×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Így húzzák rá a kényszerzubbonyt Európára

 

A mögöttünk hagyott héten ismét hallatta a hangját egy elfeledett, egykori uniós vezető politikus, aki Magyarországot támadta a szokásos jelzőkkel: antiszemitizmus, a sajtó elnyomása és jogállamiság hiánya. Martin Schulz német szociáldemokrata politikusról van szó, aki 2012 és 2017 között az Európai Parlament elnöke volt. Támadásai közül kiemelkedik a jogállamiság kérdése, ezzel foglalkozik legtöbbet a nyilvánosság, ugyanis Brüsszel ehhez szeretné kötni a következő hétéves költségvetést. Valójában milyen pénzügyi érdekek húzódnak a jogállamiságról szóló vita mögött? Kinek mennyit ér és hoz a migráció? Milyen hatalmas üzletre készül Soros György az örök kötvénnyel?

Meglepő, hogy az Európai Unióban nem az a fő téma jelenleg, hogy a válságot és annak hatásait hogyan lehetne csökkenteni – mondta Csath Magdolna közgazdász a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság adásában.

A jogállamisági kérdésről beszélve hozzáfűzte: e fogalomhoz pontos kritériumokat kell meghatározni, különben szubjektív lenne a megítélése annak, hogy ez jelen van-e egy adott országban.

Most kiderült, hogy ez egy fontos szempont a pénzelosztásnál, mivel volt egy előzetes megállapodás a költségvetésről, és akkor ez a kérdés még nem merült fel. Ha viszont ez felmerült, akkor ki kell terjeszteni a fogalmát, például azzal, hogy az Európai Uniónak vannak társult tagállamai, mint Ukrajna” – fogalmazott.

A társulási szerződésben az első feltételek között ott van a jogállamiság tiszteletben tartása. Csath Magdolna szerint azonban az, ami most Kárpátalján zajlik, ennek a szöges ellentéte.

Pont Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatban a jogállamiságot felvetni, kicsit furcsa most, és érdemes azon elgondolkozni, hogy mi lehet valójában a támadások oka

– hangsúlyozta.

Különösen 2015-től elkezdődött egy olyan kampány Brüsszelből indulva, amely ezt a szlogent felkapta, és semmi más nincs azóta, mint direktívák, amelyekről úgy gondolják, hogy a tagországoknak kritika nélkül át kellene vezetniük saját törvénykönyveiken, ahelyett, hogy a demokrácia alapvető követelményének eleget téve megkérdeznék a népet – fogalmazott Boros Imre közgazdász.

Magyarország kormánya kikérte a magyarok véleményét. A népszavazáson kiderült, hogy a választópolgárok nem akarnak miránsokat beengedni az országba.

Amit Brüsszel mond, az birodalmi direktíva, leirati kormányzás lenne. Csak ezt már valamikor a nevén kéne nevezni

– hangsúlyozta.

A viták és a válságban lévő országok miatt az EU is lemarad

Miközben a jogállamiságról szól a vita, az EU-nak valóban hatalmas szüksége van a pénzre, mivel a déli tagállamok a gazdasági összeomlás szélén állnak.

Csath Magdolna szerint a helyreállítási alap mértéke is fontos kérdés. Az Európai Unió által a pénzpiacon fölvett 750 milliárd euró hitellel az unió centralizálását is elő lehet segíteni, hiszen minden ország egyetemlegesen lesz felelős ennek a visszafizetéséért, ami azt jelenti, hogy akár marad egy ország, akár kilép, állnia kell a sarat és törlesztenie kell.

Egy német kutatócsoport által készített, úgynevezett sérülékenységi elemzés azt állapította meg, hogy a gazdasági sérülékenység az Európai Unión belül a déli államokban a legmagasabb. Tehát, ahogy fogalmaznak,

nagy a baj az unió perifériáján, míg Kelet-Európa kifelé kapaszkodik a válságból és az elmúlt időszakban jelentős fejlődést ért el.

Mindig az volt a nyugati tagállamok szeme előtt, hogy kicsit lesajnálják a volt szocialista országokat, mondván, hogy nem tudnak majd nélkülük előre jutni. Most kiderült, hogy ez nem igaz. A gazdasági mutatók azt bizonyítják az elmúlt időszakokban, hogy ezek az országok szépen mennek előre, miközben a déli államok, amelyek korábban jobb helyzetben voltak, lemaradóban vannak” – húzta alá a közgazdász.

Hozzátette, mindeközben az Európai Unió a világ színterén egyre hátrébb sorolódik.

Soros György terve valóra válhat

A gazdag országok, amelyeknek most a hitelek nagy részét vállalniuk kell, kettős lelkülettel állnak a kihívás előtt. Egyrészt valóban érdekeltek, hogy a déli államokat továbbra is játékban tartsák, másrészt viszont a terheket nekik kell viselni, és tudják, hogy ez nekik sem jön jól, hiszen már ők is keményen el vannak adósodva – fogalmazott Boros Imre.

Kiemelte, hogy a harmadik, egyáltalán nem elhanyagolható tényező a hitelfelvétellel kapcsolatban a spekuláns, Soros György, aki szeretné „ezt a kényszerzubbonyt minél több tagországra ráaggatni”, hogy hosszú távra eladósodjanak, ha lehet, akkor örök kötvény formájában.


A teljes beszélgetést itt hallgathatja vissza.

 

A címlapfotó illusztráció.