×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Trump Bidennek: Támogatja a törvényt és a rendet?

 

Feszült légkör és állandó közbevágások jellemezték Donald Trump és Joe Biden első elnökjelölti vitáját, amelyet az ohiói Clevelandben tartottak meg helyi idő szerint szeptember 29-én, este kilenckor.

Az első téma: Legfelsőbb bíróság

A vita kezdete előtt a kilencvenperces eseményt moderáló Chris Wallace, a Fox News műsorvezetője az este felépítését ismertette: hat, előre megadott témáról tizenöt-tizenöt percben beszélhetnek a jelöltek. A konkrét kérdéseket egyik jelölt stábjával sem egyeztette előzetesen. Az elnökjelöltek egyszerre érkeztek a színpadra, de a koronavírus-járvány miatt nem kézfogással, csak szóban köszöntötték egymást a saját pódiumuk mögül.

Az első kérdést az előzetes sorsolásnak megfelelően a hivatalban lévő elnöknek, Donald Trumpnak címezte a moderátor: miért van igaza abban, hogy Ruth Bader Ginsburg halála után, még a választások előtt jelölt legfelsőbb bírót, és miért tévednek a demokraták abban, hogy ez az elnöki hatalommal való visszaélés.

Trump úgy válaszolt: 2016-ban megnyerte a választást, ezért van joga hozzá. Nem három évre, hanem négy évre választották. Egész biztosan ugyanígy cselekednének a demokraták is, ha az ő jelöltük nyert volna, és a szenátusban is meglenne a többségük.

Joe Biden szerint az amerikaiaknak megvan a joguk ahhoz, hogy beleszóljanak abba, ki legyen az új főbíró. A választások már zajlanak, hiszen sokan már leadták levélben a szavazatukat. Joe Biden azt mondta: „meg kellene várni, kit választanak meg az emberek elnöknek és alelnöknek.

A vita ezt követően átterelődött az egészségügyre, mivel Joe Biden szóba hozta, hogy számos alapbetegséggel rendelkező amerikai eshet ki az egészségbiztosításból, és Trump nem tesz ez ellen semmit sem. Donald Trump szerint igenis történt előrelépés az egészségügyben, a gyógyszerárakat például 80-90 százalékkal csökkentették, és elérhetővé tették az Obamacare-hez való hozzáférést. Biden szerint ez nem igaz, csak a legszegényebbeknek jár az egészségbiztosítás, de annak is egy lefokozott változata, az emberek többsége továbbra sem jogosult alanyi jogon, pedig a koronavírus ezt különösen indokolttá tenné.

Trump erre úgy reagált: éppen most vesztette el a Demokrata Párt baloldalát és Bernie Sanderst. Biden úgy vágott vissza: Trump 12 millió embertől venné el az Obamacare-t. „Nincs terve, valójában fogalma sincs, miről beszél” – nézett a kamerába Biden.

Joe Biden és Donald Trump az első elnökjelölti vitán, 2020. szeptember 29-én a clevelandi Case Western Egyetemen (Fotó: EPA/Olivier Douliery/POOL)

A második téma: Koronavírus-járvány

Joe Biden szerint Donald Trumpnak nincs terve a koronavírus megfékezésére, és pánikol. Csak várt és várt, de nem jött elő igazi tervvel. Már rég elő kellett volna állni gazdaságvédelmi intézkedésekkel, Trump csak visszavonult a saját erődjébe és a golfpályákra, de nem tett semmit.

Donald Trump elmondta: milliók haltak volna meg, ha nem zárták volna le a kínaiak előtt az Egyesült Államokat. Trump szerint Biden sosem zárta volna le a határokat. Trump a fő állami epidemiológust, Anthony Faucit idézte, aki szerint ezrek életét mentette meg az elnök a határzárral. „Joe, ezt a munkát sosem végezted volna el.

Biden szerint a tudósoknak kell hinni, nem az elnöknek. „Ez az ember egy vakcináról beszél. A legtöbb szerint talán év végére meglesz, ha egyáltalán, és imádkozzunk érte, hogy meglesz, de akkor is csak jövő év közepére lesz elérhető az emberek számára.

Joe Biden szkeptikus az újranyitással kapcsolatban, mert az elnöknek nincs terve a járvány gazdasági hatásaira sem. A szenátus kisebbségi vezetőinek, a demokrata Nancy Pelosinak és Chuck Schumernek van terve, de az elnöknek nincs, hiszen mindvégig csak a golfpályáján játszott. Donald Trump közbevágott, és azt mondta: „valószínűleg te többet játszottál.

Donald Trump a maszkviseléssel kapcsolatos moderátori kérdésre elmondta, az teljesen rendben van, és elővett a zakója zsebéből egyet, demonstrálva, hogy ő is rendszeresen viseli, de csak akkor, amikor szükséges, nem úgy, mint Biden, aki mindig maszkot hord, még akkor is, amikor 200 lábra van valakitől, „a legnagyobb maszkot viseli, amit csak láttam”.

A harmadik téma: Gazdaság

Joe Biden szerint Donald Trump lesz az első elnök, aki kevesebb állást hagy maga után, mint amikor hivatalba lépett. Állítása szerint a koronavírus-járvány idején semmit sem tett a kisvállalkozásokért és az iskolák továbbra is nyitva vannak.

Az elnök erre úgy reagált: az emberek szeretnének visszatérni a normális kerékvágásba. Nagyon szomorú például New Yorkot látni, milyen állapotok uralkodnak a városban.

A moderátor rákérdezett a The New York Times napokban megjelentetett cikkére, amelyben azt állították, hogy Trump 2016-ban 750 dollár adót fizetett mindösszesen. Ezt az elnök cáfolta, „több millió dollárt fizettem”, mondta.

Itt heves szócsatába torkollott a vita: Joe Biden szerint Trump milliomos létére kevesebb adót fizetett, mint egy tanár, kihasználva az adózási szabályokat. Trump ezt tagadta és azt mondta: negyvenhét hónap alatt többet tett az országért, mint Biden negyvenhét év alatt.

Donald Trump az első elnökjelölti vitán a clevelandi Case Western Egyetemen (Fotó: EPA/Morry Gash/POOL)

A moderátor a gazdaság általánosabb kérdéseire áttérve az egykori demokrata alelnökhöz fordult: a programja szerint adóemelést hozna, ha őt választanák elnöknek. Észszerű lenne-e adót emelni éppen a koronavírus okozta recesszió idején? – tette fel a kérdést Chris Wallace.

Joe Biden úgy fogalmazott: 7 millió új állást teremtene a gazdasági terve és egybillió dolláros gazdasági növekedést eredményezne. Donald Trump itt közbevágott és azt mondta: Barack Obamával egy lassú gazdaságot hagyott az elnökségére Joe Biden. Hozzátette: ha Bident választják elnöknek, a cégek fele el fog menni az Egyesült Államokból az adóemelés miatt.

Kissé kilógott a gazdasági témakörből az a pengeváltás, amit az elnök kezdeményezett, amikor megkérdezte Bident, a fia, Hunter Biden miért adott a moszkvai polgármester feleségének 3,5 millió dollárt, mivel érdemelte azt ki. Joe Biden tagadta a vádat, majd hozzátette:

nem akar családról és etikáról beszélni, mert akkor bőven lehetne Trumpékról is mit mondani.

Biden a kamera felé fordult és azt mondta: az embereket nem ez érdekli.

A negyedik téma: Faji konfliktusok és erőszak a városokban

A következő téma az afroamerikai George Floyd rendőri túlkapás miatti halálát követő zavargásokkal és tüntetésekkel kapcsolatos helyzet volt. Először Donald Trumpot kérdezte a moderátor, aki elmondta: Biden 1997-ben egy bűnügyi törvény kapcsán „szuperragadozóknak” nevezte a feketéket. A demokraták elnökaspiránsa ezt hevesen tagadta.

Trump elnök elmondta: őt számos rendvédelmi szervezet támogatja, a katonák, a rendőrök, de Biden mellett nem áll ki senki sem. De ha valamelyik rendvédelmi szerv támogatná is a jelöltségét, Biden rögtön el is veszítené a baloldali támogatóit. Donald Trump hozzátette: ellenfele nem hisz a törvényben és a rendben, ezért lassan vissza fogják nyerni azokat a városokat, ahol eddig zavargások tomboltak, ugyanis az embereknek törvény és rend kell, és Biden ezt sosem merné kimondani.

Joe Biden a zavargások és a rendőri túlkapások kapcsán elmondta: vannak romlott almák a rendőrségnél, amelyeket ki kell emelni és el kell számoltatni, de maguk a rendőrök sem örülnek annak, ami George Floyddal és Breonna Taylorral történt. Az erőszak sosem elfogadható, de a tüntetéseken sem – tette hozzá a demokrata jelölt.

Chris Wallace ezt követően arról kérdezte Trump elnököt, hogy miért tiltotta meg a katonaságnál, hogy érzékenyítő tréningeken vegyenek részt. Trump szerint nincsen rendszerszintű rasszizmus, ami miatt ezek indokoltak lennének, vissza kell térni az Egyesült Államok eredeti értékeihez inkább.

Ez az ember rasszista” – mutatott Trumpra Biden, majd azzal folytatta, hogy az érzékenyítésre azért van szükség, hogy az emberek tudják, mit éreznek mások. „Vannak olyanok, akik lenézik például az ír katolikusokat, mint engem.”

Donald Trump szerint nagyobb volt a megosztottság Obama elnök idején, elég csak a 2014-es Fergusonban történt zavargásokra gondolni. Ezt követően Bidenhez fordult és azt kérdezte tőle többször is: 

Támogatja a törvényt és a rendet?

Egyértelmű válasz erre nem érkezett a demokrata jelölttől, amit Trump rögtön meg is magyarázott: azért nem mond semmit ellenfele, mert azzal elvesztené a baloldali szavazókat. Joe Biden a külvárosokban dúló szegénységet, a koronavírust és hasonló tényezőket okolja a nehézségek és a faji különbségek miatt.

Csak akkor járt Trump külvárosban, amikor rossz felé kanyarodott. Én ott nőttem fel

 tette hozzá a pennsylvaniai Scrantonból származó demokrata elnökjelölt.

Ezt követően a moderátor arról kérdezte Bident, támogatja-e a Black Lives Matter által is javasoltak szerint a rendvédelem újragondolását, például a közösség által irányított rendvédelmet.

Biden úgy válaszolt: „Teljesen ellenzem a rendőrség forrásainak csökkentését. Inkább több segítségre lenne szükségük.” Szerinte pszichológiai támogatásra és igazi, közösségi rendőrségre is szükség lenne, hogy valóban ismerjék a közösségüket a rendőrök. Donald Trump fejcsóválva közbevágott: „nem erről szoktak beszélni, hanem a rendőrség forrásainak csökkentéséről.

Wallace továbbra is elsősorban Bident faggatta a Black Lives Matter-témakörben, és nekiszegezte a kérdést: ha már önmagára úgy hivatkozott a vita elején, mint a Demokrata Pártra egyszemélyben, akkor vajon felhívta-e az elmúlt hónapokban Portland polgármesterét vagy Oregon kormányzóját, akik szintén demokraták, hogy lépjenek fel a száz napig folyamatosan tartó erőszak ellen és vessék be a Nemzeti Gárdát az erőszak megfékezésére. Biden kitérő választ adott és azt mondta: nem visel közhivatalt, a bűnösöknek pedig a törvény előtt kell felelniük.

Joe Biden, demokrata jelölt az elnökjelölti vitán a clevelandi Case Western Egyetemen (Fotó: EPA/Jim Lo Scalzo)

Az ötödik téma: Trump és Biden eredményei

A következő vitapontban a saját hivatali idejük alatt elért eredményeiket sorolta mind a két vitázó, de nagyobb összeszólalkozás nem alakult ki ezek kapcsán a szokásos fejcsóváláson és mosolygáson kívül. Aztán a moderátor váratlanul áttért a klímaváltozás témakörére és Trumpot kérdezte arról, hogyan viszonyul a kérdéshez. Az elnök világossá tette: tiszta víz és tiszta levegő kell elsősorban. Utóbbi érdekében milliárdnyi fák ültetését kezdték el. Trump hozzátette: a kaliforniai erdőtüzeket sem elsősorban a klímaváltozás okozza, hanem a hatékony erdőgazdálkodás hiánya. Nem lenne probléma, ha jó menedzsment lenne – mutatott rá.

Ezt követően Chris Wallace azt kérdezte: miért vonta vissza a ciklusa alatt az Obama-adminisztráció idején bevezetett, szigorúbb kibocsátási sztenderdeket? Trump úgy válaszolt: rengeteg autót kellett ezek miatt kivezetni a piacról, ráadásul drágábbak is lettek, aminek következtében rengetegen vesztették el az állásukat. Bár ő magát elektromosautó-pártinak tartja, de meg kell találni az egyensúlyt a környezetvédelem és a gazdaság között.

Joe Biden elmondta, nem támogatja a Green New Dealt (zöld új megállapodás), hanem a Biden-tervet támogatja (amire Donald Trump felhorkant). Az elnökjelölt elmondta, senki sem fog szén- és olajerőművet építeni többé Amerikában. Az elektromos autókat támogatná és országos töltőhálózatot hozna létre.

Rengeteg dolgot tehetnénk most, hogy ezernyi új állásokat teremtsünk. Milliónyi jól fizető állásokat hozhatnánk létre, nem pedig 15 dollár óradíjas állásokat, hanem rendes állásokat.” Biden hozzátette: millió dollárokat költenek a globális felmelegedés miatti környezeti katasztrófák elhárítására. Donald Trump azt kérdezte ekkor, miért nem tett az alatt a negyvenhét év alatt semmit a klímaváltozás ellen, amíg szenátor és alelnök volt.

Donald Trump és Joe Biden az első elnökjelölti vitán (Fotó: EPA/Michael Reynolds)

A hatodik téma: A választás tisztasága

A moderátor azt kérdezte a jelöltektől, mennyire bízhatnak a választók abban, hogy fair választások, tiszta választások lesznek novemberben, és mit tesznek személyesen azért, hogy a nyertest legitim elnökként lehessen majd elismerni.

Joe Biden szerint nincs bizonyíték arra, hogy csalás lenne a levélszavazatokkal. Mindezek a vádak csak azért vannak, hogy elijessze Trump az embereket a szavazástól. Ezt követően Biden ismét a kamerák felé fordult és felszólította az embereket, menjenek el szavazni, és ha tehetik, akár előzetesen szavazzanak levélen keresztül.

Menjenek el szavazni, mert önökön múlik a szavazás eredménye. Ha előbb szavaznának, szavazzanak, ha személyesen szavaznának, tegyenek úgy, szavazzanak olyan módon, ahogyan a legjobb önöknek. Szavazzanak, mert ő nem állíthatja meg önöket abban, hogy eldöntsék a választás kimenetelét

mondta Biden. A demokrata elnökjelölt hozzátette: ha nyer, ha veszít, elfogadja.

Donald Trump szerint: „nem lesz átmenet, mert megnyerem a választásokat.” Az elnök hozzátette: 2016-ban többmilliónyi levélszavazat tűnt el, amelyekre később találtak rá. Rengeteg szavazatra a kukában találtak rá, mindegyik Trump-szavazat volt. „November 3-án meglátjuk, ki nyer majd… lehet, hónapokig nem fogjuk tudni, ki nyert, épp a levélszavazatok miatt, mert ezek bárhol lehetnek” – figyelmeztetett az elnök. 20-30 százaléka  szavazatoknak elveszett például az előző választásokon Manhattanben, New Jersey-ben, Virginiában, és csalás és szégyen – mondta Donald Trump.

Az elnök hozzátette, reméli, hogy nem kell majd a legfelsőbb bíróságot bevonni. 2016-ban legalább a szavazatok egy százalékát érvénytelenítették – tette hozzá Trump. Nyugat-Virginiában például postások adták-vették a levélszavazatokat, amelyek végül a folyókban végezték.

Chris Wallace a vita zárásaként megemlítette: nyolc államban tilos kivenni a levélszavazatokat a borítékokból, illetve az urnákból, amíg be nem érkezik az összes szavazat. Mit fognak tenni a jelöltek azért, hogy abban az időben, amíg nem lesz minden államban kihirdetve a győztes, hogy ne legyenek zavargások, és megígérik-e, hogy nem óvják meg a választásokat és nem hirdetnek győztest, amíg az le nem zárul hivatalosan.

Trump csak annyit mondott, arra bátorít mindenkit, hogy figyeljen a szavazókörökben, mert sok helyen csalás történt 2016-ban, és példaként Philadelphiát hozta. Joe Biden hozzátette: a polgárháború óta távolról szavazhatnak a katonák, nem érti, ez miért probléma most. Ha az összes szavazatot megszámlálják, vége a választásnak, és el kell fogadni az eredményt.

Az előkészületek

Ohióba néhány órával a vita előtt érkezett meg mindkét jelölt. Donald Trump a Fehér Házból indult olyan tanácsadók kíséretében, mint korábbi kampánymenedzsere, Kellyanne Conway, az egykori New York-i polgármester, Rudy Giuliani vagy New Jersey korábbi kormányzója, Chris Christie, aki a vitapróbákon Joe Bident alakította. Az elnök vasárnapi sajtótájékoztatóján jelezte, velük készült fel a mostani vitára is.

Joe Biden Delaware államban, zuhogó esőben szállt repülőre, amelynek 2008-as alelnökké választása előtt szenátora is volt.

A koronavírus rányomta a bélyegét a 2020-as elnökjelölti vitákra is: a szokásosnál jóval kevesebb, mindössze száz helyszíni néző tekinthette meg az ohiói Case Western Egyetem egészségügyi campusán az eseményt, egymástól egyenlő távolságra elhelyezett székeken, sebészi maszkban, igazolt, negatív koronavírusteszt bemutatása után.

A vita moderátora, a Fox News műsorvezetője, Chris Wallace. A maga 72 évével ő lesz a vita legfiatalabb résztvevője, hiszen Donald Trump 74 éves, Joe Biden pedig 77 esztendős. A veterán műsorvezető már négy évvel ezelőtt is vezetett elnökjelölti vitát, akkor Donald Trump és Hillary Clinton szócsatáját kísérelte meg moderálni.

Rendőrök biztosították a clevelandi Case Western Egyetemen megrendezett első elnökjelölti vita helyszínét (Fotó: EPA/Michael Reynolds)

Az elnökjelölti vitának helyszínt adó Case Western Egyetem helyszínén a rendőrség mellett az Ohiói Nemzeti Gárda is jelen volt. John C. Harris vezérőrnagy elmondta: összesen háromszáz emberrel segédkeznek a helyi rendőrségnek, hogy a vita közelében tüntetőket kellő távolságban tartsák az eseménytől.

A vita előtt a hirado.hu Szabó Dávid külpolitikai elemzővel tekintette át a témákat és a várható jelölti reakciókat.

A címlapfotó illusztráció.