Ma este lesz a tanácskozás, amely az Európai Unió következő évekre vonatkozó költségvetéséről, illetve arról a támogatási programról szól majd, amelyet a déli államok kapnának, hogy a koronavírus okozta gazdasági válságból ki tudjanak lábalni. A tárgyaláson szó lesz a magyar-lengyel vétóról is.
Az elmúlt napokban a magyar-lengyel vétóról a legtöbb kritika és támadás különböző miniszterektől vagy épp az Európai Bizottság tagjaitól érkezett – mondta Pócza István, a Danube Institute kutatási igazgatója a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Hozzátette, jelenleg az Európai Unió olyan helyzetbe került, ahol gyorsan kell megoldást találnia azokra a kihívásokra, amelyeket a koronavírus, illetve a költségvetés elfogadása okozott. Ilyen esetben
könnyű Magyarországra és Lengyelországra mutogatni, mint azon államokra, amelyek a gyors megoldásokat hátráltatják az uniós vezetők meglátása szerint.
Ehhez a támadásokhoz pedig felhasználjak a jogállamisági mechanizmust.
Azzal hogy a jogállamiságot össze akarják kötni a különböző uniós támogatásokkal, az uniós vezetők azt szeretnék elérni, hogy sokkal nagyobb hatalommal, sokkal keményebb eszközökkel tudjanak egy-egy országot támadni
– hangsúlyozta. Ez azért van, mert bár az alapszerződésben szankcionálják a jogállamiság megsértését, a hetes cikkely szerinti eljárást túl átgondoltnak, hosszadalmas folyamatnak tartják – mondta.
A jogállamisági sztenderdek nagyon változatosak, az utóbbi időben például Lengyelországot rengeteg támadás érte, hogy a kormány kénye kedve szerint alakítja át például a bírósági rendszert. Ezzel párhuzamosan pedig Spanyolországban a kormányzó párt olyan módon próbálja meg átszabni a törvényeket, szabályokat, hogy a bíróság intézményébe közvetlen politikai beleszólásuk legyen. Az uniós vezetők pedig ezen törekvés ellen egyáltalán nem léptek fel. Tehát a kettős mérce lépten-nyomon felbukkan az uniós vezetők ítélethozatalában – zárta gondolatait Pócza István.
A címlapfotó illusztráció.