat meg többet.

A címlapfotó illusztráció.