×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Manapság különösen nehéz az élet Kárpátalján

 

Mintegy 150 hektáron gazdálkodik, őshonos magyar fajtákat, szürke marhát és mangalicát is tenyészt a kárpátaljai Nagydobronyban élő Balogh család – hangzott el az M1 Kárpát-medence című műsorában.

A nagydobronyi Balogh László több lábon álló gazdaságot működtet Kárpátalján. Ősei földjét műveli, állatállománya magyar fajtákból áll. Fiait is meg szeretné tanítani a gazdálkodásra, hogy legyen, aki tovább viszi az általa megkezdett munkát.

Balogh László jelenleg mintegy 150 hektáron gazdálkodik, a föld egy része a sajátja, másik részét bérli.

A faluban ugyanis sokan nem bajlódnak a földműveléssel. Ő viszont azt mondja, akár 50–60 hektárral többet is bevállalna.

A gazdaság családi vállalkozásként működik. A férfi négy fia közül hárman segítenek a munkák elvégzésében. Mindenki ott, ahol szükség van rá.

Szeretném a fiaimat megtanítani, hogy értsenek a munkához, a földmunkához, a gépekhez. A föld mindig biztos, abból mindig meg lehet élni

– mondta Balogh László.

A földek nagy részén szemes terményt termesztenek, amelyek közül már csak a kukorica áll a lábán, a búzafélék a magtárba kerültek. A konkoly se megy kárba, összedarálják, és a jószágnak adják.

Balogh László büszkesége a szürkemarha-állománya. Jelenleg 40 tehén és két bika van az alapállományban, de a borjakkal együtt 84 egyedet számlál a csorda, amely a nyarat a szabad ég alatt, a legelőn tölti.


A tehenek egy részét húsosabb fajtájú bikával keresztezték. A borjakat eladják azért, hogy bevételhez jussanak, hiszen maga a szürkemarha-tenyésztés veszteséges lenne. A férfi mégis azt szeretné, hogy a tiszta szürkemarha-állomány létszáma megközelítse a százat.

Balogh László több mint 15 éve kezdett állattartásba. Elhatározta, hogy magyar fajtákat fog tenyészteni, elsőként mangalicákat. Azóta a húsa messze földön híres és közkedvelt lett, és már mások is elkezdték tenyészteni.

Elmondta

a mangalicákat több szempontot figyelembe véve tenyészti. Az első, amire büszkék is, hogy magyar fajta,

a második pedig, hogy igénytelen.

Nem igényel különleges abrakkeveréket, mégis jó minőségű a húsa. Hozzáteszi, sonkának, kolbásznak szokták feldolgozni.

A fiúk a jószágtartásba is besegítenek. A két horgásztó a gazdaság szerves része. A terményből etetik a kifogásra szánt halakat, mert ahogy a gazdák mondják, önmagában sem a mezőgazdaság, sem az állattartás, sem a horgászat nem állna meg a saját lábán, ha nem kapcsolnák össze és nem fejlesztenének folyamatosan.

Manapság különösen nehéz az élet Kárpátalján,

a Balogh család mégis ragaszkodik ősei földjéhez, és itt képzeli el jövőjét.

A címlapfotó illusztráció.