A vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah határán lévő örmény hadászati rakétaütegek megsemmisítéséről számolt be szerdán az azerbajdzsáni védelmi minisztérium közösségi oldalán.
A tájékoztatás szerint ballisztikus rakétákkal mértek csapást néhány örmény rakétaütegre szerda éjjel egy órakor. A tárca állítása alapján a pontosan meg nem jelölt területen elhelyezett rakétarendszerek a békés lakosságot, polgári infrastruktúrákat vették célba Ganja és Mingecevir városban, továbbá más azerbajdzsáni településeken.
A bakui védelmi tárca közösségi oldalán közzétett tájékoztatás szerint az azeri hadsereg szerdára virradó éjjel észlelte, hogy az örmény hadsereg felvonultatott néhány ballisztikus hadműveleti-harcászati rakétarendszert örmény területen, a határ hegyi-karabahi Kelbadzsarhoz közel eső térségben. Az örmény rakétarendszerek a békés azeri lakosságot és polgári létesítmények vették célba Gjandzsa és Mingjacsevir városban, továbbá más azerbajdzsáni településeken, ezért még az éjjel "semlegesítették" ezeket a katonai célpontokat, hogy megelőzzenek további örmény rakétacsapásokat – írták a bakui közleményben.
Az örmény védelmi minisztérium megerősítette, hogy az azeri hadsereg csapást mért Örményország területén lévő katonai célpontokra, abból a feltevésből kiindulva, hogy támadást intézhetnek velük azeri települések ellen. „Az örmény fegyveres erők jogot formálnak arra, hogy csapást mérjenek bármilyen katonai objektumra Azerbajdzsán területén” – közölte a jereváni tárca.
Susan Sztepanján, az örmény védelmi minisztérium szóvivője arról tájékoztatott a Facebookon szerdán, hogy a légvédelem lelőtt egy Szu-25-os azeri csatarepülőgépet, de Bakuban erre közölték, hogy az azeri hadsereg nem veti be a harcokban a légierejét, és Szu-25-ös nem is emelkedett a levegőbe.
A bakui védelmi tárca szerint továbbra is feszült a helyzet a karabahi konfliktusövezetben, éjszaka is folytatódtak a harcok az arcvonal több részén, és az örmény erők reggel óta lövik az enkláve körüli azeri településeket a Terteri, Agdami és Adzsbedinszki járásban. Bakuban a hadisikerek között említették öt örmény T-72-es harckocsi, három BM-21 típusú rakétasorozatvető, egy Osza-AKM tüzérségi-rakétarendszer és más hadieszközök megsemmisítését. Az azeri ügyészség tájékoztatása szerint egy civil életét vesztette a Terteri járás elleni intenzív örmény rakéta- és tüzérségi támadásokban.
A bakui védelmi minisztérium úgy fogalmaz, hogy az azeri hadsereg „betartja a humanitárius tűzszünetet, fenntartva a hadműveleti fölényt az egész frontvonal mentén”. Az örmény védelmi tárca szóvivője szerint azonban az azeri erők reggel felújították a hadműveleteket az 1994-es tűzszüneti vonalon, megsértve a minap tető alá hozott humanitárius tűzszüneti megállapodást, ezért az örmény erők a teljes frontvonal mentén arányos hadműveletek hajtanak végre, hogy megfékezzék az ellenség támadásait.
A tárca szerint azért semlegesítették ezeket a katonai célpontokat, hogy további örmény rakétacsapásokat előzzenek meg.
Hegyi-Karabahban szeptember 27-én kezdődtek harcok az azeri-örmény elválasztóvonalnál. Mindkét fél hadihelyzetet hirdetett és mozgósítást rendelt el. Az összecsapásokat követően halottakról és sebesültekről számoltak be mind a katonák, mind a polgári lakosság körében.
A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. Hegyi-Karabah Örményország támogatásával az 1992-1994-ben vívott háborúban elszakadt Azerbajdzsántól, a harcokban 30 ezer ember vesztette életét és százezrek kényszerültek menekülésre.
A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Mind Azerbajdzsán, mind Örményország saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik.
A címlapfotó illusztráció.
