×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Elsöpörte David Hume-ot is a Black Lives Matter

 

Az Edinburgh-i Egyetem leveszi a 18. századi skót filozófus nevét az egyik épületéről, mert egy több mint 250 éves esszéjének lábjegyzetében rasszista nézeteket hangoztatott.

Az egyetem közlése szerint azért van szükség az átnevezésre, mert bár a 18. századi filozófus faji megjegyzései nem voltak szokatlanok, amikor megszülettek, de ma mégis joggal okoznak szorongást a diákok körében. A döntést azután hozta meg az Edinburgh-i Egyetem, hogy a Black Lives Matter-mozgalom (BLM) nyomán petíció is indult az épület átnevezéséért, júniusban pedig egy BLM-tüntetésen kartonpapírból készült táblát akasztottak David Hume szobrának a nyakába, amelyen az ominózus lábjegyzet kezdő mondata szerepelt.

David Hume szobra az Edinburgh-i Egyetemnél. A Black Lives Matter-mozgalom aktivistái a skót filozófust ábrázoló szobor nyakába függesztették azt a rasszista mondatot, amelyet egyik esszéje lábjegyzetében találtak (Fotó: Shutterstock)

Az átnevezés egyelőre csak átmeneti, de mostantól csak 40 George Square néven emlegetik majd, ami egyesek szerint rejtett utalás George Floydra, a BLM-mozgalom mártírjára. Valójában a George Square David Hume egyik kortársáról, III. György királyról kapta a nevét, aki hosszú uralkodása alatt következetesen ellenezte a rabszolgaság eltörlését.

Az egyik leghíresebb skót gondolkodó, a felvilágosodás filozófusa, az empirizmus első számú képviselője, aki az oksággal kapcsolatos elméletével nagy hatást gyakorolt Immanuel Kantra is, A nemzeti sajátosságokról című esszéjével került most a BLM-mozgalom látókörébe. Ennek egyik lábjegyzetében azt írta Hume:

hajlok a gyanúra, hogy a négerek természettől fogva alacsonyabbrendűek, mint a fehérek. Aligha élt valaha is civilizált nemzet, vagy akár a tettek vagy az elmélet terén kiváló egyén, akinek ilyen lett volna a bőre színe.

 

Később úgy folytatta: „Hallom, Jamaicában tényleg van egy néger, akit jó képességű és művelt embernek tartanak; de valószínű, hogy valójában szerény teljesítmények miatt járnak csodájára, olyanformán, mint egy papagájnak, amiért képes pár szót tisztán kiejteni.” (Az idézetek A nemzeti sajátosságokról című esszéből valók, amelyek az Atlantisz Kiadó David Hume összes esszéi I. című kötetben, Takács Péter fordításában olvashatók magyarul is.)

Korábban David Hume hagyatékából több olyan levél is előkerült, amely alapján a filozófus rabszolgakereskedelemhez való személyes kötődését feltételezik az épület átnevezéséért kampányoló aktivisták. A kapcsolódó online petíció egyik vezéralakja, Felix Waldmann történész, aki maga is oktatott David Hume-ösztöndíjjal az Edinburgh-i Egyetemen, két levélre hívja fel a nyilvánosság figyelmét: az egyikben David Hume saját patrónusát, Lord Hertfordot győzködi arról, hogy vegyen egy ültetvényt a dél-amerikai Grenadában, míg a másikban Martinique francia kormányzójának írt levelet egy barátja nevében szintén egy ültetvény vásárlása ügyében.

Az egyetem döntését élesen kritizálják a közösségi médiában. Az alsóház egyik konzervatív képviselője, Neil O’Brien „gyáva, hülye, nyúlszívű, szánalmas, gerinctelen” lépésnek nevezte az egyetem döntését.

Az ismert skót történész, Sir Tom Devine, aki korábban az Edinburgh-i Egyetem professzora volt, a The Heraldnak nyilatkozva elmondta: „azt tanítjuk a diákjainknak, hogy ne essenek az anakronisztikus ítélkezés intellektuális bűnébe, vagyis sose kényszerítsék a múltra a jelen értékeit.” A rabszolgaság eltörlésének igénye és „az embertársainkkal szembeni kegyetlenségekkel kapcsolatos rémület” csak jóval később lett elterjedt. „Mindezek alapján Hume a korának embere volt, se nem jobb, se nem rosszabb, mint bármelyik másik skót akkoriban” – fogalmazott a történész. „Másik oldalról Hume megkönnyebbült lehet, hogy a David Hume-torony, a legrondább modern épület a központi campus más épületei mellett, nem viseli tovább a nevét, még ha csak ideiglenesen is” – tette hozzá Devine.

Az Edinburgh-i Egyetem épülete, amely eddig David Hume nevét viselte (Fotó: Shutterstock)

Skóciában nem ez az első eset, hogy a BLM-mozgalom sikert ér el ideológiai fronton: idén nyár elején elérték Edinburgh városvezetésénél, hogy egy szintén 18. századi, skót politikus, Henry Dundas emlékművéhez olyan plakettet tegyenek ki, amely felhívja a figyelmet a rabszolgakereskedelem eltörlésének akadályozásában játszott szerepére.

Ugyancsak nyáron, egy BLM -tüntetésen megrongálták Sir Winston Churchill egykori brit miniszterelnök westminsteri szobrát is: a szobor talapzatára ráfestették, hogy „rasszista volt”.

A politikai korrektség nevében tartott ideológiai tisztítótűz nemcsak köztéri szobrokat, emlékműveket vagy éppen épületeket érint, hanem más műalkotásokat is. Korábban többek között Mark Twain Huckleberry Finn kalandjai című könyve és Harriet Beecher Stowe Tamás bátya kunyhója vált céltáblává, de idén sorra került az Elfújta a szél című, 1939-es film is az afroamerikaiak megjelenítése miatt.