×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Külső erőket sejt Moszkva a fehérorosz események mögött

 

Külső erők próbálnak beavatkozni Fehéroroszország belügyeibe, és megkísérlik destabilizálni az országot a vasárnapi elnökválasztás nyomán – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön. Lengyelország és a három balti ország (Észtország, Lettország, Litvánia) államfői pedig közös felhívásban hívták fel Minszket az állampolgárokkal szemben alkalmazott erőszak azonnali beszüntetésére.

Az elnökválasztás eredménye miatt tiltakozó muzsikusok a minszki hangversenyterem előtt (Fotó: MTI/EPA/Jauhen Jercsak)

Cikkünk frissült.

Zaharova aggodalmát fejezte ki a fehéroroszországi helyzettel kapcsolatban. A minszki hatóságok csütörtökön elkezdték elengedni a kormányellenes megmozdulásokon őrizetbe vett tüntetők ezreinek egy részét. A tüntetőkkel szemben alkalmazott hatósági erőszak miatt

az Európai Unió célzott szankciókat helyezett kilátásba.

„Példátlan nyomásgyakorlást tapasztalunk a fehérorosz hatóságokra egyes külföldi partnerek részéről” – jelentette ki Zaharova. „Világosan látjuk a beavatkozásra irányuló külső próbálkozásokat egy szuverén állam belügyeibe, hogy megosszák a társadalmat, és destabilizálják a helyzetet” – hangoztatta az orosz külügyi szóvivő moszkvai sajtótájékoztatóján.

A Nemzeti Megmentési Front nevű szervezet, amelynek megalakulását Kijevben jelentette be kedden az elnökválasztásból kizárt Valerij Cepkalo, közölte, hogy keresetet készít elő Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő államfő ellen egy, a hágai Nemzetközi Bíróságon indítandó perhez. Az új szervezet egyebek között harcot hirdetett a fehérorosz alkotmány megsértői ellen, beleértve a jelenlegi vezetést.

Cepkalo jótékonysági alapot hoz létre

Cepkalo, Fehéroroszország volt washingtoni nagykövete, aki gyerekeivel együtt Oroszországba menekült, miután tudomására jutott, hogy őt is őrizetbe vehetik, szerdán Kijevben bejelentette, hogy jótékonysági alapot hoz létre Jövő Fehéroroszországa néven a fehérorosz ellenzéki erők támogatására.

A tut.by helyi hírportál szerint fehérorosz tanárok, tudósok és tudományos intézetek munkatársai

nyílt levélben követelték a tüntetők elleni hatósági erőszak beszüntetését.

A dokumentum több mint ezer aláírója szerint a fegyvertelen emberek békés tüntetése ellen alkalmazott különleges hatósági eszközök, különösen a gumilövedékek, könnygáz- és villanógránátok, valamint vízágyúk bevetése sérti az alkotmányban rögzített állampolgári jogokat.

A levél aláírói egyúttal az erőszakcselekmények független kivizsgálását is szorgalmazták. Hangsúlyozták, hogy nem fogadják el a vasárnapi elnökválasztás eredményét sem.

Csütörtökön ismét emberek ezrei alkottak élőláncot, és vonultak Minszk utcáin. A TASZSZ orosz hírügynökség helyszíni beszámolója szerint az emberek szinte elözönlötték a fehérorosz főváros utcáit nemcsak a városközpontban, de a lakónegyedekben is. Csak a Puskinszkaja metróállomás környékén, ahol egy tüntető a napokban életét vesztette, mintegy háromezren gyülekeznek virágokkal a kezükben.

Uniós tagországok minszki nagykövetei csütörtök délután virágokat helyeztek el a fehérorosz fővárosban a Puskin téren, ahol hétfőn életét vesztette a tüntetések első halálos áldozata. A tüntetők örömmel üdvözölték a mintegy húsz diplomatát, és azt skandálták, hogy Köszönjük! és Éljen Fehéroroszország!. Biztonsági erőket nem lehetett látni a környéken.

Schuebel: Azért vagyunk itt, hogy gyászoljunk

„Azért vagyunk itt, hogy egy emberélet elvesztését gyászoljuk, és kifejezzük szolidaritásunkat az erőszak áldozataival” – jelentette ki Dirk Schuebel, a minszki uniós delegáció vezetője az európai diplomaták gesztusát kommentálva. Felszólította a minszki vezetést, hogy engedélyezze a békés tüntetéseket, és engedje szabadon a tiltakozó akciókon őrizetbe vett embereket.

Az APA osztrák hírügynökség felhívta a figyelmet arra, hogy Aloisia Wörgetter osztrák nagykövet piros és fehér rózsákat helyezett el.

Az utóbbi napok tiltakozó mozgalmának egyik szimbólumává ugyanis a fehér-piros-fehér lobogó vált, amelyet a Szovjetunió összeomlását követően a függetlenné vált Fehéroroszország használt, és amelyet 1995-ben Lukasenka az ellenzék által elutasított, díszekkel dekorált piros-zöld zászlóval váltott fel.

A biztonsági erők megerősítették az államfői hivatal védelmét a belvárosban.

A különleges rendőri alakulat (OMON) tucatnyi autóbusszal, tömegoszlatáshoz szükséges eszközökkel és rendőrkutyákkal szállt ki az elnöki hivatalhoz. A minszki választási bizottság előzetes eredményei szerint a vasárnapi elnökválasztáson a hivatalban lévő Aljakszandr Lukasenka a szavazatok 80,08 százalékával győzött. A fő ellenzéki jelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja eszerint 10,09 százalékot szerzett.

Cihanouszkaja nem fogadja el a közzétett eredményeket

Az ellenzék kétségbe vonja a választás tisztaságát. Cihanouszkaja választási csalásra hivatkozva kijelentette, hogy nem fogadja el a közzétett eredményeket, és saját magát tartja a választás győztesének, majd nem sokkal később, hatósági nyomásra, Litvániába távozott, és a választási eredmény elfogadására, valamint a tüntetések beszüntetésére szólította fel híveit.

Fehéroroszországban csütörtökön már ötödszörre vonulnak utcára az emberek a választás óta.

A hatóságok országszerte eddig mintegy 7 ezer embert vettek őrizetbe, és két tüntető halálhírét erősítették meg. Kedd éjszaka összecsapások törtek ki a lengyel határ menti Bresztben is, ahol a rendőrök célzott lövéseket adtak le egyes, őket támadó tüntetőkre.