×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Önkormányzati választások Romániában: alacsony részvétel a magyarlakta térségekben

 

Egyfordulós önkormányzati választásokat rendeznek vasárnap Romániában, hogy a szavazópolgárok eldönthessék, kire bízzák az ország több mint 3100 településének és 41 megyéjének a vezetését .Már a délelőtti órákban leadták voksukat a magyar pártok és politikai szervezetek vezetői, arra buzdítva az erdélyi magyarokat, hogy éljenek választójogukkal.

Cikkünk frissült.

Délután 15 órakor, a szavazásra szánt idő több mint felének elteltét követően is a részvétel szempontjából a sereghajtók között voltak a magyar többségű megyék. Kovászna megyében a jogosultak 22,5, míg Hargita megyében 23,8 százalékuk adta le voksát. Az országos részvételi arány ekkor 27,4 százalékos volt.
A szavazókörök mindenütt helyi idő szerint 21 (magyar idő szerint 20) óráig tartanak nyitva.

A részvételt tekintve Románia két magyar többségű megyéje a sereghajtó: Kovászna és Hargita megyében az első három órában a jogosultak alig öt százaléka járult az urnákhoz.

A legnagyobb szavazási hajlandóságot Románia déli részén, Olt és Giurgiu megyében mérték a reggeli órákban.

Buzdításra szólítanak a magyar pártok vezetői

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szülőfalujában, Csíkkarcfalván a „folytonosságra, az építkezésre és a fejlődésre" szavazott, és arra kérte a romániai magyarokat, hogy éljenek szavazati jogukkal, menjenek el voksolni azzal a tudattal, hogy a szavazás biztonságos, ennek semmiféle kockázata nincs.

„Mutassunk egységet ma is, csak így vagyunk erősek! Ne dőljünk hátra, legyünk szolidárisak. Akkor is menjünk el voksolni, ha a magyar polgármesternek nincs kihívója településünkön, hiszen az egész megye sorsa múlhat most a szavazatunkon” – magyarázta a vasárnapi választás tétjét Kelemen Hunor.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a nagyváradi lakóhelyének megfelelő szavazókörben adta le szavazatát. Arra biztatta a magyar közösséget, hogy éljen az 1989-ben kiharcolt szavazati joggal, vegyen részt a választásokon, juttassa a magyar érdeket érvényesítő képviselőket a megyei és települési önkormányzatokba.

Ugyancsak Nagyváradon adta le szavazatát Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) társelnöke. Szerinte az elmúlt időszakban a bukaresti magyarellenesség egyre súlyosabb méreteket öltött, így azok az erdélyi önkormányzatok, amelyekben a mai voksolás nyomán magyar emberek vezetői pozíciókhoz jutnak, az erdélyi magyarok védőbástyái lesznek.

„Számunkra Erdélyben a választás szabadsága nagyon fontos, sok évszázados érték. Épp ezért Erdély nem lehet olyan területe a Kárpát-hazának, ahol egypártrendszer van” – mondta az EMNP elnöke.

Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, az EMSZ társelnöke Gyergyószentmiklóson szavazott. Híveihez intézett üzenetében úgy értékelte: sok erőfeszítés és nagy bátorság kellett a választás szabadságának megteremtéséhez, és arra kérte az erdélyi magyarokat, hogy mindenki menjen el, vegyen részt a választásokon.

Óvintézkések mellett zajlik a választás

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos óvintézkedések miatt sorok alakultak ki a szavazókörök előtt. Ludovic Orban miniszterelnök mintegy fél órát állt sorban Bukarestben, hogy leadhassa voksát, de azt mondta: felkészült rá, hogy szükség esetén ennél is többet várjon. Kifejezte reményét, hogy a részvétel a járványhelyzet ellenére meghaladja a nap végéig a négy évvel ezelőttit. A romániai önkormányzati választások történetében 2016-ban volt a legnagyobb az érdektelenség, akkor a jogosultak alig 48,4 százaléka járult az urnákhoz.

Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere, az RMDSZ tanácsosjelöltje leadja szavazatát (Fotó: MTI/Kiss Gábor)

A 45 ezer önkormányzati tisztségre több mint negyedmillió jelölt pályázik, közülük több mint tízezren a magyar pártok színeiben.

Mindenhol megválasztják a polgármestert, valamint a települési önkormányzati testület és a megyei tanács tagjait, illetve a megyei tanács elnökét. Bukarestben mind a hat kerület élére polgármestert és kerületi tanácsot, a főváros élére pedig képviselőtestületet és főpolgármestert választanak.

Romániában harmadszor választanak önkormányzatokat egyfordulós rendszerben, ami azt jelenti, hogy az a polgármester-jelölt, illetve megyei tanácselnök-jelölt nyeri el a tisztséget, aki a legtöbb szavazatot kapja, függetlenül attól, hogy megszerezte-e a voksok legalább felét.

A koronavírus-járvány miatt idén a hatóságok egészségügyi óvintézkedéseket is bevezettek, ugyanakkor igyekeznek megnyugtatni az embereket, hogy ezek betartásával a szavazás nem növeli a fertőzés kockázatát.

A voksolás eredménye így elsősorban a részvételi arányokon múlhat.

A hazai választói névjegyzékben szereplő 18 millió 270 ezer polgárt helyi idő szerint 7 és 21 óra (közép-európai 6 és 20 óra) között várják az ország területén berendezett csaknem 19 ezer szavazókörbe.

Korodi Attila, az RMDSZ csíkszeredai polgármesterjelöltje leadja szavazatát (Fotó: MTI/Veres Nándor)

Mindenütt megválasztják a polgármestert, valamint a települési önkormányzati testület és a megyei tanács tagjait, illetve a megyei tanács elnökét. A választópolgárok tehát mindenhol négy szavazólapot kapnak. Bukarestben is négy szavazólap lesz: mind a hat kerület élére polgármestert és kerületi tanácsot, a főváros élére pedig képviselőtestületet és főpolgármestert is választanak.

Az egyfordulós rendszerben a legtöbb szavazatot összegyűjtő polgármester-jelölt kerül a községháza vagy városháza élére,

illetve az ellenfeleinél több szavazatot szerző megyei tanácselnök-jelölt a megyei önkormányzat élére, függetlenül attól, hogy megkapta-e a voksok legalább felét. A helyi és a megyei tanácsokban azok a pártok jutnak képviselethez, amelyek az adott körzetben megszerzik a voksok legalább öt százalékát. Pártkoalíciók esetében a bejutási küszöb magasabb.

Mindenki a személyazonossági iratában szereplő - állandó, vagy ideiglenes - lakhelye szerinti szavazókörben adhatja csak le voksát.

A koronavírus-járvány miatt idén egészségügyi óvintézkedéseket is bevezettek. A szavazókörökben mindenkinek maszkot kell viselnie, legalább egyméteres távolságot kell tartania a teremben tartózkodóktól, ahova egyszerre legfeljebb öt szavazót engednek be. A választóknak önállóan kell behelyezniük személyi igazolványukat a jogosultságukat ellenőrző informatikai rendszer leolvasójába. Érkezéskor és távozáskor is fertőtleníteniük kell a kezüket.

A 45 ezer önkormányzati tisztségre több mint negyedmillió jelölt pályázik, közülük több mint tízezren a magyar pártok színeiben.

A helyenként közös jelöltet támogató, másutt egymással is rivalizáló magyar pártok abban egyetértenek, hogy fontos elmenni szavazni, mert a magyarság részvételi arányán múlik a közösségi képviselet ereje és hatékonysága.

A román és magyar pártok vezető politikusai is attól tartanak, hogy a járványhelyzet elijeszti a választókat a részvételtől, ezért arról igyekeznek meggyőzni híveiket, hogy a szavazás nem veszélyesebb egy kenyérvásárlásnál.

Tucatnyi nagyvárosban készül exit poll, ezeket a szavazókörök zárásakor azonnal ismertetik a hírtelevíziók, a hivatalos eredményeket azonban várhatóan csak hétfőn teszik közzé a választási bizottságok.