Mély válságba süllyedhet a migránsokkal elárasztott Kanári-szigetek

 

Az elmúlt hónapokban a turizmusáról híres Kanári-szigetek az elhúzódó európai migrációs válság új színtere lett. A szigeteken 2019-hez viszonyítva idén eddig csaknem 700 százalékkal nőtt a tengeri érkezések száma, és novemberre átlépte a 11 000 főt.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/AP/Javier Bauluz)

Az illegális bevándorlók fele októberben és novemberben érkezett – volt olyan hétvége, hogy 2200-an szálltak partra. Az új trendben szerepet játszik a migrációs útvonalak átrendeződése, az a jelenség, hogy a szubszaharai lakosok, ha tehetik, elkerülik a polgárháborús Líbiát. Ugyanakkor a koronavírus-válság erősítette a Maghreb-térségben működő határvédelmet, ami szintén a kevésbé őrzött útvonal, az Atlanti-óceán felé tereli az útra kelőket.


A Covid–19 miatt ráadásul Spanyolország nem tudja működtetni az egyébként meglehetősen jól működő kitoloncolási rendszerét, ami miatt sokan már egy „új Leszboszt” vizionálnak, immáron az Atlanti-óceánon.

Ha a válság a koronavírus-járvány második hullámának lecsengésével sem ér véget, azaz a migránsokat rövid időn belül nem toloncolják ki, sőt, újabbak érkeznek, a turisztikai bevételekre támaszkodó tartomány nehéz helyzetbe kerülhet, mely könnyen a Leszboszon és más „frontszigeteken” tapasztalt elhúzódó, mély válságba torkollhat.

Az, hogy 2007 és 2018 között a száz vendégágyra jutó foglalkoztatottak száma a régióban folyamatosan és jelentősen nőtt, mutatja, hogy a Kanári-szigetek továbbra is építeni akar a turizmusra, mely az illegális bevándorlók tartós jelenléte miatt megroppanhat, és meghatározó gazdasági jelentősége nyomán komolyan ronthatja a tartomány gazdasági kilátásait a következő években.

A tartós jelenlét, azaz a kitoloncolások elmaradása pedig láncreakciót indíthat el: ha arról érkeznek hírek Nyugat-Afrikába, hogy elmaradnak a repatriálások, mind többen kockáztathatják meg, hogy útnak indulnak. A Migrációkutató Intézet elemzésének teljes szövege itt érhető el.

A címlapfotó illusztráció.