Az új uniós migrációs csomag elmozdulásnak számít a korábbi brüsszeli állásponthoz képest, de az elmúlt évek tapasztalatait és a paktum elemeinek részleteit figyelembe véve reális veszély, hogy továbbra is a bevándorlás menedzselése és nem annak megállítása lesz fókuszban.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke szerint az új uniós migránspaktum egyensúlyba hozza a felelősség és a szolidaritás tisztességes megosztásának elveit, ami kulcsfontosságú ahhoz, hogy helyreálljon a tagállamok közötti és az unió migrációkezelési képességébe vetett bizalom.
A bevándorláspárti brüsszeli elit korábban is számos alkalommal dobálózott a „szolidaritás” kifejezéssel, amikor rá akarta erőltetni akaratát a tagállamokra.
A több mint 350 oldalas javaslatcsomagból eltűnt ugyan a Jean-Claude Juncker volt bizottsági elnök fémjelezte kvótaterv, ám ez korántsem jelenti azt, hogy lemondtak volna a migránsok szétosztásáról. Az új javaslat értelmében
egy a bevándorlásban érintett tagországok megsegítésére hivatott úgynevezett „védőhálót” hoznának létre.
A „szolidaritásban” való részvétel minden tagállam számára kötelező, a segítségnyújtásnak pedig a javaslat szerint több formája van. Ezek között szerepel a migránsok befogadása, a kiutasításban való segédkezés, de lehetőségként felmerül a pénzügyi és humánerőforrás-támogatás nyújtása is.
A kitoloncolásról az elmúlt években bebizonyosodott, hogy nem működőképes, mivel a kibocsátó országok ritkán fogadják vissza a bevándorlókat, vagy maguk a migránsok nem hajlandók elmondani, hogy melyik országból érkeztek. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a migránsok EU-n belüli mozgását nem követik nyomon.
A részvétel mértéke nem szabadon választható, hanem egy bizonyos „elosztási kulcson” alapulna,
mely fele-fele arányban veszi figyelembe az adott tagállam lakosságszámát, illetve GDP-jét a „szolidaritási hányad” meghatározásakor. Hogy melyik országnak van szüksége segítségre, azt az Európai Bizottság dönti el a tagállamok jelzései alapján, majd ezután koordinálja és adott esetben eldönti, hogy az egyes tagállamok a segítségnyújtás mely formáját választhatják, beleértve a migránsok befogadását is.
Horváth József biztonságpolitikai szakértő az M1-en elmondta: A javaslat alapján kiszélesítenék az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) hatáskörét, ami ahhoz vezethet, hogy
a Frontex akár felül is bírálhatja az egyes tagállamok határvédelmi intézkedéseit.
Ezzel megvalósulhatna az a brüsszeli elképzelés, miszerint több migránsnak adnak menedékjogot.
Horváth József szerint nem életszerű a javaslatnak az az eleme sem, hogy öt nap alatt kell a belépni szándékozókat alaposan leellenőrizni, hiszen ha valakinek nincsenek dokumentumai, akkor ennyi idő alatt lehetetlen megállapítani a valódi személyazonosságát.
Továbbá fennáll annak a veszélye is, hogy a paktum hírére újra megindul egy nagyobb migránshullám,
pontosan azért, hogy még a csomag elfogadása előtt eljussanak Európába.
A migrációs paktum elfogadása az unió nehézkes döntéshozatala miatt belátható időn belül nem történik meg – ezt már Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője mondta az M1-en, majd hozzátette: a koronavírus-járvány okozta válsághelyzet miatt egyébként is le van terhelve az uniós döntéshozatal.
Az elmúlt években az unió egyébként sem teljesített jól válsághelyzetekben, gondolhatunk a 2008-as világgazdasági válságra, a 2015 óta tartó illegális migrációs helyzetre, vagy a mostani koronavírus-járvány okozta nehézségek nem megfelelő kezelésére.
Válságkezelésből az Európai Unió elégtelen osztályzatot kapna
– fogalmazott a politológus.
A címlapfotó illusztráció.