×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Politikai célponttá teszi felhasználóit a közösségi média

 

A célzott reklám gyakori, de ugyanez történik a politikában is sokkal kevésbé egyértelműen egy friss jelentés alapján.

Olyan felhasználók adaihoz is hozzájuthatott a Cambridge Analytica amerikai elemzőcég, amelyekhez abban a formában nem lett volna szabad – írta a New York Times.

Az adatokat begyűjtő thisisyourdigitallife nevű alkalmazást ugyan csak 270 000 felhasználó installálta, az adatkárosultak száma mégis jóval több. Ez a Facebook korábbi adatkezelési lehetőségei miatt van így: az appok fejlesztői nemcsak a szofvereikkel közvetlenül kapcsolatba kerülő emberek adatihoz férhettek hozzá, hanem az ő ismerőseik adataihoz is.

A Cambridge Analytica-botrány rávilágított arra, hogy miként gyűjtötték be milliók Facebook-adatait, és hogyan váltak üzenetkezelő eszközzé – olvasható a BBC oldalán.

Az eset nem egyedi,

a Facebook rendszeresen árusítja ki az általa felhalmozott mérhetetlen adathalmazt annak,

aki a legtöbbet ígéri érte, a felhasználók pedig igazából maguk a közösségi szájt termékei.

A botrány kirobbanása után több politikus is azt nyilatkozta, hogy elítéli ezt. Most azonban a brit információs kormánybiztosi hivatal (ICO) jelentése rávilágított  arra, hogy a ők is élnek ezzel a lehetőséggel.

A korlátozott információk is meglepő módon felhasználhatók

– állapította meg az ICO jelentése.

Például valaki neve alapján könnyen kitalálhatják jövedelmét, gyermekeinek számát és etnikai hovatartozását, amelyhez aztán politikai üzenetet szabnak.

Sajnos, a politikai pártok jogszerűen tárolhatják az egyének személyes adatait, hogy hatékonyabban kampányolhassanak. Sőt, a kifinomult adatelemző szoftverek egyesíthetik az egyénekről több forrásból származó információkat, hogy többet tudjon meg a szavazási jellemzőikről és érdeklődési körükről, ezáltal még pontosan politikai üzenet kidolgozva számukra.

Az adatgyűjtés nincs kontroll alatt, ezért itt az ideje, hogy korlátokat szabjunk – mondta Lucy Purdon, a Privacy International (PI) munkatársa.

Hogyan szerzik meg az adatainkat?

Általában a választási nyilvántartások képzik az adatbázisok gerincét. Sokszor más cégektől is megvásárolnak adatokat, mint például hitelkártya-társaságoktól.

Az ICO kétéves vizsgálata alatt kiderült, felnőttek millióinak kezelik az adatait így az Egyesült Királyságban.

Összetett és átláthatatlan iparágról van szó a szakértők szerint.

Hogyan használják a politikai pártok az adatainkat?

Ha valakinek például Mohammed a keresztneve, akkor arra lehet következtetni, hogy bevándorló családból származik, így a bevándorlásról szóló üzenetek személyre szabhatóbbak. Vagy ha két azonos vezetéknévvel rendelkező ember él egy címen, akkor sejthető, hogy házasok lehetnek, és ehhez igazodhatnak az üzenetek.

Mit lehet tenni ez ellen?

Az ICO szerint a politikai pártoknak sokkal világosabbnak kell lenniük abban, hogy miként kívánják felhasználni a személyes adatokat. Egyes vélemények szerint azonban keményebb fellépésre van szükség.

Az egyik nyilvánvaló módszer az lenne, ha lehetővé tennék a választók számára, hogy megtagadhassák adataik megosztását egy politikai párt és egy harmadik fél, például egy adatközvetítő között.

A GDPR előírja, hogy az egyéneknek pontosan tudniuk kell adataik felhasználásának módját, és bele kell egyezniük.

A címlapfotó illusztráció.