×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Elnökjelölti vita: az nyeri, akiről kevesebb mém készül

 

Először néz szembe egymással nyilvános vitán Donald Trump, a republikánusok és Joe Biden, a demokraták elnökjelöltje. Bő egy hónappal az elnökválasztás előtt Biden jelentősen vezet Trump előtt, de egy eseménydús és fordulatos vita még átrendezheti az erőviszonyokat. Az első elnökjelölti vita témáit Szabó Dávid külpolitikai elemzővel tekintettük át.

A vita témái és díszletei

Szeptember 29-én, este kilenc órától az ohiói Clevelandben tartják meg a 2020-as amerikai elnökválasztás első nyilvános, jelölti vitáját. (A vitát az érdeklődők élőben is követhetik a hirado.hu-n keresztül magyar idő szerint szeptember 30-án, éjjel 3:00-tól)

A Case Western University egészségügyi campusán megtartandó eseményt a Fox News műsorvezetője, Chris Wallace vezeti majd. A vita kilencven perces lesz, amelyet az előre megadott hat téma mentén negyedórás blokkokra osztott a moderátor. A tervezett témákat szeptember 22-én hozta nyilvánosságra a vitákat szervező független bizottság, ezek a következők:

  • Trump és Biden eredményei
  • Legfelsőbb bíróság
  • Covid–19
  • Gazdaság
  • Faji konfliktusok és erőszak a városokban
  • A választás tisztasága

Az elnökjelölti vita előkészítése – mindennek megfelelően kell működnie a vitán, az Ohio állambeli Clevelandben (Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds)

Az első vitának helyt adó, 18 elektori szavazattal rendelkező Ohio klasszikus csatatér államnak számít, nem lehet besorolni egyértelműen egyik oldalra sem. A helyi mondás szerint azonban „amerre Ohio tart, arra tart a nemzet is”, és ezt igazolja az is, hogy eddig a legtöbb elnökválasztáson arra a jelöltre szavaztak az állam lakói, akik végül a Fehér Házat is megnyerték (54 választásból eddig 45-ször „tippelték” meg helyesen a következő elnök személyét, utoljára 1960-ban szavaztak az összesítésben végül alulmaradó jelöltre).

A legutolsó felmérések szerint a két jelölt Ohioban fej fej mellett áll a mostani választáson: Biden támogatottsága 48 százalékon, Trump támogatottsága 47 százalékon áll a Quinnipiac University szeptember 24-én közzétett felmérése szerint. Vagyis a helyszínválasztás mindkét jelölt szempontjából ideális, hiszen amúgy is meg kellene látogatniuk az államot a kampányhajrában.

Az első vita tétje

Az elnökjelölti vita egyik legfontosabb kérdése az, hogy leginkább melyik jelölt hasznára válhat a jó szereplés. A felmérések szerint egyelőre Donald Trump lemaradásban van kihívójával szemben, ezért különösen fontos a számára, hogy egy éles vitahelyzetben javítson a népszerűségén.

Az első vita tétje az, hogy lesz-e második és harmadik vita

– mondta a hirado.hu-nak Szabó Dávid külpolitikai elemző. „Ha Trumpnak sikerül kibillentenie kihívóját a profi stábok által megírt konzervszövegekből – és úgy tűnik, Biden hajlamos a kibillenésre –, akkor ország-világ előtt kérdőjeleződhet meg Biden alkalmassága. Ha az első vita így sikerül, meggyőződésem szerint a demokraták lekeverik Biden további trumpos szerepléseit: arra hivatkozva, hogy Trump nem hajlandó a hatalom békés átadásába beleegyezni, vitaképtelennek bélyegzik, és nem ülnek le vele többet; esetleg felhígítják a jelenlegi vita formátumát az alelnökjelöltekkel” – vélekedik Szabó Dávid.

Joe Biden, a Demokrata Párt elnökjelöltje (Fotó: MTI/AP/Andrew Harnik)

Az első vita kimenetele tehát nagyban meghatározhatja a kampányhajrát és annak programját is: a demokraták a jelenlegi előnyüket akarják megőrizni, ezért nincs értelme nyílt csatákat vállalni feleslegesen.

Minden Biden jegelése mellett szól

– teszi hozzá a külpolitikai elemző.

Trollkodás és kihagyás

A vita előtti lélektani hadviselés már régóta zajlik, tulajdonképpen Joe Biden nyilvános szerepléseiben megfigyelhető kihagyások és azok mémként való tálalása is az elnökjelölti vitán várható teljesítményét készítik elő.

Miközben a látványos kihagyások és zavaros magyarázkodásokba torkolló megnyilatkozások alkalmasak arra, hogy leszállítsák a demokrata elnökjelölttel szembeni választói elvárásokat egy majdani vitában, arra is jók lehetnek, hogy Biden egy, a vártnál összeszedettebb szerepléssel pozitív meglepetést okozzon a nézőknek. Nem szabad elfeledni, hogy Joe Bidennek több évtizedes tapasztalata van, 2008-ban és 2012-ben Barack Obama alelnökjelöltjeként maga is szerepelt választások előtti vitán. Első alkalommal az azóta elhunyt vietnami veterán, John McCain alelnökjelöltjével, az alaszkai kormányzó Sarah Palinnel vitázott 2008-ban, majd 2012-ben Mitt Romney helyettesével, a wisconsini kongresszusi képviselővel, Paul Ryannel csapott össze.

Biden egy mindent megélt róka, aki fél évszázados karrierje során kifejezetten szellemes, frappáns, találékony vitastílusáról volt ismert” – fogalmaz Szabó Dávid. A külpolitikai elemző ugyanakkor hozzáteszi: bár Biden továbbra is ebben a szerepben próbál feltűnni, ha élő rendezvényen szerepel, „de mintha a mentális egészsége már nem tudna lépést tartani vele. Ezért keveri magát inzultusokba, nyelvbotlások tömegébe, ezért nem jutnak eszébe szavak.”

Bidennek ráadásul most nem baráti riporterekkel kell szembenéznie, hanem a kifejezetten unortodox vitastílust képviselő elnökkel, Donald Trumppal.

Trump lehengerlő és agresszív vitapartner, ezzel már jó pár riválisát legyalulta a 2016-os előválasztási kampányban is


– mutat rá Szabó Dávid.

Trump a 2016-os kampányban már bemutatta, hogyan értelmezi a vitát: az előre megszabott korlátokat inkább átlépi, ha a helyzet úgy kívánja, a másik szavába vág, ha mondanivalója akad, a nehezen érthető politikai monológok helyett pedig inkább a pergő ritmusú, egyszerű üzeneteket közvetítő mondatokat részesíti előnyben. Mind az előválasztási kampányban, mind a demokraták 2016-os elnökjelöltjével, Hillary Clintonnal szemben addig szokatlan, az establishmenttel szembemenő fenegyerekként lépett fel. Kérdés, hogy négy Fehér Házban eltöltött év után ez a kép működtethető-e még hitelesen.

Mindenesetre az elnök mindent megtesz azért, hogy felsrófolja a vita előtti feszültséget, és akárcsak egy pankrátor, üzenget is az ellenfelének. A hétvégén a Twitteren úgy fogalmazott: „Határozottan követelni fogok egy drogtesztet Álmos Joe Bidenen a kedd esti vita előtt vagy után. Természetesen én is vállalom, hogy teszteltetem magam. A vitákon nyújtott teljesítménye enyhén szólva FELEMÁS képet mutat. Csak a gyógyszerek okozhatnak ilyen eltéréseket.”


Joe Biden sem maradt adós a válasszal, de a Twitter helyett egy tévéinterjúban mondta azt, hogy Trump olyan, mint Goebbels. Trump azt hiszi, „ha elég sokáig mondasz egy hazugságot, ismétled, ismétled, ismétled, a közös tudás része lesz”. Később Biden hozzátette: „Trump békés tüntetéseket zavar szét a Fehér Ház előtt a katonasággal. Ez az ember sokkal inkább Castro, mint Churchill.”

A legfőbb kérdés az lehet, hogy hogyan sikerül majd a színpadon az adok-kapok, kellően éles lesz-e Joe Biden ahhoz, hogy visszavágjon Trump beszólásaira, és ha nem, akkor nem kelt-e éppen együttérzést a szavazókban az, hogy az elnök vélhetően nem fogja kihagyni a nyilvánvaló ziccereket és rámutat majd ellenfele gyengeségeire.

A vita menüje: forró témák, kérdéses kimenetellel

A clevelandi vitán az első kérdést Donald Trump kapja majd, és várhatóan a The New York Times vasárnap megjelent sztorijára fog ismét reagálni, amely szerint Trump rendszeresen elkerülte az adófizetést, és volt olyan év, amikor sikeres vállalkozóként mindössze 750 dollár adót fizetett. Ugyan a lap állításait Trump elnök tagadta már a megjelenés napján, de aktualitása miatt biztosan szóba kerül a vitán is. Szabó Dávid külpolitikai elemző ugyanakkor azt mondja:

kicsi az esélye, hogy Trump újabb „ügyei” érdemben változtatnának a róla kialakult képen. A választói így is szeretik, sőt, lelkesednek érte, az ellentábor pedig már aligha mozgósítható tovább tizenkettő egy tucat ügyekkel.

Az elemző szerint Joe Bidennek több veszítenivalója van, ha saját és családtagjai viselt dolgairól kérdezik, beleértve fia, Hunter Biden ukrajnai és kínai ügyeit, vagy éppen Biden saját, metoo-kalkulus szerint is értelmezhető nyilvános szerepléseit, mint Donald Trumpnak, hiszen a hivatalban lévő elnököt a választók 2016-ban „már beárazták”.

A legfelsőbb bíróság megüresedett főbírói helye is forró témává vált: az elnök még a választások előtt el akarja fogadtatni a szenátussal a múlt hétvégén megnevezett jelöltjét, a konzervatív Amy Coney Barrettet. Az Egyesült Államok működésének kereteit évtizedekre meghatározhatja az így fellépő 6:3-as republikánus többség a legfelsőbb bíróságon. A demokraták szerint a kvázi „béna kacsa” állapotában lévő elnök és az ugyancsak választásokat átélő, egyelőre még republikánus többségű szenátus Barrett jelölésével visszaél a hatalmával. Kérdés, hogy sikerül-e Bidennek úgy kereteznie a főbíró szenátusi meghallgatását, hogy az a szélesebb választói rétegek számára is bírjon érdemi mondanivalóval.

Amy Coney Barrett chicagói szövetségi fellebbviteli bírót jelölte Donald Trump amerikai elnök alkotmánybírónak (Fotó: MTI/AP/Alex Brandon)

Szabó Dávid szerint Trump csak akkor bukhat Barrett jelölésével, ha a főbírói jelölés túlságosan „áttematizálja a kampányt, majd elbukik a szenátusban a jelöltje”. Szabó Dávid hozzátette: Trump

saját táborában még némi mozgósító erővel is bírhat egy sikeres jelölés, bár a leginkább érintett evangéliumi keresztények már ma is Trump legaktívabb szavazói közé tartoznak. Azt se feledjük, hogy Trump kifejezetten erősödni szokott a liberális hisztiktől. Ha a jelölés fokozza az utcai erőszakot, az csak erősíti az elnök rendpárti üzenetét.

Vélhetően az egyik legégetőbb téma mind közül a koronavírus-járvány, amely világviszonylatban is az Egyesült Államokban mutatja a legrosszabb számokat. Az elhunytak száma a Johns Hopkins Egyetem adatai szerint már jóval meghaladta a kétszázezret az országban. Úgy tűnik, a Trump-adminisztráció népszerűségét rendkívül negatívan befolyásolták az elnök félreérthető nyilatkozatai és sokszor következetlennek tűnő intézkedései, amelyek jó fogódzót nyújtottak a demokrata kampánynak.

Donald Trump amerikai elnök. A koronavírus-járvány és annak kezelése is rányomja a bélyegét a novemberi elnökválasztás előtti kampányra (Fotó: MTI/EPA/UPI pool/Sarah Silbiger)

Szabó Dávid a hirado.hu kérdésére elmondta: „meggyőződésem, hogy a gazdasági felpattanás és egy amerikai fejlesztésű biztonságos vakcina tömeggyártásának elkezdése fordíthat csak Trump Covid-ügyi megítélésén. Ezek hiányában nem tud olyat mondani, ami hitelesen hangzana. Esetleg annyit, hogy »nem küldhetjük az egész amerikai gazdaságot Sleepy Joe pincéjébe, igaz!? Amerikának működnie kell!«

Az előre megadott témák között külpolitika nem szerepel, csak gazdaság. Igaz, utóbbit nehéz elképzelni az előbbi nélkül, főleg a kínai–amerikai kereskedelmi háború kellős közepén. Szabó Dávid szerint

Trump ha legyőzni nem is tudta Kínát, az egész amerikai államapparátust nekifeszítette a sárkánynak, ami éles kontrasztban áll az Obama–Biden-féle iránnyal.

 

Az elemző hozzáteszi: nem véletlen, hogy a Biden-stáb nem járult hozzá ahhoz, hogy külön szerepeljen külpolitikai témakör a vitán, hiszen akkor például olyan eredményekről is beszélhetne Trump, mint a történelmi jelentőségű közel-keleti megállapodás.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Donald Trump amerikai elnök, Hálid bin Ahmed al-Kalifa bahreini és Abdalláh bin Zajid án-Nahajan sejk, egyesült arab emírségekbeli külügyminiszter az Izrael, valamint Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek közötti békeszerződés aláírási ünnepségén, a washingtoni Fehér Házban (Fotó: MTI/AP/Alex Brandon)

A külpolitika mellett persze a gazdaság is bizonyos szempontból percepciós kérdés: „a gazdasági konjunktúraérzet pillanatkép a közelmúltról és a közeljövőről. Ismét meredeken növekvő számok, alacsony munkanélküliség hiányában Trump nem tudja learatni az elmúlt négy év gazdasági babérjait. A számok elindultak felfelé, a dinamika a lényeg, kérdés, hogy addigra lecsorognak-e a makroadatok az egyéni észlelések szintjére” – fogalmaz Szabó Dávid.

A vita témái között szerepel majd a koronavírus terjedésének időszakában felerősödő Black Lives Matter-mozgalom és a hozzá köthető zavargások is. A Black Lives Matter-mozgalom miatti zavargások nemcsak a demokrata, hanem a republikánus, rendpárti szavazókat is mozgósíthatja. Trump a rend és biztonság mellett kampányol, de Biden csak a rendszerszintű rasszizmusról beszél. Szabó Dávid szerint nem véletlen, hogy Biden kevéssé exponálja magát a témában, és inkább alelnökjelöltjére, a színes bőrű Kamala Harrisre hagyja a Black Lives Matterhez köthető megnyilvánulásokat.

A Black Lives Matter mozgalom tüntetői megpróbálják ledönteni a szövetségi bíróság épületét védő kerítést az Oregon állambeli Portlandben a 2020. július 24-én. (Fotó: MTI/EPA/David Swanson)

Biden az afrikai amerikaiaknak nem elég fekete, ahogy Hillary sem volt az, és ezen nem változtat sem a térdelgetés, sem a színes bőrű alelnökjelölt választása. Az Obama által megmozgatott választói tömeg nem fog visszatérni egy ilyen kevéssé lelkesítő jelölt kedvéért, hiába vezet a körükben Biden mérföldekkel” – mutat rá a külpolitikai elemző. Ugyanakkor úgy látja, ha „Biden nem tudja megígérni, hogy megválasztásával megszűnik az utcai erőszak, az sok idősebb, nem színes bőrű demokrata szavazót tántoríthat el a választástól”.

Bár Trump elnök világossá tette, hogy a rend és a jog oldalán áll, és Biden elnökké választásával újra zavargások lennének az utcán, csak akkor lehetne nyugodt, ha sikerült volna megtartania az előző időszakban tőle elidegenedő „Kanye Westet és más fekete influenszereket, akik hitelesítették volna a diszkriminációellenes, de rendpárti üzenetet”. A helyzet jelenlegi állása miatt tulajdonképpen egyik jelölt sem profitálhat a Black Lives Matter-mozgalomból,

hacsak újra el nem fajulnak az utcán a dolgok, ebben az esetben ugyanis Trumpnak áll majd a zászló


 – teszi hozzá Szabó Dávid.

A választás időpontjának közeledtével egyre nagyobb figyelem fordul a választás tisztaságát és a hatalom átadását övező kérdések felé. A demokraták korábban Trump elnököt vádolták az oroszokkal való összejátszással, most pedig az amerikai lapok arról írnak, ha Trump veszít, akkor nem lesz békés átmenet Biden számára, és maga az elnök is azt nyilatkozta az átmenet kapcsán, hogy „majd meglátjuk, mi fog történni”, mert a levélszavazás tisztaságát kétségesnek tartja. A külpolitikai elemző úgy vélekedik: Trump két legyet üthet egy csapásra a vitán.

Egyrészt „felemlegetheti és nevetségessé teheti a bizonyítékok hiányában többször is koholmánynak bizonyult mandzsúriai jelölt-vádakat, amelyeknek a liberális média és egyes beszélő fejek is előszeretettel adott hangot. Ide tartozik a teljes bukásba torkollt impeachment eljárás is. Ez a féknyúz birodalma, amit Trump szeret felemlegetni ellenfelei leleplezésére” – mondta Szabó Dávid.

Védőmaszkos férfi voksol a Wisconsin állambeli Kenosha egyik szavazóhelyiségében 2020. április 7-én, az amerikai előválasztás napján. A Demokrata Párt ezen a napon tart előválasztást Wisconsin államban. (Fotó: MTI/EPA/Tannen Maury)

Másrészt lehetősége nyílik az elnöknek arra, hogy szóvá tegye a demokraták évtizedes startégiáját, amely révén illegális bevándorlók beengedésével majd legalizálásával „gyártják saját választói utánpótlásukat”. A levélszavazás azért aggályos, mert „soha nem látott tömegben érkezhetnek érvényes szavazatok, melyeknél nem zárható ki az identitástolvajlás, a csoportos, kényszerített szavaztatás és egyéb választási csalások”. Szabó Dávid szerint „a decentralizált amerikai választási rendszer még a szavazóállomásokon, személyes szavazás esetén is alig képes garantálni ezek elkerülését, de ha ezt az elemet is kivesszük, Trump érdemben számíthat rá, hogy a választási csalás szókapcsolat Bidenékra ragad. A kérdés, hogy hitelesen el tudja-e mesélni ezt a történetet”.

Ki nyeri a vitát?

Mint minden vita esetében, itt is kétféle kimenetelre lehet számítani: vagy világosan kiderül, melyik jelölt nyerte a vitát, mert annyira látványosan alulmúlja önmagát a másik jelölt, vagy megindul egy globális vitaértelmező és -magyarázó bajnokság, ahol a politikai elemzők igyekeznek megtalálni azokat az apró momentumokat, ahol az egyik jelölt jobban szerepelt, mint a másik. A kampánystábok és a közvélemény-kutatók mindenesetre már valós időben tudják majd, melyik jelölt volt a szavazók számára a meggyőzőbb.

Sokatmondó lesz mindenesetre, ha megrendezik a második és a harmadik elnökjelölti vitát is, mert az azt jelenti: mindkét jelölt megtalálta azt a maga számára hasznosítható előnyt, amelyet a kampány hátralévő részében valamilyen módon kamatoztatni tud. Szabó Dávid véleménye szerint végül majd úgyis az dönti el, ki nyerte a vitát, hogy

melyik jelölt összevisszaságairól, nyelvbotlásairól, elszólásairól, nem tervezett hatásszüneteiből készülnek ütősebb mémek.