×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Továbbra is csak találgatják a tagállamok, hogy mit tartalmaz az új migrációs paktumjavaslat

 

Még mindig elemzik és találgatják a tagállamok, hogy pontosan mit tartalmaz az a bevándorlásról szóló javaslatcsomag, amelyet szerdán mutatott be az Európai Bizottság. A több mint 350 oldalas dokumentumot bonyolult brüsszeli szaknyelven írták, így nem egyszerű a megfejtés. Orbán Viktor személyesen is tárgyalt csütörtökön a bizottság elnökével. Azt mondta a miniszterelnök, hiába nevezik át másnak a kvótát, az attól még kvóta marad, és azt ellenzi Magyarország. Hozzátette, nem kezelni kell a bevándorlást, hanem megállítani – hangzott el az M1 Híradójában.

Európába tartó egyiptomi, marokkói, szomáliai és Sierra Leone-i illegális bevándorlók (Fotó: MTI/AP/Santi Palacios)

Az Európai Bizottság új migrációs javaslatáról tárgyalt csütörtökön az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottság (LIBE).

A LIBE-ülésen vendégként részt vett Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos, aki egy háromszintes házhoz hasonlította a migrációs csomagot, amelynek az első szintje a származási és tranzitországokkal folytatott partnerségek megerősítését, a második a külső határok védelmét, a harmadik szint pedig a szolidaritás szabályait jelképezi.

Az új migrációs javaslatcsomagban szerepel a külső határok fokozott védelme,

ugyanakkor ismét szorgalmazzák, hogy teremtsék meg a jogszerű bevándorlás lehetőségét az unióba tartóknak. Bár a csomagban nincs szó automatikus vagy kötelező kvótákról, válsághelyzetben azonban mégis lenne arra lehetőség, hogy az érkezőket szétosszák a tagállamok között, vagy arra, hogy a kitoloncolást bízzák rájuk.

Nem mindenki osztotta azonban a bizottsági alelnök pozitív véleményét. A szélsőbaloldali Malin Björk például a javaslatcsomagot inkább egy háromszintes börtönhöz hasonlította. A svéd politikus szerint túl nagy hangsúlyt fektetnek a bevándorlók Európán kívül tartására és a visszatoloncolásra, de hiányolta a szolidaritást is a tervekből.

A holland liberális Sophie in’t Veld pedig azt sürgette, hogy azok a tagállamok is kivegyék részüket a szolidaritásból, amelyek eddig ezt visszautasították.

Az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel találkoztak csütörtökön a visegrádi országok kormányfői. Megbeszélésükön a témák között az uniós keretköltségvetés mellett a tegnap bemutatott új migrációs csomag is szerepelt.

Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel  folytatott megbeszélést (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Orbán Viktor a lengyel nagykövetségen tartott sajtótájékoztatón úgy értékelte az unió új migrációs stratégiáját, hogy több területen is lát fejlődést, de leszögezte azt is, hogy hiába nevezik át a kvótát másnak, az attól még kvóta marad, amit Magyarország ellenez.

Nincs áttörés. Az áttörés akkor következik be, ha elfogadják azt a magyar javaslatot, amelyik azt mondja, hogy senki sem léphet be az Európai Unió területére addig, amíg valamelyik tagállam jogi eljárását lezárva be nem engedi őt az unió területére. Nem lehet bejönni engedély nélkül. Nem lehet ide jönni, és itt várakozni a jogi eljárás befejezésére. E tekintetben ez a javaslat nem jelent áttörést, mert ez a régi megközelítést alkalmazza. Be lehet jönni úgy az unióba, hogy nincsen még ítélet arról, hogy befogadjuk-e a migránst, vagy nem. Ez nem jó. Ez gyenge pontja a javaslatnak, ezért itt még áttörést kell elérni

– mondta Orbán Viktor miniszterelnök.

A kormányfő úgy fogalmazott: két megközelítés van. A bizottságé azt mondja, hogy menedzseljük jól a migrációt, a magyar megközelítés pedig azt mondja, hogy állítsuk meg a migránsokat.

A több mint 350 oldalas a javaslatot nem egyszerű átlátni. Az viszont árulkodó, hogy a külső határ védelme mellett hangsúlyosan szerepel benne a legális bevándorlás támogatása, ami: „előnyös lesz az európai társadalmak és gazdaságok számára”. Hónapokig tarthat a vita a csomagról, és egyáltalán nem biztos, hogy megegyezés lesz a vége.

(Fotó: EPA)

Izgatottan várták szerdán Görögországban az új migrációs tervet a számoszi tábor lakói. A központban jelenleg tízszer annyian élnek, mint amennyi a férőhely, ráadásul a koronavírus is terjedni kezdett. Sokan arra készültek, a döntés után azonnal elindulhatnak Európa belseje felé.

Leszboszon is hasonló volt a helyzet. Ott leginkább a helyiek bíztak abban, hogy az Európai Bizottság új javaslata megoldást jelent a szigeten torlódó több ezer migráns helyzetére.

Brüsszelben ugyanis azután került ismét terítékre a migráció kérdése, hogy két héttel ezelőtt tűzvész pusztította el a móriai tábort. Több mint 12 ezer bevándorló került az utcára, akik valamennyien egy új tábor helyett Európába indultak volna.

Ursula von der Leyen már akkor is arról beszélt, hogy

minden tagállamnak kötelezően részt kellene vennie a migráció kezelésében.

A most bemutatott dokumentum is erről szól: a szolidaritás és a közös felelősségvállalás áll a középpontjában. És bár a csomagban nincs szó kötelező kvótáról, válsághelyzetben mégis el kellene osztani a migránsokat a tagállamok között.

Az uniós országok vezetői közül többen csalódtak a bejelentés után. Az olasz kormány például aggodalommal fogadta a tervezetet. Róma szerint az nem oldja meg az olaszok migrációs problémáját.

Giuseppe Conte miniszterelnök több konkrét lépést várt az uniós javaslattól a menedékkérők áthelyezésére és kitoloncolására. Csehország, Ausztria, Szlovákia és Magyarország is azonnal reagált és leszögezte: a kötelező betelepítési kvóták minden formáját elutasítja.

Számos buktatót tartalmaz az Európai Bizottság új migrációs csomagja

– ezt állapította meg az Alapjogokért Központ friss elemzése. Kurucz Orsolya politológus arra hívta fel a figyelmet, hogy az ördög a részletekben van.

Horváth József biztonságpolitikai szakértő pedig arra is rámutatott, hogy akár több migráns is érkezhet, ha elfogadják az új javaslatcsomagot, de nem mindenki csalódott az új javaslat hallatán. A német belügyminiszter, Horst Seehofer szerint például a javaslatcsomag előremutató, hiszen jó alap a további tárgyaláshoz.

Miközben több tagállam is a szolidaritás fontosságát hangsúlyozza, a napokban Németország, Franciaország és Málta is nemet mondott a migránsok befogadására az Alan Kurdi civil hajóról, ami 125 bevándorlót hozott a fedélzetén Európa partjaihoz. A német zászló alatt közlekedő hajónak végül a rossz idő miatt adta meg Olaszország a kikötési engedélyt.

A címlapfotó illusztráció.